| Boszkút. | TARTALOM | Bödön. |
Nevének változatai: 1214-ben* Beud. 1485-ben* Beed. 1505-ben* Bwd. 1511-ben* Bewd. 1576-ban* Böőd. 1619-ben* Beőd.
Böőd nevét valószinüleg ily nevű alapitójától vette.
Először emlittetik: 1214-ben* Beud néven.
Nyugatról keletnek nyíló völgykatlanban fekszik a róla nevezett patak két partján, mely a M.-Borzás felől jövő patakba siet. A község keleti részén vonul el Bethlentől Veresegyháza és Kékes felé vezető megyei út. Deéstől 41.5 kilométerre a kékesi járásban.
Böőd első birtokosaiul 1305-ben* a mai gr. Bethlen család ősei emlittetnek és pedig az azon évi osztálylevél szerint Böőd Apa fiának Jakabnak jutott. 1315-ben* is ő a birtokos,* ettől fiára Jánosra szállott, kinek fiai János és Gergely birják 1361-ben.*
Böőd határai miatt birtokosai szakadatlan perpatvarban élnek a Bálványosvárához tartozó viczeiekkel, mig végre Lajos király cancellárját László veszprémi püspököt küldte ki 1371-ben* királyi biztosul és az erdélyi vajdának s általa a bálványosi várnagyoknak szigorúan megtiltott mindenféle háborgatást.
De azután sem szűntek meg a határ felett való villongások, mert 1404-ben* Bethlen Antal, Márk és Gergely, az Antal fiai, úgy Apaffy Mihály, a László fia, tiltják Miklóst, a Szántói bán fiát (Bánffi) ez és Décse, Málom s Nagyfalu határának elfoglalásától.
{264.} 1407-ben* almakereki Apa fiai: György és Miklós és Bethlen Gergely fia János, mikor a király Bálványosvárát Laczk Jakab vajda és Dávidnak adományozta, Décse, Malom Böőd és Encsnek eladományozásáért tiltakoznak a vajda, sőt a király ellen is.
1449-ben* Bethlen Miklós és Gergely birják, kik másfelől Apaffy Ferenczczel és Lénárddal kiigazittatják e község, Málom, Apanagyfalu, Felső- és Alsó-Karácsontelke határait.
1454-ben* szánthói Laczk Miklós elfoglalt az Apaffy Mihály a Miklós fia és Bethlen Márkus és Antal itteni birtokaiból rétet, erdőt és szántót, a mi ellen tiltakoznak s ugyanez évben határát Bálványosvár és Vicze felől újból kijártatják, de ennek meg Miklós várnagy mond ellene.*
1467-ben* Bethleni Antal itteni részét Toki Bálintnak veti zálogba.
1472-ben* birtokosai: Bethlen Miklós fia Márk s ennek fia Bernát, Miklós és Leusták, valamint Bethlen Antal fia Gergely birják, kiknek itteni birtokuk határából János, a váradi püspök bálványosvári várnagya egy darabot elfoglalt s ez ellen tiltakoznak, úgyszintén 1485-ben is.
1491-ben* Bethlen Gergely és fiai: Balázs, Elek és János egy itteni halastó helyet, Nagyfalu felé a Melyes vizében, Bethleni Bernátnak és Miklósnak engednek által.
1492-ben* Bethleni Gergely fiai: Balázs, Elek és János és leánytestvérei Bethleni Miklóst egy halastó építésétől eltiltják.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
1496-ban* e községet László király új adomány czimén a Bethlen családnak adományozza.
1498-ban* Haczaki István fiai: Gáspár, Ferencz és Márton és testvére Dénes s ennek fiai: Bálint, András, László, Gergely és István előttünk ismeretlen jogon birt két itteni jtelküket a kolozsvári Szűz-Mária zárdának hagyományozzák.
1499-ben* Bethleni Miklós s fia Vitális s testvére Gergely s ennek fiai: Balázs, Elek és János birják.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait Vitálist és Jánost királyi új adomány czimén itteni részükbe beigtatják.
1505-ben* Bethleni Miklós panaszára vizsgálat történik az iránt, hogy midőn ő 1495-ben huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodott, {265.} azon időben böődi halastava vízáradás következtében szétromboltatott s ezt meghallván Bethleni Gergely özvegye Jutka s fiai Balázs, Elek és János jobbágyaikat oda küldték s a kiáradt vízből a halakat nagy mennyiségben kihalászták s nagy áron eladták, a mivel ő 100 frt kárt szenvedett.*
1505-ben* viszont Bethleni Balázs perbe fogta Bethleni Miklóst, hogy midőn böődi halastava elromlott, az által 7 itteni jtelke (Deák, Tóth, Kresman, Szőrös) elpusztult, a melyeknek értékét 2000 arany forintra tette.
1511-ben* egy összeírás szerint Bethlen Miklós fiai: János és Farkas részbeli birtokosai e községnek.
1524-ben* Bethleni János egy itteni jtelkét (Kis) Toldalagi Kajtor Máténak adja cserébe.
1552-ben* Bethleni János fia Gergely, fia Balázs, fia Gergely és Bethleni János fia, azon Gergely fia Elek, fiai: György és Mihály e birtok felét Patócsi Miklósnak, Bethleni János fia Miklós, fia Antal, fia Márk, fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak Patócsi Ferencz, Miklós és Boldizsár, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni általa elzálogosított részét magához válthassa.
1576-ban* Báthory István fejedelem az iránta hűtlen Békés-párti Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta, kit 1577-ben* beigtattak, a melynél idevaló birtokos Forgách Magdolna előbb Patochi Gáspárné, utóbb Bornemisza Farkasné két embere: Barla Ilyés biró és Elek György voltak jelen.
1578-ban* Apaffy István és fia László, Bethlen Jánost itteni részének elidegenítésétől tiltja.
1584-ben* néhai Bethlen Gergely fiai: György és János s néhai Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsannára hagyja.
{266.} 1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is, ha kiváltaná, neki adni igéri.
Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint Géczy Péternek adományoztatott, állitólag öröklési jogon.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek adja. Ugyanekkor* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néhai Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsannát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
1610-ben* Bornemisza Zsigmond itteni részét Egri Györgynek veti zálogba. 1610-ben* Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Kendy Istvánnak itteni részét Kállay Gergelynek adományozta oda, de viczei Mindszenti Benedekné annak ellentmondott, úgy látszik, eredmény nélkül, mert 1611-ben* Komlósi Kállai Gergelyt nemcsak a Kendy István, hanem a Szilvási Péter bélyegén is ezek itteni részébe beigtatták.
1618-ban* Lissibona Gerárd özvegye és Bethlen Farkas birják, kik itteni birtokuk után ez évbeli lustrára egy-egy gyalogpuskást állitanak.
1633-ban* Gáti Miklós, a fejedelem orvosa, itteni részét, mely Lisbone Henriknél van zálogban, buni Bethlen Ferencznek adja zálogba.
1650-ben* Pécsi Erzsébet, előbb Mindszenti Gábor, majd Haller Péter özvegye és leánya Mindszenti Erzsébet óvást tesznek az ellen, hogy Bethlen Ferencz magát azon itteni részbe, melyet néh. Gáti Miklóstól, a fejedelem orvosától megvett, beigtatta, noha ők is jogot tartanak hozzá.
1654-ben* Bánffy Anna, előbb viczei Mindszenti Benedekné, 2-or gyekei Wesselényi Boldizsárné itteni birtokán gyermekei megosztoznak: Mindszenti Gábor leánya Erzsébet Kapi Gábornénak jut nagyanyjának itteni részéből egy puszta jobbágy és 2 népes zsellértelek, Mindszenti Krisztina id. Csáky Istvánnénak egy puszta, Wesselényi Kata Kornis Ferencznének Bethlen Ferenczné és Bánffy jobbágyházai közt lévő telkek. Varga, Bartus jobbágycsaládok.
1658-ban* Bethlen Ferencz özvegyének 3, Bánffy Zsigmond özvegyének 1, Mindszenti Gábor özvegyének 1, Lisbone Gerárdnak 4 adófizető jobbágya volt.
{267.} 1659-ben* a tatár rabságba esett Kornis Ferencznek itteni részét Mindszenti Erzsébet Kapi Gábornénak vetik zálogba Kornis Kata Haller Jánosné, Kornis Gáspár, Perényi Gáborné Kornis Anna és Perényi Ferenczné Kornis Krisztina, hogy atyjukat kiválthassák.
1672-ben* a bethleni uradalomhoz tartozott innen 18 jobbágy 25 fiúval, 8 zsellér 11 fiúval, egy örökös jobbágy árva legény, 3 zsellér és 8 puszta házhely.
1694-ben* birtokosai: Bethlen Gergely és Elek, Bánffy György és Farkas.
1748-ban* az Ördög családnak is volt itt egy része, melyet Árpás-tóra cseréltek s Kénosi Anna Balog Zsigmondné rokonai osztottak el.
1754-ben* birtokosai gr. Bethlen Pál és Farkas, br. Bánffy Dénes és a ref. egyház.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
1760–69-ben* birtokosai gr. Bethlen Pál, Szarvadi Mihályné, báró Bánffy Farkas, 1764-ben utóda: Mihály és gr. Bánffy Dénes.
1769-ben* a fiscus Bánffy Mihályt, Mohai Lászlót, Donát Fruzina Szarvadi Mihálynét perbe fogta az Apaffy Mihály fejedelem magvaszakadása folytán, de a pertől Farkas Ferencznek Cseffey Annától való leányát Margitot Donát Mihálynét 1771-ben felmentette.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: Szarvadi Mihályné, nagy-nyujtodi Donát Mihály és leánya Jusztina apai és mohai Mohai László anyai adom. jogon.
1783-ban* egyik birtokosa Rhédei Mihály.
1810-ben* birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 23, br. Bánffy Pálnak 10, Kolosi Józsefné Szarvadi Florentina, Kolosi Vajda Gáborné és Farkasnak 6, Török Sámuelnének 2, Mohai Farkasnak 2 jobbágytelke.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 32 telke, gróf Bánffy Dénesnek 9, br. Bánffy Ferencznek 7, Kolosi Farkasnak 1, Török Ferencznének 1 telke.
1838-ban* három itt lakó nem adózó magyar ajkú s írástudó nemes lakosa van.
1839-ben* Kovásznai Sándor egyik birtokos.
1843-ban* birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 32 telke, gróf {268.} Bánffy Dénesnek 9, br. Bánffy Miklósnak 6, Ajtai Andrásnak 2, Szent-gerliczi Sándornak 1 telke.
1848-ban* Vajda Elek és Pál itteni birtokosok.
1863-ban* gr. Bánffy Miklós, gr. Bethlen Pál, id. Ajtai György és Gábor, Vajda Sándor, Szentgerliczei Zsigmond úrbéri kárpótlást kaptak.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Gellért Dániel és Vajda Gyula Derzséről.
Birtokosai 1892-ben: Kovács I. János, 118 h. 194 öl, gr. Bethlen Gergelytől. Gr. Bethlen Ödön, 276 h. 220 öl, öröklés gr. Bethlen Páltól. 1898-ban: Keresztes János, 120 h. 488 öl, öröklés Keresztes Lászlótól és Márton Ábrahám, vásárlás folytán.
Lakosai, mint a falu magyar neve is mutatja, magyarok voltak, kik Básta irtó háborújának estek áldozatául. Az 1603-ik évi* összeírás szerint a falu teljesen leégett, szőlőhegyei is elpusztultak. A mi kevés magyarság megmaradt, azokat a Kemény János fejedelmet, ki 1661 október 27-én* itten táborozott, üldöző török-tatár csorda semmisítette meg. Hajdani lakóinak helyén ma oláhok laknak.
Róm. kath. egyháza 1408-ban* fennállott s papjának mindenből quarta járt. A reformatió alkalmával az ev. ref. egyház kebelébe tértek. 1754-ben* az elpusztult ev. ref. egyházközségek közé számlálják. A Vicze felé menő utczában lévő egyik telken lakott a pap s itt volt az egyház temploma, melyen ekkor a görög egyesült pap, Popa Gligor, lakik zsellérkép s ennek átellenében a régi iskolamesteri telek, mely ekkor az emlitett zsellér veteményes kertje, négy darab két és 1/4 köböl vetésre való szántóját is a gör. kath. pap használja, haszonbért az ev. ref. esperesnek fizet.
Ev. ref. egyházközség a m.-borzási leányegyháza. 1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült; fekvősége 1868-ban* erdővel együtt 18 hold 87 négyszög öl.
Lelkek száma 1824-ben* 4, 1868-ban* 20, melyből férfi 11.
A gör. kath. egyház a magyarság romjain épült; fatemplomát a község nyugati részén lévő hegyoldalon, a hagyomány szerint a XVII-ik században építette fel Mihály és Gábor angyalok tiszteletére szentelve s ez időből valók harangjai is. Anyakönyveit 1814 óta vezeti. Papjai a már emlitetten kivül Pap Jákob 1830. Bulea Simon 1845. Toháti János 1861. Pap Gábor 1891-ig, jelenleg Keresztes Ágoston.
{269.} Iskolája 1851 után keletkezett, 1870-ben szervezték újra.
A lakosok házaikat s gazdasági épületeiket patics- és rakó-fából építik, kizárólag földmiveléssel foglalkoznak. Két fordulóra osztott határa 1750-ben fekete, kötött talajú, ma termékenynek írják. 1822-ben* a 4-ik osztályba soroztatott. 1841-ben* adó alatt van 663 1/3 köböl vetésre való szántója, 119 szekér szénarétje, 56 vedernyi szőlője, 50 ökre, lova, 50 tehene, 7 bornyu, 43 juh, 4 kecske, 24 sertése és 3 méhköpűje. Kir. haszonbért fizető helység.
Főterménye ma a törökbúza, termesztenek búzát, rozsot, árpát és zabot. Van egy kétkerekű és kövű felülcsapó vízi és 6 lóerejű gőzmalma két kővel, az Márton Ábrahám, ez pedig Groszman Bernát bethleni lakos tulajdona.
Határhelyek: 1334-ben* Csipkéshegy. Nádasbüki (Nadisbiky), erdő és patak. Ispánlese (Spanlesy), hegy. Daróczpataka. Kapusd, út, völgy. Likashatár. Mellyespataka. Babospataka. Oldalberek pataka.
1754-ben* Nagy-utcza Viczébe, Beszterczére menő út, Vale Konkutruluj Poducz, La Dimb, La podu parvilor.
1864-ben* Ifartaiulu valei nuciloru, Pa Zapode, In Lazore, Pa Poduri, In Purcareatie, In Poiana Ikuczi, In Dumbrava, Dealu Nucilor, In Pajeni, La Vezunii, In Valcele, In Seszu, Sub Tufe, Valea Kuncujusiului, Gradina Paskariului, In fundeturu, Funtina Stirbului, Dosu Kuncujosiului, Pe falia Kastailor, In Braniste, Dosu Mori, Pe fatia Fontani, In Malaoi, Pa fatia Mori, Pa valea Mori, Dealu Biidiului, Pa Sevae, Pa Stiubeii, Ceterna Mantsului, Pojana Grigi, Ritu de la Podu in jos, Ratu Popescu Staniste, In fanatie, Pa fatia Bojorului, Pa Toptile, Pa fatia cei lunga szántók, kaszálók, mezők és erdők.
1713-ban* van 7 jobbágy, 27 zsellér lakosa, kik 38 házban laknak, el van pusztulva 4 ház.
1750-ben* 29 jobbágy, 19 telkes és 6 e nélkül való zsellér s egy ily özvegy, 20 kóborló és 6 ily özvegy lakossal, kik 44 telken 56 házban laknak, el van pusztulva négy örökség, melyből Bánffy Farkas foglalt el kettőt, a többit a lakosok osztották föl maguk közt.
1857-ben házak száma 120. Lakossága: 6 róm. kath., 558 gör. kath., 15 ev. ref. és 43 zsidó, együtt 622.
1886-ban 618 gör. kath., 19 helv. hitv. ev. és 34 zsidó, együtt 671.
{270.} 1891-ben 701 lakosból 607 gör. kath. oláh, 26 ev. ref., 68 izr. Házak száma 134, határa 2406 k. hold.
Adója: 1755-ben* 235 frt 40 kr, 1775-ben* 433 frt 07 kr., 1822-ben* 335 frt 85 kr. és 1898-ban 1772 frt 68 kr.
| Boszkút. | TARTALOM | Bödön. |