Zsugásztra.

Nevének változatai: 1603-ban*2. Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. Gyugasztra. 1650-ben*3. Erd. Országgy. Eml. XI. k. 105–112. l. Csugasztra. 1662 és 63-ban*4. Km. prot. Laki 132. és 27. Lib. reg. 507. Czugasztrafalva. 1663-ban*5. Km. conv. Arm. B. 15. Gugasztrafalva. 1863-ban*6. Urb. Wes. 194. l. Zsugásztra és Csugásztra.

Neve az oláh jugástru*7. Cihac 510. szóból származott, melynek jelentése jávorfa, tehát jávorfás erdejéről nevezik.

E községnek fekvése hegyes, határos Drágavilma, Szelnicze, Románfalva, Sásza és Tordavilma községek határaival. Deéstől 46.7 kilométernyire fekszik a nagyilondai járásban.

Zsugásztra először 1603-ban*8. Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. fordul elő, mint a kővári uradalom drágavilmai járásába tartozó falu.

Minthogy kővár összes tartozékának 1567-iki*9. Gyf. Cent. E. 92. felsorolásánál még első nem fordul, tehát 1567–1603. évek közt keletkezett.

1604-ben*10. Proclam. Básta e falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adja.*11. L. Torda-Vilma.

1617-ben*12. Orsz. lt. Lymbus. Bethlen Gábor Magyar Mihálynak e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.

1650-ben*13. Erd. Országgy. Eml. XI. 105–112 l. mint tisztán fiskális birtok Kővárhoz tartozik.

1651-ben*14. Km. Lymbus. itt lakó nemes család: a Horváth.

1662 és 63-ban*15. Km. prot. Laki 132. és 27. Lib. Reg. 267. birtokosa a fejedelem és nemes Horváth János.

1663-ban*16. Km. conv. Arm. B. 15. idevaló egy telkes nemes a Román és 1663-ban*17. Gyfv. kápt. 27. Lib. reg. 639. a Csugásztrai Bode család.

1664-ben*18. 27. Lib. Reg. 755. Apaffy Mihály e birtokot, mely a magvaszakadt Berkeszi Makay Mihályé volt, Bucsi Istvánnak adja zálogba s abba az 1675. évi országgyülés is beléegyezett.

1669-ben*19. Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt nemesek a Horváth és Román családok 8 taggal.

1674-ben*20. Erd. főkormsz. ltár. Apaffy Mihály Bucsi Istvánt e birtokában megerősiti.

{170.} 1699-ben*1. Erd. főkormsz. ltár. Bucsi István árvái.

1702-ben*2. U. o. birtokosai: Bucsi Sámuel és Borbély József. Oláh nemesek: a Horváth és Nikita családok.

1749-ben*3. E. E. L. VII. 511. C. D. birtokosa Bucsi Zsuzsánna, elébb Galambos József, most Keresztély Benedek özvegye és azon Galambos József fiai: Samu és Sándor és néh. Lászlónak özvegye Váradi Róza.

1786-ban*4. Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Galambos József; van 10 jobbágya s 5 szegénye.

1809-ben*5. U. o. birtokosai: Galambos Józsefnek van 3, Lászlónak 2, Galambos Sándor és Sámuelnek 1 1/2-1 1/2, Román Pópa Irimiusnak 2 jtelke; egytelkesek: 1 Butucza, 1 Sztoján, 1 Soltucz, 1 Nyekita és 15 Román család.

1820-ban*6. Erd. kancz. ltár. birtokosai: Vajda József, néh. id. Galambosi József fiai: Galambos Sándor, Galambos Samu és László (Váradi Róza) özvegyei.

1829-ben*7. E. F. L. VII 1/2. f. 6. O. a fiscus e birtokot fentnevezett birtokosaitól magához váltotta.

1863-ban*8. Urb. Wesen 194. l. a kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenlegi birtokosa (1892): Maxin János g. kel. lelkész; 140 h. részint öröklés atyjától, részint vétel a nagybányai m. kir. kincstári gazdasági uradalomtól.

Lakosai kezdet óta oláhok. Főtáplálékuk a málé; öltözetüket házilag állitják elő. Fából épitkeznek szalmafedél alá. Gör. kath. egyháza a sászai filiája. Fából épült temploma 1863-ban szenteltetett föl, az őrangyalok tiszteletére. Harangjai 1864. évből valók feliratán „Bogye Szimion” olvasható.

Éghajlata a szomszédos községekkel egyforma.

1720-beli*9. Erdélyi főkormsz. lt. összeírás szerint tűzrevaló fás erdeje kevés, szántója nincs; rétje, legelője szerfelett sovány s nehezen mívelhető.

1898-ban határának földje termékeny; terményei: rozs, tengeri, zab, őszi búza kevés mértékben. Hazai fajta szarvasmarhát s bivalt tartanak. Gyümölcse: szilva, alma, körte, cseresznye és dió.

Jobbágyszolgálmányok: az 1603-ik évi*10. Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint ugyanazok voltak, mint Kővárvidék többi községeinek, nevezetesen Rózsapatakának.*11. L. V. k. 586. l.

Határhelyek: 1749-ben*12. E. F. L. VII. 511. D. Fácze Armátyi, Doszu korni, Kále Szészi, Arszure.

{171.} 1770-ben*1. E. F. L. VII. 520. F. Csertyeszu, Berari, Veleselyelye, Fácza Szkurtye.

1829-ben*2. U. o. VII 1/2 f. 6. O. Greszducz, Válya Gloduluj, Bulbuk, Hornyecz, Láku, Zebgyics, Gyalu luj Czipon, Ungyito, Beráre, Csertyesu Osztojánuluj, Hirtop, Zimba Rupturilor, Hucs, Pogyirej, Hebgyicze, Zepogye, Tuficze, Singe Vosgyine, Pailye Füzi, Pojnyikucze Grigi, Gyalu Freszinosuluj, Bucsum, Velcsava, Dimbu Gevasi, Pedura Roze, Gardi Csarinyi, Kopeczel, Sure, Velcsava Nyámczuluj, Vranyicze, Gresducz, Cseterne.

Felsőszőcsi őskori edények. (L. VI. K. 501. l.)

1839-ben*3. U. o. VII. 553. D. Doszuluj Lupan, Fácze Káluluj, Valesava Albinyi, Pojenyicze Fétyi, Doszu Szkurtye, Prohogyistye, Ploptyi erdők.

1864-ben*4. Festy Frigyes gyüjteménye. Valea Kaluluj, Valea Opri, Tonicza feczelor, Csertedin (!?), Hirtope, Doszu luj Czipon, Bulbuk, De arsuri, Facza mare.

1898-ban dülői: Dupa Gyalu, Dimbu cu plopti, Pedosz, Fácze Máre.

1900-ban területe 849 k. hold.

{172.} Az 1603-ik évi*1. Urb. conscr. fasc. 16–19. összeírás szerint 4 jobbágy lakosa van s az egész községben 4 lakó és 16 puszta ház.

1651-ben*2. Km. Lymbus. fiaikkal együtt 22 jobbágy és 4 szabad vagy nemes lakossal, van benne 4 lakó s egy puszta ház.

1700-ban*3. Erd. főkormsz. ltár. 6 jobbágy, 4 zsellér lakosa van, fiaikkal együtt, kik 4 házban laknak.

1720-ban*4. E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 24 jobbágy, 4 nemes vagy szabados lakossal, van benne 7 lakóház.

1770-ben*5. U. o. 520. T. 36 jobbágy, 1 zsellér lakosa van fiaikkal együtt és 9 nemes; van benne 24 lakó- és 4 puszta ház.

1886-ban lakossága 180 gör. kath., 2 zsidó, együtt 182.

1891-ben 199 lakosból 187 gör. kath., 3 gör. kel., 9 izraelita.

1900-ban 194 lakossal; férfi 91; oláh 194; magyarul beszélni tud 4; gör. kath. 188, gör. kel. 3, izraelita 3; házszám 48.

Adója 1898-ban 468 frt 95 kr.