| Szent-Gotthárd. | TARTALOM | Szent-Katolna-Dorna. |
Nevének változatai: 1332–37 közt* Villa Jacobi. 1440-ben* Zenth Jakob. 1456-ban* Zenthiacab. 1681-ben* Szász-Szent-Jakab. 1830-ban* Szent-Jakab, Jakobsdorf, oláhul Szijakob.
Nevét a szent Jakab tiszteletére épitett és szentelt temploma után vette, „Szász” előnevét pedig hajdani lakosaitól kapta.
Szűk völgyben, a Hundszrichten és Hinter den Gärten aljában fekszik, keresztül foly rajta egy kis patak, mely Szász-Czegő iránt az erről nevezett patakkal egyesül, a vármegye központjától Deéstől 46.9 kilométernyire fekszik a bethleni járásban.
Első megemlitésekor 1336-ban* a beszterczei Hennyng birtokában találjuk, midőn az erdélyi káptalan előtt János a Jakab fia Apa unokája és testvére Jakab perelnek Jakabfalvi (de villa Jacobi) Hennyng hatalmaskodásai ellen.* Hennyng fia Péter fiai János és Péter 1344-ben. {353.} Ez alatt a mai Szent-Jakabot érthetjük, mely az Apaffiak birtokával szomszédos volt, de hogy mikép került 1440-ben* Bálványosvárához, nem tudjuk, de ekkor idetartozónak sejthető és bizonyossá válik ez azzal, hogy birtokosának Bálványos ura Szántói Laczk György és fia Miklós mondatnak.
1441-ben* Laczk György és fia Miklós a losonczi Bánffyakat Szent-Jakabtól eltiltják.
1456-ban* mint Bálványos vár tartozéka emlittetik.
A Laczkok kihaltával a Bánffy- és Várdaiak kezére került, de ellentmondással, a miből per lesz. Mátyás király e közben 1458-ban* vingárdi Geréb Jánosnak adományozta. 1463-ban* előbbi birtokosok tulajdonába került vissza. A Bánffyak a király ellen pártot ütöttek, javaikat elvesztvén, Mátyás Szent-Jakabot a váradi püspöknek adományozta.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka.
1577-ben* Báthori Kristóf fejedelemnek birtoka, Szamosujvárhoz tartozik; jobbágyok: Szász Miklós és Simon Gergely emlittetnek.
1581-ben* Báthory Kristóf e birtokot, mely Szamosujvárhoz tartozott, Kállai Bornemisza Jánosnak adományozza s abba ő és testvére György* beigtattatnak.
1592-ben* Kállai Bornemisza János, mint Szent-Jakab ura, egy itteni jtelkét fegyveres szolgájának Lippolt Jánosnak adományozza.
1594 körül* Báthory Zsigmond, a hűtlenségbe esett Bornemissza János e (szász) birtokát Kornis Gáspárnak adományozta.
Egy 1603. évi* följegyzés szerint Kornisnak adományoztatott mint öröklött birtoka.
1607-ben* Rákóczi Zsigmond Kornis Boldizsárt, Zsigmondot és Györgyöt itteni ősi részükben megerősiti.
1610-ben* Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Kornis Boldizsárnak e birtokát al-lovászmesterének Horváth Jakabnak adományozta és 1614-ben* Bethlen Gábor abban őt megerősiti.
1631-ben* Horváth Jakab e birtokát nejére Tarcsay Erzsébetre hagyja.
1633-ban* zetelaki Kovácsi András s Balogh Zsuzsánnának fia {354.} Zsigmond az egykor solyomkői Kecseti László által birt itteni rész bitorlásától mindenkit eltilt. 1633-ban* Horváth Jakabtól e faluját Salgai Kata és férje Prinyi Gábor kiadatni kérte, melyet Salgai Kata első férje Kornis György halálakor foglaltak el tőle, s melyet Horváth Jakab kiadni vonakodott.
1658-ban* Horváth István e birtokát nejére Nagy Juditra hagyja.
1662-ben* Apaffy Mihály jóváhagyja, hogy Horváth Zsuzsánna itteni részét férjének Ilosvai Erdélyi Györgynek adományozhassa. Tanuk vallják, hogy azután neje özv. Rácz Kata birta, kitől Harinnay Ferencz vette kezéhez 1682-ben.*
1666 febr. 7-én* Harinnay Ferencz birja, kinek dézma-bérét két évre elengedték.
1681-ben* Harinnay Ferencz e birtokát nejére Inczédy Katalinra, ennek halála után pedig sógorai Inczédy Mihály és Györgyre hagyja. Ugyanez évben* Apaffy fejedelem meginti Kornis Gáspárt, hogy Harinnay Ferenczet itteni birtokában, mely reá néhai Erdélyi György mostoha nagyapjáról szállott, azon a jogon, hogy ez valaha Kornis birtok volt, ne háborgassa, hanem ha joga van, a rendes törvény útján s erőszakosan keresse.
1694-ben és 1702-ben* is birtokosa özv. Harinnay Ferenczné.
1770-ben* összeirt birtokosai Fricsi Fekete Ferencz, Ajtoni Borbála anyai, Kendeffi József férji (Fekete Klára) jogon.
1786-ban* birtokosai: gr. Földváry Ferencz özvegyének van 35 jobbágya, Kendeffy Józsefnek 21, gr. Wass Ádám özvegyének 19, Fekete Ferencznek 3.
1809-ben* birtokosai P. Horváth Dánielnek volt 29, gr. Wass Miklósnak 8, Kendeffi Lászlónak 6, Kendeffi Ferencznek 6, Brencsán Jánosnénak 6, Fekete Ferencznek 2 jobbágya.
1820-ban* birtokosai: Horváth Dániel, gr. Wass Miklós, balázsfalvi Brencsán János özvegye, Kendeffy László, Kendeffy Ferencz özvegye és Fekete Ferencz.
1827-ben* balázsfalvi Brencsán Ferencz egyik birtokos.
1837-ben* a Bethlen jogon birják Kendeffy, Brencsán, P. Horváth, Váró nemesek. Régibb birtokosai a bethleni Bethlenek voltak, mint a Harinnayak osztályosai.
{355.} 1863-ban* özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, gr. P. Horváth János, özv. Kendeffyné gr. Bethlen Mária, Fekete László, Simó Ferencz (Kornis-féle) részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeirt 119 füst közül 5 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosa Maksai László volt. Census jogu birtokosai közül legtöbb adót fizetett a Theil és Wolff család.
1898-ban birtokosai Koh Mózes, Kreuczer János és Farkas Ábrahám vásár útján.
Hajdani lakói tisztán szászok s később magyarok. Ma szászok és oláhok lakják, ez utóbbiak későbbi települők.
A községet többször érte pusztulás, igy 1602–3-ban, mint láttuk, úgy 1661–2 közt, midőn török-tatár csordák hurczolták fogságra lakosságát.
Jelenlegi lakói őstermelők. A szászok kőből, az oláhok rakófából és paticsfallal épitkeznek.
A XIV-ik században róm. kath. egyházközség. Plebánosa 1332–37. közt* Bernát, pápai tizedbe fizetett 2 garast.
1627-ben* január 16-án Törpényi Ábel Gáspár dékán tart benne vizsgálatot. Szent-Jakabot jó ekklézsiának irja. Van ezüst kelyhe fedővel, oltártakarója, keresztelő kancsója, pulpitusra való teritő, szószéktakaró, egy más 44 frtot érő kelyhe, kis imádságos könyve, bibliája. Van szőlője, egyik puszta a templom mellett, melyet Zande Mátyás és Jordán Simon adtak. A parochiához két rét s káposztás kert tartozott; a pap fizetése: megszántják a földet, fizetik a kis dézmát, minden nyári terményből, még a lencséből is adnak tizedet, adnak egy szekér fát; a kihirdetésért 24 denárt, az esketésért egy cseber bort, a bevezetésért 3 denárt, egy kalácsot, egy kenyeret s egy pint bort. Keresztelés dija 3 denár, nagyok temetéseért 18 denár, egy tyuk, 3 kenyér, a kisebbektől 99 denár, 2 kenyér, egy tyuk, s tartozik a pap hiveit egyszer egy cseber (Emer) borral megvendégelni.
Iskolája ekkor már fennállott. A rektor fizetése a papnak harmadát tette.*
Jelenleg ágostai egyházközség, kőtemploma 1871-ben épült a község déli részén egy dombon. harangjait 1860-ban öntötték ujra.
Papjai: Keinczel János, Dienes János, 1827-ben* Veinrauch János, a mostani Höchszmann Márton.
{356.} 1863-ban úrbéri kárpótlásban részesült.*
Ev. ref. egyházközsége 1807-ben* Szász-Czegőnek leányegyháza, 39 ev. ref. lélekkel. 1890-ben* már 7 lélekből áll az egyházközség.
Gör. kath. egyházközség, jelenleg filia. A jelen század elején alakult. Templomát 1813-ban épittette fából s Mihály és Gábor angyalok oltalmába ajánlották.
Széltől védett helyen fekvő község, levegője egészséges, jégverés ritkán fordul elő.
1721-ben* e délre huzódó völgyben fekvő község határa két fordulós, agyagos talaja van, nem eléggé termő, 6 ökörrel kétszer szokták rendesen szántani, trágyázva nincs, rozszsal vegyes búzát termelnek, őrölni egy mértföldnyire járnak, erdeje alig van, szőlőhegyében közepes minőségü s értékü bora terem, hadiút terheinek nincsenek kitéve és nem is dolgoznak; piacza Besztercze. Szántója 132 köböl férőü. Elvetettek ez évben 42 köb. őszi, 19 köb. tavaszi gabonát s termett 465 kal. búza, rozs, 116 kal. árpa, zab, 41 kal. kender s van 1 véka tengeri termése, rétje 52 szekérnyi, 49 kapásra való szőlőjéből 390 veder mustot szűrt. Van ekkor 26 ökör, 38 tehén, 8 borju, 4 ló, 65 juh, 19 méhkas, 39 sertés. 1821-ben* határa II. osztályú.
1837-ben* szántója jobbára téres, legelője bérczes, szőlői szépek, van nagy erdeje, sóskútja.
Jelenleg határa termékeny. Terményei: őszi, tavaszi búza, rozs, zab, bükköny, árpa, tengeri, mesterséges takarmányfélék és kender. Hazai fajta szarvasmarhát, lovat, juhot és sertést tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, alma, körtve, meggy, baraczk, birsalma és diófélék.
Van 1897-ben alakult hitelszövetkezete Emrich György és Kreuczer Márton által alakitva.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napon censust fizetnek s évente 1 tehénnel tartoznak.
Határhelyek: 1627-ben* Mattesner.
1864-ben* Világoshegy = Sonnenseite = faczea; Kerekhegy = ol. Kerekety; Farkaskút = fintina lupuluj; Ritulu cel Domneseu, rét; In doszu, Gropa cea mare, cea mika, Seszu, In halu, Gropa Mathiesu, La czigla, La hodaje, szántóföldek.
1898-ban Mittelgevand, Hunszrück, Gemein de Vicze, Mittelrück, Hinter den Gärten.
{357.} 1900-ban területe 1854 k. hold.
Lakossága: 1553-ban* 25 jobbágy, 1 zsellér lakosa van, kik 26 házban laknak.
1600-ban* 57 jobbágy lakosa s ugyanennyi lakóháza van.
1603-ban* az egész faluban van 14 lélek és 14 ház.
1700-ban* 13 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
1720-ben* 8 jobbágy, 5 zsellér, 7 kóborló s 1 özvegy lakosa van, kik a kóborlók kivételével 14 házban laknak.
1750-ben* lakik itt egy szabados egy házastelken, 30 jobbágy 24 1/2 telken 27 házban s 3 ily özvegy 1 házastelken, 12 zsellér 8 telken 9 házban, 5 szegény zsellér, kiknek nincs külsőségük 1 1/2 telken 5 házban, 13 kóborló 1 házban.
1830-ban* 264 lakossal.
1837-ben* lelkek száma 349, a házaké 82.
1857-ben* Szent-Jakab a beszterczei kerülethez tartozott s lakott itt 198 gör. kath. oláh, 426 evang. lutheránus, 4 evang. helvét, 6 izr., együtt 634 lélek 121 házban.
1891-ben 569 lakosból 186 gör. kath., 12 ev. ref., 347 lutheránus, 24 izraelita.
1900-ban 586 lakossal, ebből német 383, oláh 203, magyarul beszélni tud 26; gör. kath. 202, ágostai evang. 367, izraelita 27. Ir és olvas 279, házak száma 132.
Adója 1721-ben* 154 frt. 1898-ban 1792. frt.
| Szent-Gotthárd. | TARTALOM | Szent-Katolna-Dorna. |