| Bogáta (Oláh-) | TARTALOM | Borkút. |
Nevének változatai: 1318-ban* Bonchnyrese. 1444–49-ben* Bonchnyres. Bancsnyres. 1579-ben* Boncznyires. Oláhul Boncziu.
Először emlittetik 1318-ban* Bonchnyrese néven.
Keletről nyugatnak nyíló völgy kebelében fekszik a Székre vezető megyei úttól balra. Deéstől 20.1 kilométerre a Szamosujvári járásban.
Boncznyires nevét bizonyosan egy az Árpád-korban élt Boncz nevű dobokai várjobbágytól nyerte, a kitől a közeli Bonczhida is származik.
Első birtokosaiul 1318-ban* János fia Domokos, fiai Balázs és János s unokatestvérük Péter vannak megnevezve. Ezek azonban csak három részét birták Boncznyiresnek, az ahhoz tartozó Bozzás (Bozyas) földdel együtt. – E három rész egynegyed részét rokonuknak {229.} Wass Miklós csicsói várnagynak 22 márkáért adták el. Tőle azonban I. Károly király pártütés miatt elkobozta és csak 1321-ben* adta vissza.
1357-ben* Nyiresi Domokos egyik birtokosa.
Az 1362-ben* a Wass nemzetség osztálylevele szerint Boncznyires a nemzetség tagjai közt és t. i. Emichfi János fiai Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifj. Wass Miklós és Vörös Péter és Wass László fia Simon közt két részre felosztatott.
1372-ben* e birtokon szentegyedi Vörös Péter, Miklós fiai: István és Pál, László fia Lökös, Tamás fia László és Dezső fiai: János és László megosztoznak.
Boncznyires többi részének régi birtokosai azon 1318-ik évi Domokos fiai tovább is birták e részeket.
1377-ben* emlittetnek Nyiresi Domokos fiai János és István. 1385-ben* Nyiresi Domokos fia István és Ivánka fia András.
1391-ben* a Domokos fia János hűtlenségbe esvén, itteni részeit a király Bethlen Gergelynek adományozta oda, de az iktatásnál néhai Mányiki Albert fiai és Mányiki Móricz ellentmondtak.
1405-ben* Czegei Lökös fiai: László, András, Antal és Tamás itteni részüket Wass Jánosnak vetik zálogba.
1415-ben* azon Nyiresi Domokosnak másik fia István és fiai Tamás, Lukács és Mihály itteni saját, valamint emlitett János testvérének (kit Arany Jánosnak is hívnak) itteni részeit Bánffy Dénes fiainak Lászlónak és Györgynek és azon László fiainak István, Miklós és Tamásnak Igriczeért cserébe adták. Az utóbbiak abba 1415-ben* be is lőnek igtatva.
E cserét azonban azon emlitett Bethleni Gergelynek fia János perrel támadta meg, mert már fentebb láttuk: Nyiresi Jánosnak itteni részeit, mint a ki hűtlenségbe esett, a Bethleniek kapták királyi adományul.
1439-ben* Nyiresi István fiai György, Tamás, Lukács és Mihály, Bethleni Gergelyt és Antalt itteni részüktől eltiltják.
1444-ben* Nyiresi István fia György itteni részét két telek híján 40 arany frtért Bethleni Gergelynek veti zálogba.
1447-ben* Lónai Miklós nejét s fiait: Lónai Osvátot és Jánost leánynegyed czimén Wass Miklós itteni részének negyedébe igtatják.
{230.} 1449-ben* Czegei Lökös Tamás s nővérei Potentiana Kabos Péterné, Veronika Szentegyedi Székely Andrásné és Juliánná Keresztesi Jakabné itteni részeiket Bethleni Antalnak vetik zálogba 17 tiszta arany frtért.
1452-ben* és 1455-ben* Nyiresi Mihály egyik birtokosa.
1456-ban* Nyiresi Mihály és Pál egy itteni halastótól Bethleni Antalt és Márkot eltiltják.
1465-ben* Wass Domokos itteni részét, melyet még ősei zálogosítottak el, Nyiresi Mihálynak átengedi.
1467-ben* Iklódi Domokos leánya Márta itteni részét Wass Domokosnak adományozza.
1475-ben* Nyiresi Mihály itteni részének felét Domokos kolosi plébánosnak veti zálogba.
1489-ben* Bethleni Gergely, itteni részét halastavával együtt Bethleni Miklósnak veti zálogba.
1491-ben* Bethleni Bernát és Miklós két itteni halastavukat Bethleni Gergelynek s fiainak: Balázs, Elek és Jánosnak engedik át.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének, Bethleni Miklósnak eladja.
1493-ban* Nyiresi Illés fia János 9 itteni puszta telkét Bethleni Miklósnak eladja. Ugyanekkor* Nyiresi Pál is a Sóspatakban levő halastavát Bethleni Miklósnak adja el. 1493-ban* Szentegyedi Botos János fia Egyed itteni részét sógorának Botos Balázsnak adja el, ki azt* Kisfaludi Ombozi Miklósnak veti zálogba.
1495-ben* Nyiresi Pál egyik birtokosa.
1496-ban* László király e községet új adomány czimén a Bethleneknek adományozza.
1509-ben* Bethleni Balázs magát Nyiresi Domokosfi István fia néh. Mihály itteni részének egyharmadába, valamint ezen Mihály leányának néh. Ilonának Marói Szabó Jánosnénak itteni részébe beigtattatni akarta, de Nyiresi Tamás mester annak ellentmondott. Többi itteni birtokosok Nyiresi István, Székely Péter és Wass Balázs.
1510-ben* Nyiresi Tamás erdélyi kápt. jegyző a maga s fiai János. Miklós és Tamás nevében azon itteni birtokaikért, melyet Bethleni Balázs, Elek és János nővérüknek Katalinnak s férjének Szilvási Kristófnak {231.} s az ő gyermekeiknek Gáspár, Máté, Márton, András, Zsófia és Katalinnak adományoztak oda; ez utóbbiak ellen sokáig perben álltak, de most a pertől elállván, azon birtokrészről Szilvásinak s nejének javára lemondottak. A Szilvásiak pedig azon pert, melyet a Hidalmási Kántor Pál, Márton és Balázs s néh. Bádoki Gergely fiainak innen járó leánynegyedek és hitbérek végett a Nyiresiek ellen indítottak, nekik elengedik.
1514-ben* Bethleni Miklós fiai János és Farkas, néh. Nyiresi Jánosnak birtokáért, t. i. Nyires negyedrészeért, melyet Bethleni Miklós Nyiresi Istvánnak adott cserébe, perben állottak Nyiresi Mihály fia Tamással, de most azon részt Tamás erdélyi kápt. jegyzőnek által adják.
1515 körül* Nyiresi Mihály fia Tamás s fiai: János, Miklós és Tamás jegyző itteni részüket Szilvási Kristófnak s nejének (ki előbb Nagyesküllői Ördög Simon neje volt) Bethleni Katalinnak eladják, a kik abba 1515-ben* be is igtattatnak.
1518-ban* Szilvási Kristóf Bethlen János, Elek és Balázszsal e birtokrész felett egyezségre lépett.
1521-ben* Szilvási Kristóf fia Gáspár itteni részét testvéreinek Szilvási Márton és Andrásnak adományozza.
1523-ban* Szapolyai János erdélyi vajda néh. Szucsáki Gergely fiának Somai Györgynek itteni részét, mivel feleségét megölte, elkobozván, azt királyi engedélylyel Sárdi Nagy Gergelynek s Miklós mester vajdai titkárnak adományozza, a kik abba be is igtattatnak.
1525-ben* Nyiresi István és Lukács s Podvinyai Pál deák birtokosok s ennek Bálynth Zsigmond nevű jobbágya emlittetik.
1526-ban* alsó-tőki Benefi, másként Kada Mihály és Gergely s ezen Mihály fia Benedek itteni részüket Podvinyai Pálnak s fiának Jánosnak eladják.
1531-ben* Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András itteni részét Nyiresi Podvinyai Pálnak s fiainak János és Miklósnak eladja.
1535-ben* Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András, itteni részükön azon Szilvási Kristóf leányával Zsófiával Podvinyai Pál özvegyével, most Kendi Mihálynéval megosztoznak.
1540-ben* Nyiresi István 5 telkét Nyiresi Tamásnak zálogosítja el.
{232.} 1548-ban* Izabella királyné Szilvási Mártonnak itteni részét, mivel testvérét Szilvási Andrást megölte s így hűtlenségbe esett, elkobozván, azt Gyulai Mihálynak adományozza oda.
1555-ben* Szilvássy Katalin özv. Farna Mihályné s fia Farna János, kik egy jtelküket Szilvássy Mártonnak, egy másikat pedig Podvinyai Lázárnak adtak oda, ez adományukat visszavonják.
1567-ben* Keresztury Márton néh. Farna Jánosnak itteni részét Radvánczy Mártonnak veti zálogba.
1568-ban* Fejérdi Miklósnénak Annának és Módra Györgynének Katalinnak egy itteni részt, melyet anyjuktól néh. Nyiresi Tamás elvett, statuálnak. Itteni többi birtokosok: Kendi Sándor, Almády Gáspár s Erdélyi Kristóf, Jobbágyok: Olajos, Boros, Móré.
1570-ben* Kendi Sándor itteni részét feleségének néh. Bánffy Mihálynak Bojnicsics Katalintól való leányának Fruzsinának hagyományozza.
1573-ban* Podvinyai Mihály egyik birtokos.
1576-ban* Nyiresi Szilvássy Ferencz egy itteni nemesi udvarházát s 2 jtelkét a hozzá, tartozó földekkel együtt Kendy Sándornak veti zálogba.*
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
1578-ban* Almády Gáspár itteni részét a fejedelemnek adja cserébe.
1578-ban* idevaló nemes, Dobay Simon, részbirtokos.
1579-ben* Báthory Kristóf vajda itteni Almádytól cserébe kapott részét Kendy Sándornak adományozza, kit még ez évben e nemesi udvarházzal biró birtokba beigtatnak, birtokos társa Dobai Simon, jobbágya Mátyás Kelemen.
1579 előtt* Boncznyiresi Podvinyai Mihály emlittetik birtokosnak, kinek özvegye Fatai Erzsébet. Ezzel Kendi Sándor ugyanez évben* úgy egyezett ki, mint Podvinyai Mihály rokona, hogy az özvegy férjének {233.} itteni kúriáját és három ház jobbágyot az itteni kis tóval s még más falvaiban is, birja „ezten napig,” azaz addig, míg Erzsébet asszonynak az „isten szerencsét parancsol,” melyet mikor isten elhoz, tartozzék Kendi az özvegynek jegyruháját megadni s az udvarházat s jobbágyokat az özvegy átadni.
1580-ban* Sárdi Fejérdi Miklós és Nyiresi Annától való gyermekei: István, Albert és Erzsébet Boncznyires negyedrészét, azaz 8 jtelket s egy nemesi udvarházat Dobay Simonnak és neje Nyiresi Annának vetik zálogba.
1585-ben* Kendi Sándort a fejedelem itteni birtokai után eddig fizetett dézmaadás alól felmenti.
1593-ban* Dobay György emlittetik.
1597-ben* birtokosai: Bellő György és Dobay György.
1603-ban* Teke Zsófia Fejérváry Istvánné itteni részét Tötöri Jánosnak veti zálogba.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint 1602-ben Béli Györgynek itteni gabonája iratik össze. Egy puszta halastó van itt.
1606-ban* Kendy István Szilvási Péternek azon itteni részét, melyet Kendy atyjának légeni Szilvási elei elzálogosítottak, vissza ereszti.
1607-ben* Légeni Szilvási Péter Boncznyires felét Kendy Istvánnak adja cserébe, de a melyet még ugyanez évben* nemesi udvarházzal együtt Mindszenti Benedeknek enged át. Ugyanekkor* boncznyiresi Fejérvári István egyik birtokos.
1609-ben* Koszta Tamás leánya Klára, kinek anyja Esztényi Balázs leánya: Margit volt, Jó, másként Nagy Mátyás felesége itteni részét Szilvásy Péternek átengedi.
1610-ben* és 1614-ben is* boncznyiresi Fejérvári István iratik egyik birtokosának.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának adja az itt levő nemesi udvarházzal.
1619-ben* Bánffy Anna Mindszenti Benedek özvegye, most Wesselényi Boldizsárné, itteni részét férjének veti zálogba.
1620-ban* Boér Anna szász-zsombori Némay Jánosné s Dobay Anna felsőtöőki Somlyai Gáspárné itteni részüket, mely rájuk néhai {234.} Nyiresi Annától b.-nyiresi Dobay Simon nejétől szállott, t. i. egy elpusztult udvarházat s 12 puszta telküket kaczkói Maxin György és Lászlónak adják cserébe, a kik abba 1624-ben* be is igtattatnak.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősíti azon részben, melyet a hűtlenségbe esett Kendi István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánná, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsanna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsannától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellent-mondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
1630-ban* Maxin György és László itteni részüknek felét egyikök leányának Margitnak Rácz Péternének hozományba adták.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozta oda, de Haller György s neje Nyáry Borbála Kovacsóczyval oly egyezséget kötöttek, hogy halálával az a Hallerekre szálljon vissza, de ez valószinüleg meg nem történt, mert 1641-ben* az a fiscusé.
1640-ben* boncznyiresi nemes Maxin György, Vajda Parazka leányai: Margit és Anna birtokosok.
1647-ben* Wesselényi Katalin Kornis Ferenczné a fiscust a fiágon kihalt Wesselényi Boldizsár itteni részének elfoglalásától tiltja eredménynyel, mert 1649-ben* II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsárnak itteni részében leányát Katalint, férjét Kornis Ferenczet, gyermekeit: Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krisztinát és Zsuzsannát megerősité.
1651-ben* Koszta Klára, előbb Jó Mátyás, majd Székely István özvegye, itteni mások kezén lévő részét leányára Jó Zsuzsannára s férjére Detári Istvánra hagyja.
1651-ben* II. Rákóczy György az itteni fiscusi részt gyekei Wesselényi Boldizsár özvegyének Losonczi Bánffy Annának és gróf Csáky Istvánné Mindszenty Krisztinának adja zálogba.
1658-ban* egyik birtokos Pap Filep Kaczkói Maxin Anna neje jogán.
{235.} 1662. és 63-ban* idevaló nemes Lázár Gergely.
1673-ban* Perneszi Zsigmond s neje Bánffy Sára itteni zálogos részüket Kassai Borbálának s férjének Keresztesi Sámuelnek átengedik.
1677-ben* Keresztszegi Csáky István özvegye, Mindszenti Krisztina birja.
1690-ben* nagy részét Mindszenti Erzsébet birta s Viczéhez kapcsolta.
1694-ben* birtokosa Apor István és több kis nemes.
1697-ben* Nagy Erzsébet Jábróczky Ádámné óvást tesz az ellen, hogy bátyja Kapy György itteni részét Gyulai Ferencznek eladta.
1699-ben* legnagyobb birtokosa gróf Apor István; Ilyei Gábor, Gyepesi János, Nemes Péter, Kapitány György.
1702-ben* birtokosai: gr. Bethlen Miklós, gr. Apor István, Kapitány György, Nemes Péter.
1706-ban* Apor Istvánnak itt 15 jtelke volt.
1721-ben* birtokos a fiscus, itteni részbirtokosok Ilyés Gábor, a Nemes, Borbély, Kapitány, Jábróczky és Szoboszlai családok.
1738-ban* itteni birtokosok: Jábróczky Gábor özvegye Szereday Borbála s fiai: Gábor, Ádám, Mihály, János és Zsigmond. Ez alkalommal a fiscus itteni részét Szamosujvár közönségének adja zálogba.
1754-ben* Jábróczky Gábor, Borbély János és László, Fogarasi Péter, Kaczkói Prodán István birtokosok.
1761-ben* Somogyi Ferencz itteni részét Bándy Ferencznek adta el.
1770-ben* összeírt nemes birtokosok: felső-fentösi Borbély László, id. és ifj. János, András, Péter és Gábor anyai, a boncznyiresi Kapitány család (8) apai* s Jábróczky Gábor atyai jogon; kézdivásárhelyi Budai Mihály pedig vétel jogán. Armalisták: kovácskápolnoki Biltz László férji, fogai Nemes család anyai, s a csákói Pap család férji jogon és salgó- (tán Galgó?) polyáni Szávuly László.*
1780-ban* Borbély Péter itteni részét Borbély Jánosnak adja cserébe.
{236.} 1786-ban* birtokosai: Jábróczky Gábornak van 11 jobbágya, 4 zsellére, Prodán Istvánnak 7 jobbágya, 3 zsellére, Borbély Gábor özvegyének 2 jobbágya, 3 zsellére, Novak Manónak 4 jobbágya, 1 zsellére, Bilcz Dávidnak 2 jobbágya, 1 zsellére, Tarcza Mihálynak 4 jobbágya, Borbély János özvegyének 2 jobbágya, 2 zsellére, Fogarasi Jánosnak 2 jobbágya, 2 zsellére, Kapitány Györgynek 1 jobbágya, 3 zsellére, Borbély Miklósnak 1 jobbágya, 1 zsellére, Borbély Jánosnak 1 jobbágya, 1 zsellére, Tyifor Péternek 1 jobbágya, Pap János özvegyének 1 zsellére, Tamás Illésnek 2 zsellére, Tarcza Tódornak 2 zsellére, Jábróczky Gábor özvegyének 2 jobbágya, 1 zsellére, Kapitány Ilonának 1 zsellére.
1789-ben* Gergely Zsuzsanna, Szávuly László esperesné, Gergely Jánosnak Géczi Annától való leánya, ki volt fia Gergely Kilépnek neje Kapitány Teodosziának, ki volt leánya Kapitány Györgynek, ki fia volt Kapitány Jánosnak s ez fia volt boncznyiresi kapitány Györgynek, neje Maxin Annának, ki volt leánya kaczkói Maxin Györgynek egyrészről, másrészről Dengelegen lakó csákói Pap Miklós, ki fia cs. Pap Györgynek, neje Tarcza Todorának, ki volt leánya szakállasfalvi Tarcza Krucsilának, neje néhai Géczi Ilonától, ki volt leánya kisczégi Géczi Gergelynek, neje Vajda Pelinának, ki volt leánya id. Triff, máskép Vajda Györgynek, cserébe adja itt és Szépkenyerü-Szt-Mártonban levő összes részjószágait csákói Pap Miklósnak Dragia és Kőfrinkfalván való anyai őt illető harmadrész birtokáért.
1809-ben* birtokosai: gr. Mikes Istvánnénak van 5, Apor Lázárnénak 5, Jábróczky Gábor örököseinek 5, Szebeni Szabó Rózának 2, Szabó Antal árváinak 4, Kapitány Györgynek 9, Páska Dávidnak 2, ifj. Borbély Jánosnak 1/2, Borbély Anasztáziának 1, Borbély Jánosnak 2, Papp Györgynek 3, Jakab Ágnesnek 2, Vlasin Józsefnek 2, id. Tarcza Györgynek 1, Prodán Jánosnak 1, Vojvod Jakabnak 1, Tarcza Jánosnak 1, Kupsa Gergelynének 2, Szamosujvár városának 1/8, Prodán Györgynek 1, Kis Gergelynek 2, Flóra Gábornak 1, Bogya Györgynek 1, Kupsa Simonnak 1, Kapitány Jánosnak 1, Borbély Andrásnak 2, Tarcza Mihálynénak 2, Borbély Krisztinának 1/16, Borbély Györgynek 1, Borbély Lászlónénak 3, id. Borbély Jánosnak 2, Sinkován Jánosnak 2 telke. Egy telkes nemesek: 2 Bilcz, 7 Kapitány, Komán, Tamás, Tyekár, Borbély, Román, Vlasin, Vajvod, Pável, Prodán, Tarcza, Popa, Pap és Szarvadi családok egy-egy taggal.
{237.} 1813-ban* Kapitány Mária első férje felső-orbói Vojvod Pétertől való fiai Jakab és Tódor s ennek Vlasin Juliannától való gyermekei, második férje Karuly Ilyéstől való leánya Aniska, Tárcza Gligornétól való leánya Mária Karuly Jánosné édes, illetőleg nagyanyjukról maradt itteni örökségükön megosztoznak.
Ugyanekkor itt lakó nemes jogú birtokosok: Borbély Elek és János, Kapitán) Ilona és Vonucz, Pap György, Fogarasi János utódai, Bab Gáborné, Páska Dávid és a Mindszenti, Rácz rész emlittetik.
1820-ban* birtokosai: Jábróczky Antal, Apor Lázár özvegye, Szebeni Antal, ifj. Borbély János, Kapitány György, Páska Dávid, Pap György, Tárcza Tódor, id. Borbély János, Kapitány János, Szamosujvár városa és Borbély János özvegye.
1829-ben* felső-fentösi Borbély János egy puszta telkét Gergely Andrással cseréli el.
1830-ban* ugyan ő egy másik puszta telkét Dobolyi Lászlónak s fiainak: Ádám, Ferencz és Lászlónak adja cserébe.
1863-ban* Szebeny Antal örökösök, Korda Ádám, Jábróczky Zsuzsa, Borbély László, Leményi János úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban* az itt összeírt 128 füstből 47 nemesi füst volt.
Nemesi jogú birtokosok voltak: Keczeli Ferencz és Mihály, Tatrosi Sándor, továbbá 3 Tomojág, 3 Pável, 1 Szeredai, 3 Leményi, 3 Bőrbe, 2 Marosán, 1 Gots, 2 Tyekár, 6 Kapitány, 2 Farkas, 1 Móga, 5 Papp, 1 Horváth, 1 Tatár, 2 Tamás, 1 Rácz, 1 Prodán, 1 Kupsa, 1 Gecse, 1 Flórián, 2 Dávid és 1 Bakos családbeli. Census jogú birtokos Sigmond Elek.
Jelenlegi birtokosai (1892. és 98-ban): Kapitán László, 123 h. 506 öl, vásárlás többektől; Keczeli Ferenczné Szebeni Borbára, 213 h. 934 öl, örökölte Sebestyén Antalnétól; Keczeli Erzsébet, 238 h. 1387 öl, örökölte Keczeli Mihálytól; Leményi László, 132 h. 383 öl, vásárolta Szeredai Ferencztől s örökölte Leményi Jánostól; Pap Márton vásár útján többektől.
Kezdettől fogva népes magyar község. 1603-beli* hivatalos összeírás szerint Básta, Mihály vajda öldöklő zsoldosai úgy elpusztították az egész községet, hogy nem maradt benne több két léleknél. A kiölt magyarság helyére idővel több Kővár- és e vármegye északi vidékéről lassanként oláhok telepedtek meg s oly számban, hogy a XVII-ik század {238.} közepén már tekintélyes egyházközséget alkottak. Hagyomány szerint a Dupa Teu dülőben talált faragott kövek után azt állitják, hogy itt város volt, hol a törökök laktak, valószinüleg 1661–63 közt. La Protoháj nevű dülőben sóbányák voltak, melyeknek gerenda végei most is láthatók, a monda szerint a törökök mívelték. A „Dealu Csokelor” dülőben levő tégladarabok egykori épület romjainak tartják fenn emlékét.
A XVI-ik században virágzó ev. ref. egyházközség. A falu közepén nagy kőtemploma mellett pap- és iskolamesteri lak. Papnak, mesternek dézmája járt. 1643-ban* egykori temploma összes egyházi épületeivel romokban.
A falut oláhok foglalták el, alig maradt 2–3 ref. magyar, kik a víz-szilvási egyházközséghez tartoznak. A papi telken oláh lakik, az iskolaházba is az költözött s a telket a templomhelylyel együtt 1689-ben* Kapi György jobbágya birja.
A ref. papi házhelyet 1651-ben* június 24-én a maros-vásárhelyi ev. ref. zsinat Fülöp idevaló esperes kérésére az oláhoknak engedte át, hogy reá építsenek, ha azonban a magyarok újra megtalálnának szaporodni, tartoznak minden törvényes fizetés nélkül visszaadni.
1754-ben* a ref. papi telken lakó zsellér a ref. esperesnek fizet.
1863-ban* az itteni ev. reform, egyházközség dézmakárpótlásban részesült.
1890-ben* 8 ref. lélekből álló leányegyházközség, a szamosujvári körlelkészséghez tartozik.
1838-ban* róm. kath. temploma és házi kápolnája van, 48 róm. kath. lélekkel.
A gör. keleti egyház a magyarság romjain épült. 1651-ben* esperesi székhely s ennek maradt azután is, hogy az egyesült hitre tért; 1777 tájt* tétetett át az esperesség Székre.*
Fából épült temploma a község északi részén 1829-ben épült s 1831-ben szenteltetett fel a szt. Archangyalok tiszteletére. Anyakönyveit 1833 óta vezeti.
Papjai: Pap Fülöp 1651–88-ban* gör. keleti esperes. Szávuly László gör. egy. esperes 1789-ben. Az újabb időben Leményi Sándor és János után a jelenlegi Deák Dénes.
Iskoláját az 1850-es évek elején alapitá s tartja fenn ma is.
{239.} Lakosai földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak, házaikat, köve nem lévén, paticsból és földből készítik nádfedél alá. A szegényebbek Oláhországba gyakran eljárnak, könnyű munkát, szerencsét keresni.
1721-ben* nincs mivel és alatt 26 köböl vetésre való szántója. Elvetettek ez évben: 20 köb. őszi, 10 köb. tavaszgabonát s termett: 180 kalangya búza, rozs, 56 kal. zab, árpa. Elvetettek 5 véka törökbúzát, melyből lett 6 véka szem; szénája 27 szekérrel. Térbeli és oldalon fekvő határa két fordulóra van osztva, déli oldalon levő földje barna s igen termékeny s itt őszgabonát termelnek, az észkos oldalon levő rész fehér agyag, tavaszi vetésre alkalmas, trágyázva nincs, s trágyázott részt 2 és 6 ökörrel kétszer szokták szántani, a gabonát tisztán termi, szénája vegyes, tüzelésre való erdeje van; hadi úton nem dolgoznak; őrölni és vásárba a szomszédos Szamosujvárra járnak. Ez évi adója 224 forint.
Hodor e falu határát a legtermékenyebbnek írja. 1837-ben legelője jó, erdeje tölgy és cser; jól termő szőlőhegyei dió-, alma-, körtve- s szilvafákkal is beültetve; édes és sósforrása bőven, tavai kis terjedelműek.
Határhelyek: 1318-ban* Szépalma (Zupalma) hely? Monyorós-pataka, folyó.
1493-ban* Bozyás, hely; Daruhatár, határhely.
1493-ban* Mikesalja, torka, völgy; Sóspatak, patak.
1576-ban* Sántos, határhely; Kapus, völgy; Szent László kútja, forrás; Daruhatár, Eresztvény, Tövisaj, Borzas, Borzásfő, Omlás, Tófar, Gyepesfar, Hosszúér, határhelyek.
1580-ban* Kőhatár, Gyepüsfar.
1813-ban* két fordulós határában: Dupe Teu,* Szeratin Sping, La Kereruse, in Gyiptyius szántók, Puszta szőlő, Recse (gyümölcsöskert, Szebeni tányér, selyem almás, beszterczei és fehér szilvás), a Csorgónál, Dumbráva alatt, Malomnál, Hesdati oldal, szántó, kaszáló és erdő; Pe gyalu luj Bokán, Lunka (erdők); Sóstón túl, Pe gyalu meri.
1864-ben* Bokányhegy, Dupa Teu (egykor sóbányászat.)
1898-ban La Rezore,* Dealu Sukelor, La Zepode Csök, Csurgeu, Berku Maré, Podu mori Bozias.
{240.} 1603-ban* az egész községben csak 2 lélek maradt s összes lakóházak száma 2.
1700-ban* 10 jobbágy s egy szegény lakosa s az egész községben 10 lakóház van.
1721-béli* összeírás szerint van 7 jobbágy, 6 zsellér, 4 kóborló és 3 nemes lakója, kik a vándorlók kivételével 16 házastelken laknak. Adó alatt van ökör 23, tehén 18, tulok, bornyu 2, ló 5, juh 57, méhkas 4, sertés 23.
1750-beli* összeírás szerint van: 10 jobbágy, 9 zsellér, 4 kóborló, 2 özvegy, 1 arató s 3 nem adózó nemes és 4 udvari cseléd, összesen 33 családfő lakosa, kik 28 házban laknak.
1837-ben* 590 lakossal, ebből 180 nemes, házak száma 110.
1886-ban lakossága 496, ebből gör. kath. 486, ev. ref. 5, zsidó 5. Házak száma 103, határa tagositva 2094 k. hold.
1891-ben 526 lakosból 7 róm. kath., 493 gör. kath., 13 ev. ref. 13 izraelita.
Összes adója 1898-ban 1555 frt 78 kr.
| Bogáta (Oláh-) | TARTALOM | Borkút. |