Főorvos, physicus, alorvos, sebész, chyrurgus, bába, kórház, gyógyszertár.

FEJEZETEK

1728 márczius 5-én Csicsókereszturon tartott generális gyülésen Dr. Pataki Samut alkalmazta a vármegye orvosául; fizetése: 50 frt, 10 köb. búza, 15 köb. zab és 10 szekér széna, oly feltétel mellett, hogy más megyébe el ne szegődjék; fizetését a perceptortól veszi, a terményeket az egyik alispán eszközli.

1766-ban physikus Benedek János, kinek rendes fizetése volt 1755-ben*2. E. F. L. 4235. sz. 200 frt.

1750–52 közt sebész Fogarasi János, fizetése 30 frt.

1767-ben Mérki Gábor sebész.

1769-ben*3. Megyei ltár selejt. 152. sz. Deésen és Deésaknán katonai kórházat rendeztek be.

{247.} 1774-ben a vármegye fölterjesztést tesz bába, chyrurgus és gyógyszertár felállitása, illetőleg alkalmaztatása végett. Orvos lett Benedek János,*1. Selejt. 35. chyrurgus deési Roth Pál.*2. U. o. 91. sz. 1779-ben*3. U. o. 130. katonai chyrurgus Lacz Ferencz Deés.

1781-ben Deésre kinevezett első képzett megyei bába Schmidt Teréz.*4. U. o. 31.

1785-ben emlittetik az első gyógyszertár Deésen.

1786-ban*5. Megyei ltár selejt. 528. Szavai Márton sebész. A nagyiklódi zsidókhoz küldetett a köztük előfordult betegség gyógyitására. 1789-ben a marhavészről küld be jelentést. Orvosi eszközök rendeltettek, melyeket a vármegye házánál tartanak.*6. Selejt. 458.

1786–88 közt orvosdoktor Pétsi Péter, sebész Szavai Márton és Roth Pál, az 1786-beli II. József császár rendelése szerint.

1788-ban Benkő József chyrurgus helyettes és Aszbrosini Ferencz. Elrendelték, hogy a chyrurgusok az állatgyógyászatot is tanulják 1797-ben.*7. Megyei ltár selejt. 63.

1795-ben kolozsvári dr. Pétsi László főorvos.*8. Selejt.

1797-ben*9. U. o. 123. közhirré teszik, hogy Baternai Imre a fenét s nyavalyatörést tudja gyógyitani.

1800 és 1828-ban is Bádoki dr. Soos Márton főorvos, Szt.-Margitán kincset talál. 1805-ben a bujasenyvesek részére kórházak felállitását kéri s igy felállitották 1805-ben Deésen, 1810-ben Sajgón, 1812-ben Pecsétszegen, Rogozon, Hagymáson stb. A katonaság terjesztette e kimondhatatlan betegséget nemcsak a megyében, hanem az egész országrészben. Dr. Soos többször kéri felmentését, mert sok a teendője s nem győzi. Az éhtifusz enyhitésére 1808 tájt hasznosnak itélte a Ruphfold levest; a cser-, bükk-, tölgyfa-makkból sült pogácsákat az éhinség enyhitésére való alkalmas voltát ő találta ki s ezt a főkormányszék is elfogadta s elrendelte készitését 1816–18-ban.*10. A XVIII. században és XIX. elején az éhség miatt sokan lettek betegek s rakásra haltak. Ezek gyógyitására a szükség szerint kórházakat rendeztek be az előfordult helyeken. Pestis alkalmával, mely gyakran dult, a községeket elzárták, őrökkel, katonasággal vették körül, hogy oda- és onnan ki ne jöhessenek. A köznép közt a lósáska és keserülapu levelével és gyökerével, talpára kötvén a betegnek, gyógyitották s a hagyomány azt tartja, hogy e gyógymóddal is némi sikert értek el.

1801-ben*11. Selejt. 105. sz. tesznek intézkedést a himlőoltásra nézve s meghatározzák a sebészek részére a díjat.

Sebészek: 1808-ban Toldi István, Brassai János 1809–1812-ben; 1814-ben Láposra neveztetett ki.

{248.} 1808-ban Aranyosrákosi dr. Csipkés Sándor dobokamegyei főorvos is szolgált e megyében.

1809-ben és 1848-ban is Budai Mihály sebész. Ekkor a katonaság számára is kórházat állitanak fel s biztosa volt Gáborfi Pál.

1810-ben chyrurgus Mester Dániel.

1814–20 közt dr. Bod Elek főorvos.

1814-ben Csernatoni János sebész.

1819-ben Vinter Elek, Frendel József és Felszegi Péter sebészek.

1830-ban Bádoki dr. Soós Márton fysicus.

Sebészek (Chirurgi): Baccon János, Budai Mihály, Tóth István.

1838 előtt dr. Szőcs Samu főorvos, 1859-ben kerületi főorvos. Pap Dániel alorvos.

1848-ban sebészek: Sziebert János,*1. Felsőszőcsön gyilkolták le. Budai Mihály, Telegdi Zsigmond, Beregszászi Ferencz 1865-ben is.

1859-ben Feueregger Károly, dési alsókerület főorvosa; Term. Tud. Társ. tagja.

1861-ben és 1867 jul. 16-tól dr. Szőcs Samu főorvos, Csiki Miklós sebész, dr. Friedländer Mór járási orvos, Simon lajos alparéti, szurduki jár. orvos.

1864-ben sebész Szabados Ferencz és Tokai Pál.

1865-ben Nurudsán Ferencz cholera orvos. (Retteg, Hollómező, Bethlen, F.-Egres felé.)

1868 jan. 20-án Bányai Farkas seborvos.

1876 szept. 4-étől dr. Gajzágó László főorvos. 1880-ban magyar czimeres nemességet nyert „Apanagyfalusi” előnévvel.*2. Megyei jkönyv 9. sz. Meghalt 1893.

1893 óta Leményi dr. Hankó Ödön főorvos.