| Boda. | TARTALOM | Boérpataka. |
Nevének változatai: 1584-ben* Boierfalwa. 1615-ben* Bojérfalva. Oláhul: Boereny.
Nevét Boér nevű kenéz alapitójától vette.
Először emlittetik 1584-ben* Boierfalwa néven.
Fekszik a keletről nyugatra folyó, a Bráza-hegyből eredő patak két partján, szűk völgyben, a Magyar-Láposra vezető úttól jobbra, Deéstől 34 kilométerre. Tartozik a magyar-láposi járáshoz.
{209.} Boérfalva Magyar-Lápos tartozéka volt, de mint ilyen még 1553-ban* a tartozékok közt elő nem fordul, csakis 1584-ben emlittetik először, tehát 1553–1584 közt keletkezett.
1584-ben* Báthory Kristóf, utóbb Zsigmond lakosait a 30-ad fizetése alól szegénységük, szűk és terméketlen területük miatt felmenti.
1590-ben* Láposvidék tiszttartója Boérfalvi nemes Boér István birja, 1592-ben* is, de ekkor Magyar-Láposról van elnevezve nemes Boér István. 1598 táján* is Boér István birja.
Az 1603-ik évi* összeírok Boér Kelemennek itteni gabonáját írják össze.
1607-ben* Báthory Zsigmond fejedelem monostorszegi Kun Istvánt, Gáspár és Pétert itteni birtokukban újólag megerősíti.
1611-ben* Báthory Gábor Kun Istvánt és neje Erdélyi Margitot e birtokukban megerősíti; de a beigtatásnak Boér István fia Tamás, leánya Anna és Szafira, az István leánya ellene mondottak, mivel apjuk, illetőleg nagyapja a szebeni háborúban tanúsított vitézségeért kapta volt Boérfalvát, melyet 50 frtért zálogosított volt el Szfira Kun Istvánnak.
1615-ben* Kun István birtokának iratik.*
1618-ban* birtokosai Kovacsóczi István és Török István, kik ez évbeli lustrára itteni birtokuk után egy gyalogpuskást állitottak ki.
1623-ban* Kun István és neje Erdélyi Erzsébet s leányuk Kata óvást tesznek az ellen, hogy e birtokot, melyet jogtalanul vettek el tőlük, Kolozsvári Hatvani István magának adományoztatta.
1631-ben* Pathai Zsófi Kolozsvári Csanádi Antalné, előbb Hatvani István özvegye birja, kit Nápolyi Györgyné Kun Borbára 1640 június 8-án a megyei törvényszék előtt megintetett e helység hatalmas elfoglalásáért s a ki még ez évben* e birtokát a fejedelemnek visszaeresztette.
1640-ben* Boérfalvát a fiscus elfoglalván, a deési kamarához csatolta, de felőri Nápolyi György annak ellentmondott, mint a mely birtok felesége: Kun Kata atyjától Kun Istvántól elkoboztatott.
1641-ben* Rákóczy György e birtokot, melyet a fiscus Pathai Zsófiától, Hatvani István özvegyétől visszaváltott, most Kolozsvári Jónás deáknak adja zálogba.
{210.} 1656-ban* Mán Gergely több társaival együtt, mint puskás kapta Teremit, melybe be is igtatták őket, később II. Rákóczi György egy itteni telket ad neki. 1751-ben ennek egyik utóda Vaszi, ki egyszersmind idevaló pap, nemes voltát bizonyítja, hogy ő fia Eleknek, ez fia Ignácznak, ki fia Györgynek, ki fia Tódornak, ki volt fia a nemességet szerző Gergelynek.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 10 adófizető jobbágya volt.
1658-ban* II. Rákóczi György fejedelem idevaló Mány Gergely, Timbus Nicefor, Pap Tódor, Bojér Mihály és Rogozán Simon zöld vagy tesseni puskásokat, kik előbb Kővárhoz, most a deési kamarához tartoznak személyileg és itteni telkeiket is megnemesitvén, a czimeres nemesek sorába felveszi.* Kihirdetve 1703 márczius 2-án* a bethleni közgyűlésen, a kiket nemességükben Barcsay Ákos fejedelem is megerősített.
1662-ben* idevaló lakos Stefán János puskást a fejedelem Apaffy Mihály minden közteher viselése alól mentesiti.
1662-ben* és 1658-ban* idevaló egy telkes nemes a Rogozán vagy Rogosán család.
1664-ben* Apaffy Mihály fejedelem eddigi jobbágyokat: Boérfalvi Fodor Jánost, Lászlót és Györgyöt, Petrucz Tivadart és Tamást czimeres nemesekké tevén s itteni telköket is megnemesiti.
1673-ban* egy telkes nemes a Boérfalvi Lupán család.
1679-ben* a deési kamarához tartozó fiskusi birtok, s ekkor mindenből dézmát fizetett a m.-láposi ev. ref. papnak.
1694-ben* birtokosai az ottani nemesek és puskások, kis részében a fiskus.
1699-ben* 17 idevaló jobbágy tartozott a deési kamarához.
1702-ben* egy telkes nemesek a Pap és Rogozán családok s birtokosa a deési kamara 3 jobbágygyal.
1703 körül* nemesjogú birtokosai: Fodor Tógyer, Pap István, Rogozán Dániel, van 8 ökrük, 7 tehenük, 3 lovuk és 7 juhok. Ezek évi adóba fizetnek: 8 frt 50 krt, 3 köböl zabot s ugyanennyi búzát, 1 1/4 szekér szénát s egy húsra való barmot. Puskás darabontok: Stefán Filep és Juon, Rogozán Szimion és Demeter, Zob Mihály és Mán {211.} Todor. Van 8 ökrük, 6 tehenük, 1 lovuk, 10 juhok. E faluban lakik 1 jobbágy, 2 zsellér, kik csépléssel foglalkoznak, csak a jobbágynak van egy tehene. Összesen 12 házastelken laknak, el van pusztulva 4 ház. Adóba fizetnek: 16 frtot, 4 1/4 köböl búzát s ennyi zabot, 1 1/2 szekér szénát; de húsra valót a nemesekkel együttesen adnak.
1713-ban* egy telkes nemesek: Tódor, Pap, Rogozán Mihály, Bertalan és a Mán család, 9-en laknak 9 házban 5 örökségen és 1716-ban* a Fülöp család.
1740-ben* Rogozi Búd Ilona, boérfalvi Szigethi Gergelyné birtokos.
1749-ben jun. 18-án* Balog Zsigmondnak itt 7 jobbágya van.
1769-ben* birtokosa Sz.-Újvár közönsége és a fiskus, van 19 népes, 10 más jobbágya és egy tiltott erdeje, van 31 1/8 köböl vetésre való szántójuk, 60 1/2 szekérre való szénarétjük s a kik két kalangya búzát, 14 kalangya zabot fizetnek dézmába és 26 frt taksát.
1769 körül* Jósika Mózes és József itteni 16 örökségét a Rácz és haranglábi Horváth családnak adja cserébe ezek Szászvesszős és Rukko-beli részeikért.*
1786-ban* birtokosa a királyi fiskus, van 7 jobbágya és 3 zsellére.
1812-ben* Kupsa Nyisztor adózó nemes.
1820-ban* birtokosa: a deésaknai sókamara, van 9 telke; több adózó nemes.
1838-ban* 6 immúnis, 95 adózó nemes lakója közül, kik oláh ajkúak, egy sem írástudó. 1843-ban* 65 nemes lakója van.
1863-ban* a kir. kincstár úrbéri kárpótlásban részesült.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 42 Pap, 30 Búd, 12 Mán, 6 Boér, 4 Petrucz, 3 Márton és Kindris, 2 Fodor és Mikes, 1 Germán családbeli.
Jelenleg (1898) nagyobb birtokos Mán Emil, öröklés és vásárlás folytán.
Lakosai kezdet óta oláhok, kik idő folytán megapadtak s ide, mint fejedelmi birtokba telepittettek a mostani lakosok ősei, kik előbb vitézségükért Teremit kapták, de kevés ideig birták s laktak itt. A fejedelmeket kisérték hadjárataikon s a monda szerint huzamos ideig Szamosújvár körül táboroztak s Apaffy fejedelem ekkor adta e községet nekik lakásul.
E községben két felekezet van, a gör. kath. és gör. keleti, templomai közül egyik a község közepén kőből épült 1751-ben, a Bold. Szűz {212.} fogantatásának, a másik fatemplom a község déli részén, a szent Miklós tiszteletére szentelték fel 1817-ben. Harangjai 1850-ből valók. A gör. keletiek 1779-ben templomot építettek* s ennek a balázsfalvi érsek kéri bezáratását, a mit a főkormányszék rendeletére, a megyei tisztség 1781-ben* teljesített. 1776-ban* unitus pap Kindris László. Papjai: a Pap, Mán és Búd családból valók s jelenlegi gör. kath. papja Mán Emil, görög keletieké Mán Péter.
Gör. kath. iskolája 1850-es évek végén keletkezett, a népoktatási törvények életbe léptetése után 1870 körül helyezték jobb karba. Tanitói fizetés pótlására az állam 145 frttal járul.*
1750-ben* határának harmada termékeny, a többi terméketlen; egy évben egyszer Deésaknáról Szilágy-Somlyóra sót szoktak vinni. Baromtenyésztés és földmivelésből tartják fenn magukat. Megyénk népesebb vásárait keresik fel. Két fordulóra osztott határa 4–6 ökörrel szántható, s ugyanannyival lehet trágyázni, de az eső lemossa; egy köböl őszvetés 5 kalangyájával, másfél véka szemet vagy 7 1/2 vékát ad; a zab 4 kal. vagy 8 véka szemet ereszt. Tűzre és épületre való fája elegendő, legelője fordulónként, különben a szomszédos község határából bérelnek ki legeltetésre való helyet.
Adó alatt van 385 köb. vetésre való szántó, 132 köb. búza, 177 köb. zab, tavasz gabona, 9 1/8 köb. törökbúza, borsó, 147 szekér széna, malmok jövedelme 13 frt 35 kr., jármas ökör, ló 161, tehén 136, tulok, tinó 44, juh, kecske 408, disznó 51, méhköpű 119, több pálinkafőző üst.
Határa ma sovány s jobbára zabot s kevés törökbúzát s tavaszi rozsot termelnek, a lakosok főfoglalkozása a szarvasmarha- és juhtenyésztés.
1822-ben* határa 3-ik osztályba soroztatott odózás tekintetében, van ekkor 897 1/4 köbölnyi szántója, 1180 szekér szénára való rétje.
Jelenleg van 5 lisztelő malma egy-egy kővel, Mán Emil, Kindris Mihály és Illés, Búd Gergely és Pap Gábor tulajdonában.
Határhelyek: 1767-ben* Válye Resztacselor patak; Picsoru Jepureluj, Obrese Veji Telharuluj, Obrese Veji Rusuluj, La Alunyis és Frasziny erdők.
1784-ben* Retund; Válye Telharuluj; Vurvu Kuplopi; Facze Rohie; Gura Fetuluj; Gura Korbuluj; Gura Zsugásztruluj; Pojáná Ruszului; {213.} Valye Ruszilor; Hucs; Pogor; Gure Ulmilor; Gura Fényesuluj; Gura Bordoje; Krucse; Fericsi; Vállye Bobuluj; Pojána Szerteuluj; Gyalu Zsoényi; Obersie Rusilor erdő.
1785-ben* Gura Begyereuluj; Gyalu Popenyilor; Turczelele; Pojána Sártouluj; Valye Boasilor; Dupa Gregyin; Pojána lui Balos; Pagyinok; Arunkás; Dgyalu Zlagmin; Vad; Lupenyesty; Cseternye; Styubej; Búcsúm; Gyalu Zsvényi; Arczeris, Valye Bozdoje; Alunyis; Gura Bigeruluj; Zevka; La Teo; Cserteze; Jezune; Balovány.
1864-ben* Pojána, pereu, facza, Valea, Piciorul, Secatura, Dealu, Alunis, Sufraseni, In fraseni, Tursele, In dosu, Virvu, Ratunda stb.
1603-ban* öt lélek lakik benne.
1659-ben* 31 jobbágy, 19 puskás vagy szabados lakosa van fiaikkal együtt, kik 16 házban laknak.
1703-ban* egy jobbágy, 2 zsellér, 9 puskás lakik 12 házban, el van pusztulva 4 ház.
Lakossága 1750-ben* 72 egy telkes nemes, 7 ily özvegy, egy jobbágy, egy zsellér, 2 kóborló 5 ily özvegy, egy czigány családfő, az utóbbiak kivételével, 36 telken, 74 házban laknak. El van pusztulva 6, melyből részben kihaltak, részben elköltöztek, birtokaikat a községbeliek foglalták el s adóznak utánna. Iparosai: egy-egy fazakas, szőcs és kovács.
1844-ben* adó alatt van 40 ökör, ló, 42 tehén, 25 borjú, 70 juh, 9 kecske, 13 sertés és 2 méhköpű.
Lakossága 1886-ban: gör. kath. 820, gör. keleti 36, zsidó 22, együtt 878.
1891-ben 836 lakosból 767 gör. kath., 44 gör. keleti, 25 izraelita. Házak száma 196, határa 4138 k. hold.
Adója 1749-ben 305 frt 27 kr., 1755-ben* 229 frt 53 kr., 1775-ben 844 frt 50 kr., 1822-ben 510 frt 55 kr., 1898-ban 1495 frt 98 kr.
| Boda. | TARTALOM | Boérpataka. |