| Borszó (Kis-). | TARTALOM | Borzás (Magyar-). |
Nevének változatai: 1405-ben* Borzo. 1570-ben* Baarzó. 1578-ban* Borzo. Oláhul: Bersentia, Berseu.
Nevét „breza,” „bor” ó-szláv szótól veszi, mely nyírfát jelent.
{248.} Először emlittetik 1405-ben* Borzo néven.
Fekszik az Egyesült-Szamos jobbpartján, egy része síkságon, a másik fenlapályon s keresztül megy rajta a Nagy-Ilonda felé menő államút. Deéstől 26.6 kilométerre, az ilondai szolgabirói járásban. A község magas hegyen feküdt, hagyomány szerint, honnan az 1800-as évek elején költöztetett jelenlegi helyére.
Borszó kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben* Zsigmond király új adománya czimén a losonczi Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.
1467-ben* a Bánffyaktól a király hűtlenség bélyegén elvette s az egész Borszót szerdahelyi Kis János és testvérének Mihálynak adományozta.*
1538-ban* János király e birtokot Porkoláb Simonnak adományozta oda, a ki abba be is igtattatott.
1553-ban * Csicsóvár tartozéka. Vajdája Makszin János. Kenéze Sorbán Gergely.
1571-ben* II-ik János e birtokot, mely Csicsóvárához tartozott, Kővár urának Hagymás Kristófnak adományozta oda, a kitől megint a fiscusra szállt, mert 1578-ban* fejedelmi birtok s Kővárhoz tartozik. Jobbágycsaládok: Triff, Szűk, Teik.
1579-ben* Keresztury Kristóf birja.
1594-ben* birtokosa Keresztury Kristóf kővári kapitány.
1597-ben* a fejedelem birtoka.
1603-ban* a sósmezei járáshoz tartozott, de az előző évi háborúban a Básta és Mihály vajda idejében teljesen elpusztult s egy lakója sem maradt.
1607-ben* Harinai Farkas Miklósné birja.
1609-ben* Báthory Gábor e birtokot, mely eddig Kővárhoz tartozott, alsóbalázsfalvi Cserényi Farkasnak adományozta, kinek itteni tisztje* Szentimrei István.
1614-ben* Bethlen Gábor Cserényi Farkast és nejét Almádi Annát e birtokukban megerősíti.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot Cserényi Farkasnak inscribálja, ki az 1618-beli lustra alkalmával* itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
{249.} 1620-ban* Cserényi Farkas e birtokát nejére Almády Annára s mostoha fia szopori Sulyok István, a János fiára hagyja.
1622-ben* Bethlen Gábor Cserényi Farkasnak megengedi, hogy e birtokán, a Borszó és Galgó közt, a Szamos mentén lévő szoros utat, mely a Szamos kiáradásai miatt tönkrement, helyreállittassa és ott vámot emelhessen s a vám jeléül a kereket kitehesse és az útnak jó karban tartására vámot szedhessen és pedig: nagy terhes szekértől 3 denárt, 2 ló vagy ökörhúzta szekértől 2 denárt, egy lovas szekértől pedig 1 denárt.
1647-ben* néh. Cserényi Farkasnak e birtoka mostoha fia Sulyok István leánya: Erzsébet özv. Kamuthi Miklósné és néh. fia János gyermekei Farkas és Zsuzsanna közt három részre osztatott.
1650-ben* Cserényi Erzsébet özv. Kamuthi Miklósné itten birt részéről a néh. Cserényi János gyermekei Farkas és Éva javára lemond.
1658-ban* a Cserényi utódoknak itt 20 adófizető jobbágyuk volt.
1664-ben* Bassa Péter egyik idevaló birtokos nemes.
1669-ben* Szentiváni Anna Pongrácz Mártonné (ki előbb Cserényi Jánosné volt) e birtokát Korlátovics Györgygyel, mint leánya után való fiával megosztotta.
1680-ban* Apaffy Mihály e birtokot Mikola Zsigmond özvegyének Kamuthy Zsuzsannának s gyermekeinek: László, János és Ágnesnek adja zálogba.
1682-ben* Szentiváni Anna itteni részét Korlátovics Györgyre hagyja.
1683-ban* Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Zsuzsanna e birtokát, mely fiscalis falu, fiaira Mikola László és Jánosra hagyja.
1684-ben* e birtokot Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Farkas leánya Zsuzsanna s ennek fiai Mikola László és János birták, de Apaffy Mihály tőlük azt, mint fiscalis falut, visszaváltván, nagymedgyesi és borosjenői* Vajda Lászlónak adományozta.
1684-ben* birtokosa nagymedgyesi és borosjenői Vajda László, a ki ugyanazon évben* jegyesének: Toldalagi András leányának Máriának azon esetre, ha vele házasságra nem léphetne, ez egész birtokát átengedi.
1688-ban* Apaffy Mihály e birtokot Naláczy András, Lajos, György és Jánosnak adta zálogba.
1694-ben* birtokosa Naláczy Lajos. Lakosai az erdőn laknak.
{250.} 1702-ben* birtokosai Naláczy István és fiai.
1750-ben* Szabó Farkas egyik birtokosa.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénes s fiai György és Dénes itteni részébe zálogjogon beigtatják.
1769-ben* birtokosa gr. Bánffy Dénesné gr. Barcsay Ágnes.
1783-ban* birtokosa: azon Bánffy Dénes leánya: gr. Bánffy Ágnes gr. Eszterházy Jánosné.
1786-ban* birtokosa gróf Eszterházy Jánostól zálogban birnak Gromme Tódor és Novak Péter 32 jobbágyot és 8 zsellért.
1820-ban* birtokosa gr. Eszterházy János, van 29 telke,* kitől e birtokot a fiscus 1834-ben* magához váltotta.
1863-ban* kir. kincstári birtok.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: ifj. Rácz László és Barbur Gábor.
Jelenlegi birtokosai (1898): Dr. Barbul Kelemen, Koszté Timot, Kápolna Sándor és Jób, Kászonyi Elek, részben öröklés és vásárlás folytán.
Lakosai oláhok, kik ma a gör. kath. egyház hivei, az unióra 1835. évben léptek, fából épült temploma a bőid. Szűz tiszteletére épült s felszenteltetett 1828-ban. Iskoláját 1868 után létesítette.
Határának a Szamos mentén való része termékeny, a hegyi sovány és terméketlen.
1713-ban* 290 köböl vetésre való szántója van.
1750-ben* határának fele a téren s ez termő, de a Szamos gyakran el szokta önteni, a többi része terméketlen, hegyes. Keresetforrása a baromtenyésztés és földje terméke, melyet Deésen s Nagy-Bányán (itt 30-adot nem fizet) és a szomszédos községek vásárain árusít el; de szállitani szoktak Deésaknáról Szilágy-Somlyóra sót is. Határa két fordulós, 6 ökörrel szántható, nagy része évenként javítást kiván, trágyázni különböző okból ritkán szokták. Egy köböl őszi búzavetés 7 kalangyát vagy 6-ot, kalangyája 11/2 véka szemet ad, tavaszi 7 kalangyával, 14 véka szemmel fizet. Erdeje elég, de legelője kevés, törökbúzának külön szakítanak ki évenként egy kis darabot. Szénát fordulónként csinálnak, de az o.-fodorházi határon is szoktak bérbe venni.
Adó alatt van 306 3/4 köb. szántója, 122 köb. őszi búza, 45 tavaszi, 9 1/2 {251.} köb. törökbúza, borsó, lencse, 95 1/2 szekér szénarétje, jármas ökre, lova 72, 42 tehén, 25 tulok, csikó, 100 juh, kecske, 56 disznó, 2 méhköpű.
Határa 1822-ben* negyed osztálybeli.
A borszói hegy a róla nevezett hegyszorosnál a Magyar Futár (1837. évf. 129. sz. 3. 1.) szerint kő, palarétegen feküdvén, esőzés következtében átázott s egy éjjel iszonyú robajjal, messze elhallatszott rémes zúgással ketté szakadt, fele lecsúszott, a Szamos folyását hirtelen elzárta úgy, hogy a víz a közelben levő malom kerekét visszafelé forgatta.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adó fejében, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-edet adnak.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*
1552-ben* illetéktelenül felvettek rajtok Csicsóvár emberei 2 tehenet 3 frt, 2 bárányt 24 denár, 3 sajtot 16 denár, 12 csirkét 24 denár és a deési tisztnek adtak 6 köböl zabot 2 frt, gabonát 6 vékát 60 denár értékben.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint előbbi lakosai fizettek: szentmihálynapi adóba 7 frt, szentgyörgynapiba 3 frt 60 denárt; ajándékok: 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
1553-ban* van benne 3 kapu és nyolcz szegény lakos.
1603 előtt* volt benne 4 kapu, de 1603-ban* teljesen el van pusztulva.
1648-ban* 120 jobbágy lakosa a fiaikkal együtt 37 házastelken lakik.
1703* körül 12 jobbágy lakosa közül 2 özvegy, kik ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 5. Adó alatt van 10 ökör, 7 tehén, 1 ló, 4 juh. Adóba ez évben fizetniök kellett: 17 frtot, 4 köb. zabot és {252.} 4 köb. búzát, 1 1/3 szekér szénát s egy húsra való barmot a gugaiakkal együtt.
1713-ban* van 7 jobbágy, 5 régi, 2 új zsellér, 6 vándorló lakosa 10 házastelken. Adó alatt: 290 köböl vetésre való szántó, 8 ökör, 30 szekér széna, 4 köb. zab, 1 köb. borsó, 8 köb. törökbúza, 3 tulok, 16 tehén hornyukkal, 18 sertés.
Lakossága 1750-ben* 25 jobbágy s egy ily özvegy, 9 telkes, 5 e nélkül való zsellér, 3 kóborló családfő, kik 28 telken 29 házban laknak, el van pusztulva 1 telek, melyet Szabó Farkas földesúr bir.
1770-ben* fiaikkal együtt 86 jobbágy, 7 zsellér s egy nemes lakosa van, kik 32 házban laknak.
1820-ban* adó alatt van: 26 ökör, ló, 24 tehén, 7 bornyú, 11 sertés.
1820-ban* 37 görög nem egyesült család lakosa van.
1886-ban: 88 ház, 399 lakossal, határa 947 k. hold.
1891-ben lakossága 454, ebből 5 róm. kath., 436 gör. kath. oláh, 1 ref. és 12 izraelita. 1896-ban 421, ebből 406 gör. kath., 5 helvét hitv. és 10 zsidó.
Adót fizetett: 1749-ben 208 frt 46 1/2, kr.* 1775-ben 233 frt 11 kr. 1822-ben 159 frt 24 kr. 1898-ban 1331 frt 83 kr.
| Borszó (Kis-). | TARTALOM | Borzás (Magyar-). |