Balázsszeg.

Nevének változatai: 1770-ben*E. F. L. VII. 539 C. Blosa puszta, 1831-ben*Consignatio. Blosza, oláhul Bloasza. 1890-ben*Belügym. 25093. sz. r. Balázsszeg. Oláhul; Blazsá.

{101.} Előbbi Blozsa nevét „bibesc vagy bilosesc” fehérleni szláv igéből, melynek jelentése: fehérlő vagy fehértó víz, vette.

Először emlittetik Blosa néven 1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. 547. A. mint Csokotes határában fekvő erdő.

1770-ben*E. F. L. VII. 539. C. Blosa néven mint puszta.

Fekszik a Sátorhegy északi aljában a Rotundától délre, a határán eredő hasonnevű patak két partján szétszórtan, a magyar-láposi szolgabirói járásban, Deéstől 72.2 kilométerre.

Blózsa vagy a mai néven Balázsszeg községet a monda szerint Csernefalváról ide telepedett Kozmucza András és Lukács alapította. 1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. 547. A. jön elő először mint Csokotes határában fekvő erdő, csak 1770-ben*U. o. 539 C. emlittetik mint lakott hely, mint puszta a hasonnevű erdő mellett, melyet a csernefalvi Kozmucza család adomány alapján bir.

Jelenlegi birtokosai 1898-ban gr. Teleki Sándor, János és Géza, a Kozmucza és Lázár család.

Lakosai gör. kath. oláhok; egyházilag Csernefalvához tartozik, se templomuk, se iskolájuk. Határa hegyes, hideg és sovány, e miatt kevés zabot jobbára, de annál több szénát termesztenek, főfoglalkozásuk a barom és juhtenyésztés. Van két felülcsapó malma egy-egy kővel a Kozma és Lázár családnak.

Határhelyek: Magura Tyejuluj, Valea Fraszinuluj, Sdircsá, Magúra cu brazi, Pleska, Pojenile bobuluj, Sub ársicza, Izvoru rosiu.

1831-ben*Consignatio, Erd. főkormsz. ltár. 19 lakossal. Jelenleg 10 ház van benne, lakossága 1886-ban 79, ebből 11 gör. keleti, a többi gör. kath. Határa 4332 k. hold.

1898-ban összes adója 303 frt 10 kr.