Záprócz.

Nevének változatai: 1507-ben*7. Dl. 28011. 32459 és 77. Zaproch. 1591-ben*8. Gr. Kornis ltár. Olah-Zaproch. 1599-ben*9. U. o. Zaproos. 1616-ban*10. 8. Lib. Reg. 176 és 198. Zaprocz. 1830-ban*11. Cons. statist. topogr. 211. l. Zaportz, oláhul Zepritza.

Neve a szláv zaporecz*12. Mikl. 240. szóból származik, melynek jelentése gát, zsilip.

A Bábolnahegy közelében, ettől északkeletre a völgyben épült község. A Bábolnahegy tövéből eredő „Pereu Bebgyiuluj” a község közepén és a „Pereu gátuluj” kelet felől jőve, a község északi részén foly keresztül Szóváros felé, melyen alól a Deberkepatakba siet. Deéstől 17.2 kilométernyire fekszik a deési járásban.

Első megemlitésekor 1507-ben,*13. Dl. 28011, 32459 és 77. mint Alparét tartozékát találjuk, tehát eddig, mint ezentul is ugyanazok voltak birtokosai, mint Alparétnak.

A mondott 1507. évben e birtok nádasdi Ongor János fiainak János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállott.

1521-ben*14. Gyf. kápt. Divers. Cott. I. fasc. 2. nr. 33. Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki {144.} Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyja.

1577-ben*1. Gr. Kornis ltár. véghezvitt tanuvallatás alapján e birtokot 1577 előtt Barrabási János csanádi püspök birta, ki Barrabási Ferenczczel és Mihálylyal, Bogáti Ozsvátnéval osztozott meg rajta. Bogátiné leányát Kendi Antal vette nőül s erre szállott a Barrabási rész is ezek magtalanul való haláluk után.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Másik birtokos Balog Barnabás, jobbágyai: Páska és Szökrényes emlittetnek.

1579-ben*3. Km. prot. 1578: 50. Balog Barnabás itteni részét Czezeliczky Szilvási Imrének gondozására bizza.

1594-ben*4. Km. Szolnok int. G. 8. R. 16. birtokosa Hatman, máskép Rézmán Aga és ugyanez évben*5. Gr. Haller cs. ltára. Moldovai Bazarovics. Nagy, máskép Literati Mihály (deák), Makszin Péter és Nagy Demeter biró. 1595-ben*6. Km. Szolnok int. R. 9. birtokosa Zápróczi Nagy Albert. (Judlium Cottus Szolnok Interioris.)

1599 deczember 21-én*7. Gr. Kornis lt. birtokosa István moldvai vajda özvegye Marinka. Idevaló jobbágyos lakosok: Nagy Albert, Oszvát Tamás és Nagy Márton emlittetnek. Ugyanez évben Kereszturi Kristóf özvegyének itt 13 jobbágya van.

1602-ben*8. U. o. itteni birtokos Kornis Boldizsár, ki itteni birtokára Bástától oltalom-levelet kapott.

1606-ban*9. U. o. birtokos Litterati Mihály (deák) megyei viczeszolgabiró.

1616-ban*10. 8. L. Reg. 176, 198. a fejedelem itteni részét Haller Zsigmondnak s nejének Kendy Krisztinának adja.

1620-ban*11. 10. L. Reg. 141. Km. Doboka H. 23. Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendi István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patóchi rész iránt ellentmondtak.

1624-ben*12. Gyf. Cent. J. 34. Z. 51, 77. és 16. L. Reg. 70. Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezést 1630-ban*13. U. o. a fejedelem is megerősiti.

{145.} 1631-ben*1. Gyf. prot. Bojti 73. Kis-Búni Jónás vajda, Haller Györgynét Nyári Borbálát itteni részének bitorlásától tiltja.

1653- és 1658-ban*2. Torma cs. ltára. a szamosújvári uradalomnak és a dési sókamarának itt 10, Deési Kávási Cseh Gergely özvegyének 3 (veje Deési Alvinczy István) adófizető jobbágya volt.

1659 febr. 22-én*3. 27. L. Reg. 85. Barcsay Ákos e Szamosújvárhoz tartozó birtokot Ébeni Istvánnak s nejének Kún Ilonának adja zálogba.

Gyulai, Ebeni, Daczó és Kún család Zápróczon, Sajgón, Kecseten, Kalocsán, Récze-Kereszturon, Dengelegen így örökölt:*4. Dr. Vajda János cs. ltára.

Valkói Gyulai János; I. Mihály; II. Mihály 1595; Erzsébet Osdolai Kún Gáspárné; Anna 1. Erdélyi Gergelyné 2. Pellérdi Péterné, 3. Putnoki Boldizsárné; Kun István, Sulyok Sára; Gotthárd; Erdélyi Zsuzsánna Daczó Istvánné 1617; Putnoki Erzsébet Ebeni Miklósné; Kun Sára Sepsiszentgyörgyi Daczó Györgyné; Kun Ilona Ebeni Istvánné 1670; István; Daczó György 1660 Kún Sára; Judit Köröspataki Kálnoki Mihályné; Anna Gyerőmonostori Kabos Gáborné; István Osdolai Kun Ilona; Ebeni Ilona Csegezi Taar Györgyné*5. Torma gyüjt.; Kata Nyárádtői Maksai Miklósné 1730; Maksai József; Dávid később Máriaffy; Mihály; Gábor Szentháromsági Szeredai Mária; Borbála; Erzsébet; Maksai Teréz; Anna; Klára Csákói papp Miklósné 1820; László 1801; pap Borbála Leményi Pap Jánosné; Anna Sósmezei Boheczel Sándorné

1668 febr. 3. beszterczei orsz. gyülésen és 1669-ben*6. Dr. Vajda J. cs. ltára. az Ebeni család részéről Vas János, Erdélyi Miklós, Sárossy Ferencz és Csegezi Miklós, a Kún család részéről Daczó György és Kún István, ez utóbbinak hű szolgája Bácsy János az Ebeni István és neje Kún Ilona birtokain megosztozván, az Ebeni részre e birtokból 10 jobbágy, a Kún családnak pedig 12 jobbágy jutott fiaikkal s hozzátartozóikkal együtt.

1670-ben*7. Torma gyüjt. Gyulai és Daczó György, Kún István, Bágyoni Csegezi György birják.

{146.} 1679-ben*1. E. F. L. III. 159. V. az itteni fiscusi részt Alvinczy István fia András és Péter birják Apaffy Mihály adományából.

1680-ban*2. Gr. Kornis ltár. Kornis Gáspár itteni részét Alvinczi Andrásnak veti zálogba.

1694-ben*3. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Nagy Pál.

1696-ban*4. Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Záprócz török hódoltsági falu.

1702-ben*5. Torma gyüjt. gr. Bethlen János birja.

1727 febr. 1-én*6. Torma másolat. gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet itteni részükön megosztoznak.*7. Lásd Kozárvárt.

Gr. Bethlen Dávid 1740-ben*8. Torma gyüjt. három itteni jobbágytelket a deési házához megtartott, de később eladta Csikós Pálnak, a ki 1745-ben*9. U. o. gr. Bethlen Druzsi gr. Nemes Ferenczné négy itteni telkét szerezte meg zálogjogon, melyet Popa Andrásnak zálogositott volt el s melynek ki nem adásáért Csikós Pált gr. Nemes Judit gr. Földváry Istvánné 1769 ápr. 13-án perbe idézte. De nem adta ki s örökölték leányai: Julia a magtalan Makray Elekné, Kata Salánki Józsefné, Klára Makray Józsefné, ennek leánya Druzsa Torma Miklósné.

1755 nov. 9-én gr. Nemes Ferenczné 1 jobbágy-, 2 zsellértelkét a nagymezei részével s a deési czicz-hegyi szőlőjével zálogba adta 1200 frtért Dombi László és Zöldi Istvánnak.

Simó cs. egyik czímere.*10. Lásd Blenkemezőnél.

1756 decz. 3-án*11. Torma gyüjt. Makray Istvánné Bethlen éva itteni részeit Tolcsvai Kászoni Sándornak zálogositja el 600 frtért. Később fia Makray Elek nejével Csikós Juliával kiváltotta. Ugyanez évben julius 22-én*12. U. o. Bethlen Klára Mikó Pálné elzálogositja Bethlen Druzsinak Nemes Ferencznének itteni 4 telkét, ez pedig 450 frtba Csákói Pap György dengelegi oláh papnak, a kitől 1761 május 2-án özv. Haller Pálné Perényi Krisztina vette meg, a ki 1767 febr. 9-én Mikó Pál fiának Istvánnak 450 frtot fizetett érette.

1760–69-ben*13. Megyei ltár. birtokosai: Haller Pál és Péter, Bethlen Dávid utóda, Csikós Pál, Kászoni Sándor utóda Makray Elek, Szabó György, Dombi Lászlóné, Buzás Ferencz, Balogh János, gr. Földvári István {147.} és több oláh nemes: Rusz, Tarcza, Györgyi, Pap, Kosztán, Kurtyán, Andrisán és Karsai.

1775-beli*1. Gr. Kornis ltár. tanuvallatás szerint e falu egykor Szamosújvárhoz tartozott s az ország ekkori fejedelmét Kornis Gáspár ebédre hivta s úgy adta neki az akkor 7-8 telekből álló falut, melyet még egy Vass nevü birt.

Kornisról Kávásira, ettől Alvinczi Istvánra szállott, kinek Erzsébet nevü leányát Bethlen János vette el (ekkor Szent-Margitára tettek szolgálatot idevaló jobbágyai), ennek gyermekei: Makrai Istvánné, Nemes Ferenczné, Mikó Pálné, Sarmasági Istvánné és Bethlen Dávid egymás közt megosztozván, Dávid itteni részét 14 jobbágytelket Bánffy Lászlónak vetette zálogba s akkor Borsára szolgáltak. Bánffy Lászlótól Haller Pál kővárvidéki kapitány váltotta ki, a ki Gosztilláról, Rődről több jobbágyot telepitett ide, a kinek neje Prinyi Krisztina birja ezidőben. Makrai Elek ekkori birtokos anyarészt bir, Földváry István és Csikós Pál pedig a Bethlen Druzsi Nemes Ferenczné részét birják zálogjogon.

1808-ban*2. Torma gyüjt. a gr. Mikó Pálné Bethlen Klára által elzálogositott rész Haller Pálné, később veje Teleki Károly és Henter Antalra szállott, de ezektől gr. Mikó Károly unokája kiváltotta s nemsokára Ujfalvi Samunak adta el.

1820-ban*3. Erd. kanczellária ltár. birtokosai: gr. Teleki Lajosnénak van 9, br. Henter Antalnak 8, gr. Kornis Ignáczné gr. Teleki Annának 8 1/2, gr. Bethlen Farkasnak 4, Nyárádi Izsáknak 4, Ujfalvi Sámuelnek 4, br. Kemény Miklósnak 4 1/2, Salánky Józsefnének 2, Torma Miklósnak 2 telke.

1839-ben*4. Megyei ltár. birtokosai: Kornis Mihály, Teleki Lajosné, Kemény Miklós, Nyárádi Izsák, Torma Miklós örökösei, Henter Józsefné részét Édes István és Pap Márton birja, Mikó Károlyné, Bethlen Farkasné.

1848. évi*5. U. o. dézmát fizető birtokosok: gr. Bethlen Katalin, gr. Kendeffi Zsuzsánna, br. Kemény Miklós, gr. Mikó Katalin, gr. Kornis Mihályné, Nyárádi Izsákné, Torma Ferencz, br. Henter József, Salánki József.

1863-ban*6. Urb. Wes. 81–179. l. gr. Teleki Miklós, Torma Ferencz, Henter Anna, Rakowszkiné utód, Czakó Borbála, br. Henter József, id. br. Kemény György, gr. Kornis Mihály, Veres József részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866. évben*7. Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogu birtokosa gr. Teleki Miklós.

1892- és 1898-ban birtokosai: Toroczkai Sándor, 183 h. 794 öl, Kornis birtok; Vigdor Sándor, a kitől Haragai vette meg, 166 h. 30 öl, vétel; {148.} Bocsánczy János, 168 h. 519 öl, vétel br. Hentertől; Haragay Emánuel, 127 h. 115 öl, Lászlóffy Árpádné és a Bónis-féle vétel és Deutsch Emánuel.

E község őslakosai valószinüleg a szlávok voltak, kiket a magyarok váltottak fel s lakták 1556 után is, melyet bizonyit az, hogy 1848-ig királyi dézmát fizetett. Oláh lakosai 1599 körül tünnek fel. Jelenleg az egész községben románok laknak, szorgalmas földmivelők. Ruházatukat házilag állitják elő. Épületeik faoldaluak, szalmafedéllel.

1658-ban*1. Adóösszeirás. itt egy oláh pap lakott, a ki a török sarcz lefizetésére 2 frttal volt megróva.

Gör. kath. egyházközség. 1781-ben*2. Megyei ltár selejt. 12. sz. gör. keleti egyházba akartak visszatérni, de úgy látszik ezen szándékukkal felhagytak. Kőtemploma 1845-ben már meg volt, 1870-ben épitették újra kőből s 1894-ben szenteltetett fel Szent-Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére.*3. Jegyző tudósitása. Egy más adat szerint 1866-ban történt a felszentelés, valószinüleg ekkor javitották meg. Anyakönyvei 1824 óta vezettetnek.

Lelkészei: Veszkán János és Tivadar, jelenben Bud János.

Felekezeti iskolát az 1857-ik évben állitják fel.

1863-ban*4. Urb. Wes. 207. l. dézmanegyed kárpótlás utaltatott ki.

Hegyes-völgyes fekvésénél fogva a szél itt gyakori, éghajlata egészséges, gyümölcsnek, gabonának kedvező, jég ritkán bántja határát.

1750-ben*5. Erd. főkormsz. ltár. határa két fordulóra osztott, harmada északnak a többi délnek fekszik, negyede mondható jónak, a többi rosz. Földje fehéres, de van fekete és száraz természetü. Egy őszi búzaszemre 2 1/2, a tavaszira 3 mag számittatott.

1822-ben*6. Cziráki. Urb. oszt. határa adózás tekintetében I. osztálybeli.

Összes szántója 1713-ban*7. Erd. főkormsz. ltár. 204, 1750-ben*8. U. o. 1223, 1822-ben 1288 vékányi. Ebből 1750-ben őszi alá használt 527, tavaszi alá 126 vékát; tengeri termése 40 1/4 véka, 1713-ban tengeri vetése 2 véka volt. Kaszálója 1713-ban 35, 1750-ben 107 1/2, 1822-ben 341 1/2 szekérnyi. 1750-ben még szőlőt mívelt, de kevés haszonnal, azért felhagytak vele. Szép erdeje elpusztult s 1845-ben*9. Megy. ltár. csak a birtokosságnak van.

Leginkább a térbeli szántóit mívelik, a hegyhátak trágyázását a juhokra bizzák. Marhái számához legelője szűk. 1750-ben volt időnként járó malma, melynek adója 1 frt 30 kr. volt, de a jelen században elpusztult.

A pálinkafőző üstök jövedelme 1750-ben 2 frt; 1845-ben*10. U. o. van két {149.} pálinkafőző üstje és két korcsomája. Jövedelem forrása: a sófuvarozás, marha, zab, méh. Közfuvarra nem hajtják.

1713-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. volt itt 13 ökör, 22 tehén, 2 ló, 49 juh, 30 disznó, 6 méhköpü. 1750-ben*2. U. o. 146 ökör, 80 tehén, 12 tulok, 321 juh, 109 disznó, 76 méhköpü. 1822-ben*3. Megyei ltár. 45 igás, 50 fejős, 15 fiatal marha, 143 juh, 65 disznó és 1841-ben*4. U. o. 120 ökör, 125 tehén, 80 borju, 20 birka, 150 juh, 15 kecske, 20 disznó, 15 méhköpü adó alatt.

1898-ban határa közepes jóságu; terményei búza, rozs, törökbúza, zab. Tenyésztenek szarvasmarhát, juhot, sertést, bivalt. Gyümölcse: cseresznye, meggy, alma, körtve, szilva, dió. Itatója a községen átvonuló patakok.

Van két patakmalma két-két kővel a Todorucz László és János tulajdona.

1749 február 25 és 1750 április 14-én megyei altörvénykezést tartottak itt.

1889 óta körjegyzői székhely.

Határhelyek: 1775-ben*5. Gr. Kornis ltár. Bikarét, Falu nyilas földe, Doszu babiuluj la tou, Doszu Dumbrava, gralu porkuluj, Dirsek, édesalma hely, Kosárbikk dombja rétek és szántók.

1864-ben*6. Pesty Frigyes gyüjt. Kopacsel, magas hegy; Dipmata, erdő; Valea Gatului, egykori malom helye; Dimbu oszojului; In hijituri, facza Gatului; Dealu Gatului, Igiselnyi; Valea Bagyiului, patak, Pareu de la Krucse; Valea Teului; Funtuna Paltyinului; Funtuna Fogului; La Recsea, kút; Din virvu plisi, hegy; Boloványi subt czigla; Fundu czigerului, erdős hely; Vadu rele, vadrév; Dumbrava oszoju, Dimbu oszojului, La Ritu, Tejeturile, La funtuna fogului; Pojana cse lungu, Faraczelele sub Babgyiu; Funtina lui Virtolomiju; Lazu cselu popescu, papok által irtott terület; Forba Taurului; Béka kaszáló; Pomnyi lui Gavrilla lui Stefan, Delniczile, Kokorasu si la pomnyi, La Pereu Zupului; Goronyisu, Ferteon, Delniczele sub kerekdombu si kerek erdelyun, La stupeni; La papiruste, Dosu valea Teului; Facza reagra; Intre Zsiji, La Horgase, Dupa Tyiselyiku: Drumu care merge la Olpretu, Alparét felé vezető út, Seszu Horgasilor; Intre Dimburi Pereu Dersikului.

1898-ban dülők: Kopacsel, Dermass, Facze Gatuluj, Igcselnyi, Kosárdik, Babgyi, Facza Nyagra, Horgas. Magasabb hegyei: Czigle, La Balavány.

1900-ban területe 2159 kat. hold.

{150.} Lakossága: 1713-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. 2 jobbágy, 14 zsellér lakossal,v an benne 16 lakó s 4 pusztaház.

1737-ben*2. Km. Lymbus. fiaikkal együtt 41 jobbágy, 5 szegény lakossal, van benne összesen 16 ház.

1750-ben*3. Erd. főkormsz. ltár. lakik itt 5 jobbágy, 5 házastelken; 41 zsellér, 34 telken, 35 házban; 2 szegény zsellér, 2 telken és házban és 4 kóborló; lakóház 42. Lakói közül 1742-ben pestisben többen elhaltak s ezek birtokát a többiek foglalták le s adóznak utánna.

1830-ban*4. Conscr. statist. topogr. 211. l. 408 lakossal.

1841-ben*5. Megyei ltár. volt 269 fi, 257 nő oláh, 3 fi, 5 nő zsidó, 3 fi, 2 nő czigány, együtt 534. Ház: 1 papi, 68 zselléri, 2 zsidó, 1 czigány, együtt 72 füst.

1844-ben*6. U. o. 1 fi, 1 nő nemes, 273 fi, 261 nő pór, együtt 536.

1857-ben*7. Orsz. ism. tábla 23. l. 579 gör. kath. oláh, 32 zsidó lakossal, együtt 611. Házak száma 96.

1886-ban 666 lakosból 3 róm. kath., 637 gör. kath., 26 zsidó.

1891-ben 374 lakossal, melyből 703 gör. kath., 2 gör. kel., 4 ev. ref., 25 izraelita.

1900-ban 810 lakosból férfi 397, magyar 18, német 10, oláh 782; magyarul beszélni tud 35; gör. kath. 780, izraelita 30; ír és olvas 151; házszám 156.

Adója: 1749-ben*8. 1750. Erd. főkormsz. ltár. 308 frt 54 kr. 1755-ben*9. Erd. főkormsz. ltár. 263 frt 39 kr. 1845-ben*10. Megyei ltár. 240 frt 20 kr. 1898-ban 1576 frt 9 kr.