Örmény katholikus egyházközség.

Az első örmény kath. szertartásu templomot vagy kápolnát Verzereskul Oxendius építtette a főtér közelében a mai czinteremben. A nép a vár mellett volt fatemplomot használta, mely egykor a Gerla falu temploma volt s a mely a II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza alatt pusztult el, mint ezt Szongott Kristóf írja,*Armenia 1901. évf. 1. füz. javítgatták egy ideig, de 1723 után az enyészetnek engedték át.*Ez lehetett azon templom, a melyet az örmények 1712 tájt foglaltak el az ev. reformátusoktól. V. ö. Szamosújvár-Németi, Széki esp. vizsg. jkv.

Szamosújvári Salamon-templom*Szamosújvár írásban stb. 44. l.

A „Salamon templom”-ot kőből toronynyal Simai Salamon építtette 1723-ban.*Szongott K. szerint Szamosújvár írásban és képekben. Sz.-Ujvár 1893. 43, 44. l. Gábrus Zachariás a Torma Józsefhez intézett kimutatásában az építés idejéül 1725-öt s egy év alatt épültnek írja s a {166.} Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szenteltetett fel. 1845-ben és 1898-ban ujitják meg. A Simai példájára mások a várostól keletre fakereszteket, kápolnákat állitottak fel 1727-ben.*Szongott K. szerint: Szamosújvár írásban és képekben. Sz.-Ujvár 1903. 45. l.

1855-ben oltárai: Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Szent Háromság, Világositó Szent Gergely, Szent Anna és Szent Lajos tiszteletére vannak szentelve.

Három harangja közül egyik a Szent Mária nevét viseli.

A székesegyház a főtér déli részén épült. Alapját 1720-ban tették le.*Gábrus idézett kimutatása. Egy 1822. évi feljegyzés szerint 1715-ben tette volna le a Szentháromság tiszteletére (S. S. Trinitatis.) épitendő templom alapját Oxendius püspök. (Torma gyüjt.) Derekas felépitéséhez 1748. év szeptember 8-án fogtak*Szongott Szamosújvár írásban és képekben 51–2. l. és 9-én tette le Kastal János püspöki helyettes alapkövét.*U. o. 1759-ben szentélye annyira elkészült, hogy szeptember 8-án megtartották benne az első misét. 1800-ban teljesen fel volt épülve, de oltáraival 1804-ben lettek készen s junius 17-én Mártonfi József szentelte fel a Szent Háromszág tiszteletére s Basilica-nak nevezte. A villám tornyát 1800-ban s a felszentelés évében augusztus 2-án megrongálta s harangja is elhasadt. 1799-ben odahelyezett óra is elromlott s 1804-ben készitettek újat.*Szongott. Szamosújvár monogr. II. köt. 29. l. Épitésére adakoztak: Mária Terézia királynő 1200 frtot, a Pap család 10000 frtot, Verzár plábános 100000 téglát, a Verzár család 8 faragott kőoszlopot, Jakabfi Simon a sekrestyét, Gorovejné a keleti falat csináltatta s ezen kivül többen járultak hozzá a polgárság közül s teljes felépitése Gabrus adatai szerint 600000 forintba került. 1842-ben újitották meg.*Részletes története Szongott: Szamosújvár írásban és képekben 53–55. l. és Armenia 1901. évf. 17–27. l.

Salamon templom oldalajtója.

A székesegyházban 7 oltár van.*Gabrus tudósitása. A nagy oltár a Szent Háromság tiszteletére 1842-ben Jakabfi Gergely költségén készült 9000 ezüst frton. A négy oldaloltár a Bold. Szűz mennybemenetele, Világositó Szent Gergely az örmények apostola, Szent József Jézus nevelőatyja és Napom. Szent János tiszteletére faragott kőből készült a Timár czéh, Kereskedő társaság, a városi polgárság s a papi rend költségén. Az oldalkápolnában levő oltárkép Krisztusnak a keresztről való levételét ábrázolja. Ez {167.} eredeti Rubens kép, a melynek története Gabrus szerint a következő: „Bonaparte Rómát minden kincsétől megfosztván, ezen képet több más ritkaságokkal a hajón Párisba szándékozott vitetni, de a hajót az angolok elfogták s Angliába vitték, az akkori angol király ezt mind szentképet Ferencz császárnak küldötte ajándékba, ki a képtárába helyeztette.

Az örmény katholikus templom a főtéren.

1806-ban Korbuly Kelemen plébános és Govrik Tódor főbiró Bécsben járván, a király a szamosújvári templom számára nekik ajándékozta.*Gróf Cziráki e képet 40000 ezüst forintra becsülte Gabrus előtt. A Szent Olvasó oltár a Gabrus professor saját munkája és adománya.

A székesegyház clenodiumai közül nevezetes a több nagy és kis {168.} rubinokkal ékesített ezüst monstranczia; az Eleonóra császárné által ajándékozott tiszta ezüst szövetü püspöki öltöny; a még Örményországból hozott püspöki ezüst pedum infula stola A. Eppale s kézi pergamenre írott ezüst tábláju evangélium. Több rendbeli ezüst szövetü ruhák. Ezüstjéből, mely több mázsát tett, sokat eladtak, hogy az Urbán által kivetett hadi sarczot belőle kifizethessék.*Gábrus tudósitása.

Az Azbej család az idetelepítés alkalmával a felső temetőbe Bold. Szűz Mária tiszteletére egy kápolnát építtetett; az új temetőbe a Szent Kereszt tiszteletére 1822-ben az egyház építtetett s 1855-ben mindkettőben szoktak misézni.*Gábrus tudósitása Torma Józsefhez.

Harangjai 1855. évbeli adat szerint latin felíratuak: a Szentháromság, Szent Gergely, Szent Kereszt tiszteletére mindeniket Szamosújvár közönsége öntette 1800, 1805, 1835. évben. A halálcsengő Szt. József nevére szentelve. Az örmény kath. egyházközség anyakönyve 1721 november havától fogva vezettetik.

Temetője három volt, az első a mostani főgymnasium területén, a másik vagy a felső a fiú árvaintézet kapuja körül, mely 1863-ban zárult be. Az alsó temető a vár mellett kápolnával 1808-ban nyilt meg, de temetkeztek a templomok czintermeiben is.*Szongott. Armenia 1901. évf. 27, 28. l.

Első főpapja a városalapitó Verzereskul Oxendius*U. o. 1900. évf. 1, 2, 3. füz. Moldovában született, Rómában 14 évig tanult, őt küldte be a szentszék, hogy nem a római pápa fenhatósága alá tartozó feleit a róm. kath. egyház kebelébe térítse. A lembergi örmény érsek püspökké avatta s ezen intézkedését a pápa is megerősítvén, az aladai örmény püspöki és apostoli vicariusi czímmel tüntette ki, első székhelye Besztercze volt, a hol akkor az örménység tömegesebben lakott. 1692-ben*Gr. Bethlen Miklós. Önéletírás 217. l. Oxendius örmény püspök a császár kápolnájában tartott misét Bécsben. Az örményeket erővel akará a pápista vallásra téríteni, 100 aranyat ígértek neki évenként. Török fogságba került s három évig szenvedett ott s csak 1699-ben szabadult ki s Leopoldtól engedélyt kért és kapott, hogy az örmény nemzet számára várost alapithasson. 1703-ban a székelység II. Rákóczi Ferencz mellé áll. Verzereskult*Képe Armenia 1900. 3. füz. küldik ki lecsendesitésére, de a kuruczok elfogták s Rákóczi foglya lőn, a ki tisztelettel fogadta s miután pártjára nem állt, 3 év múlva titkárával elbocsátotta, majd 1712-ben Bécsbe ment s városa érdekében ott működik haláláig.

1700 augusztus 1-én alapítja Szamosújvárt a tímár társulatot s {169.} alkotja meg szabályzatát. A II. Rákóczi Ferencz alatt vívott szabadságharczban az erdélyrészi róm. kath. egyházmegyét is kormányozta. Az ország pénztárából 2000 forintot kapott évenként. Szamosújvárt két háza volt s egyiket kápolnává alakította s ez volt az első örmény kath. szertartásti templom. 1715 márczius 10-én halt meg Bécsben, azt tartják róla, hogy megmérgezték.*Arm. XI. évf. 3. füz. 85. l. Emlékét hálás városa nemsokára szoborban örökiti meg.

Az örmények 1715 május 20-án Görgény-Szent-Imrén gyűltek össze, hogy maguknak püspököt válasszanak, azonban a személy felett megegyezni nem tudván, a szentszékre bízzák s Róma nem püspököt, hanem főesperest és apostoli helynököt nevezett ki Budakovics Lázár szamosújvári plébános személyében 1716-ban. De helyette – mivel megengedte, hogy a régi vallást is gyakorolják – a pápa Teodorovics Mihályt a római propagandának volt növendékét nevezte ki az erdélyi örmények főesperesévé s apostoli helynökké apostoli főjegyzői czímmel.*U. o. 4. füz. 119. l. 1758-ban Mária Terézia örm. kath. püspökké nevezi ki Teodorovicsot, de ez egyházi méltóságot át nem vehette. Azóta többször tettek kísérletet a püspökség visszanyerésére, hasztalan, a róm. kath. erdélyi püspök fenhatósága alá rendeltettek az összes örmények.*Szongott K. Armenia 1900 évf. 5, 6, 7-ik füzeteiben részletesen az örmény püspökség visszaállitására való törekvéseket.

Plébánosok: Budakovics Lázár, 1716-ban püspökhelyettes, az öszszes erdélyi örmények főesperese, 1721-ben ment nyugalomba.

Theodorovics Mihály*Arm. 1900. évf. 282, 283. l. 1721-ben plébános s e tisztét 1735-ben is viseli. Meghalt 1760 január 3-án.*U. o. 301. s köv. l.

Verzár Lukács 1736 jul. 6-án plébános, főesperes, majd kanonok. Szül. 1701-ben, meghalt 1778 decz. 28-án.

Gajzágó Kristóf tiszt. plébános, 1742-ben a városban pusztított pestis alkalmával tüntette ki magát, ezért kapta a czímet. Meghalt 1775 május 1-én.*U. o. 10. füz.

Jakabffy János 1779 jul. 10-én plébános, egy év múlva czimzetes kanonok. Meghalt 1791-ben.*U. o.

Moldován Adeodát 1779-ben kineveztetett, de hivatalát nem foglalhatta el, a czimet azonban megtartotta.*U. o. 311. l.

Dr. Korbuly Kelemen Rómában tanult, 1791-ben lesz plébános, főesperes és tiszteletbeli kanonok, 1810 január 7-én történt haláláig.*U. o. 312. s köv. l. Alatta 1792-ben 9 segédlelkész működött, de már 1799-ben csak 6.*U. o. 314. l.

{170.} Bogdánffy Kristóf 1810-ben a legkevesebb szavazatot kapott a plébánosi állásra s a püspök mégis őt nevezte ki, a város ez ellen a püspökhöz ír, következménye az lett, hogy Bogdánffy állását el sem foglalva, arról 1812-ben lemondott.

Czecz (Mártonffi) Kristóf 1812-ben plébános, belső-szolnoki esperes, 1819-ben kanonok. Meghalt 1822 okt. 14.*Armenia 1900. évf. 336–39. 1815-ben 6 segédpapja volt.

Simay Lukács 1822-től 1838-ig.*U. o. 336–339. l.

Gajzágó Kristóf 1839-től 1855-ig, de elöregedvén, helyette a plébánosi tisztet Korbuly János végezte 1850-ben, a ki időközben erzsébetvárosi papsága után hazajött.*U. o. 344. l.

Lukácsi Kristóf, 1855-ben belsőszolnoki főesperes, plébános, született Bethlenben 1804 márczius 30-án, meghalt Szamosujvárt 1876 okt. 24-én. Tanult Szamosujvárt és Gyulafehérvártt, theologiát Bécsben végezte, a hol 1826-ban örmény-katholikus pappá szenteltetett föl, a mely után szamosújvári segédlelkész lett. 1837-ben innen a gyulafehérvári papneveldéhez neveztetett ki tanárnak, 1853-ban ugyanitt gymn. tanár és igazgató lett, a midőn 1855-ben Mindszent hó 13-án a püspök plébánossá való választását megerősítette.

A nagy nyelvismerettel biró pap munkái: „A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei” eredeti örmény kútfők után. Kolozsvár, 1870. E munkáját az Akadémia elismeréssel tüntette ki. „História Armenorum Transylvaniae” czímü műve latin nyelven Bécsben jelent meg 1859-ben.*U. o. „Adalékok az erdélyi örmények történetéhez.” „Világosító Szent Gergely élete” Bécs, 1859. „Örmény-magyar-latin szótár.” (Kéziratban). 40,000 frt vagyonát az általa alapított és Világosító Szent Gergelyről nevezett örm. kath. fiú-árvaintézetnek hagyományozta. Sokat fáradozott az örm. kath. püspökség visszaállithatásán, e végett 1871-ben Rómába utazott.*Armenia 1900. évf. 12. füz. 369. l. Terjedelmes életrajza Szongott Kristóftól Szamosújvár város kath. algymnasium „Tudósitvány” 1876. Armenia 1893. 7-ik évf. 325–412. l. Arczképe u. o. 1900. évf. 377. l.

Kopár Simon esperes-plébános 1877 febr. 10-től 1879 jul. 14-én történt haláláig. Született Szamosújvárt 1819-ben.

Csákány Adeodát szolnok-kerületi főesp., 1894 nov. 26-án halt meg.*Szongott. Szamosújvár monogr. I. k. 426. l.

Bárány Lukács 1879 óta plébános, később esperes, 1900-ban kanonok. Lelkészek: Drágomán Antal, Kapatán Márton.

Plébános és papok fizetése: Kezdetben a papok nem kaptak rendes fizetést, 1782-ig*Armenia 1900. évf. 9. füz. a határ terményeiből tizedet rendeltek e czélra, melyhez {171.} járult a keresztelés, esketés, temetés, házszentelés díja. A III. Károly által az örmény püspöki asztalra szánt 12,000 frt kamatjának*Arm. 1900. évf. 281. l. egy részét a plébános (500 frt), 100 frtot pedig a káplánok fizetésére fordítottak. Később 1748 után az egész összeg kamatját a templom építésére fordították. 1782-ben*U. o. 282. l. 6 segédlelkész s egy plébános összes fizetése 1050 frt. 1815-ben a plébános fizetése 450 frt, a 6 kápláné 600 frt. 1900-ban a város 1100 frtot ad a plébános és 400 frtot a három káplánnak. Az örmény-kath. egyház könyvtára Bárány Lukács esperes-plébános és kanonok felügyelete alatt 2400 kötet.