| Kocs. | TARTALOM | Kohpataka. |
Kodor.
Nevének változatai: 1292-ben* Kudur. 1472-ben* Kodor.*
Kodor neve valószinüleg személynév. Cihac szótárában (716. l.) Codru: erdőt, halmot jelent.
Keskeny völgyben fekszik. Keresztül foly rajta a „Remétya”-ból eredő s róla nevezett patak, mely Deésen keresztül a Nagy-Szamosba szakad. Deéstől 4.3 kilométernyire a deési járásban.
Első birtokosaiul 1305-ben* Kodori Márton fia János s testvérei: Mog, Domokos, Herczeg és Lőrincz s ennek fia Péter vannak megnevezve.
1367-ben* Kodori István fia Miklós fordul elő.
1393-ban* Almágyi László emlittetik, mint egyik birtokosa.
1424-ben* Kodori János fia Péter birja.
1440-ben* Kodori János fia Péternek fiai Bálint és János emlittetnek. 1440-ben* Kecseti István fiai Jakab és Péter itteni részeiket a deési sókamaragrófnak Pápónak zálogba vetik.
1450-ben* Kodori Bálint és 1453-ban* Kodori László emlittetik.
1457b-en* Kodori Pápó fiai: László, András, Pál és János, valamint Iklódi Dési Jánosné, Katalin néhai Kecseti János leánya itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.
1459-ben* Kecseti István fia Péter itteni részét Pápa fiainak Angello sókamarásnak s László és Jánosnak veti zálogba.
1461-ben* Bozzáti Miklós fiai: Péter, Pál, László és Benedek és Keczeli Zele Balázs fiai: Balázs és László az itteni résznek eladományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rápolti Gotthárdot eltiltják, mely rész reájuk néhai Margittól, Kecseti Pergelin leányától szállott.
{388.} 1467-ben* Mátyás király Kecseti Jánosnak s fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
1467-ben* Kodori Péter fia János és Kodori Papo Pál* emlittetik.
1468-ban* emlittetnek Kodori Bálint, János és András.
1468-ban* emlittetnek Kodori Péter fia János és Miklós fia László.
1472-ben* Kecseti Gál deák rokonait: Kodori Pápa fiait Pált,* Lászlót, Andrást és Jánost itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
1475-ben* Katalint, Kecseti Péterfi Péter leányát Deési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost, Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba, testvérré fogadtatásuk czimén beigtatják.
1475-ben* ezen új birtokosokat Vingárti Geréb László számos fegyveres néppel birtokukon megtámadta s birtokukat elfoglalta.
1475-ben* a fentiek Iklódi Jánost és Pétert néh. Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Ugyanezen évben* Mátyás király Gál deák magvaszakadtával javait Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez azonban birtokába sem vehette; 1476-ban* pedig a Kodoriak Geréb László ellenében itteni részükbe itéletileg visszaigtattattak.
1482-ben* Mátyás király e birtokot Vingárti Geréb László erdélyi püspöknek, valamint Geréb Péter és Mátyásnak adományozza, mely őket zálogjogon különben is megilleti, az igtatásnál azonban Kodori László és János ellentmondtak.
1491-ben* Kodor János és fiai György, János, Benedek és László, Kodori András fiai Ferencz és Jakab; Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Péter és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
1498-ban* Kodori György özvegye Dorothea Kodori Jakab és László és Ágnes Iklódi Benedekné néh. Kodori János leánya birják.
1503-ban* Kodori Jakab és fia Ferencz itteni azon részüket, mely most Bethleni Miklós kezén van, kinek azt néhai Vingárti Geréb Péter nádor zálogositotta el, Bethleni Miklósnak eladják. Ezen kivül a saját részüknek továbbra is birtokában maradnak, úgyszintén Kodori György is a magáéban.
1505-ben* Ulászló király Kecseti Péter itteni részét, mely most {389.} Bethleni Miklós kezén van, az előbbi magvaszakadtával Csesztvei Barrabási János és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Kecsetszilvási Kristófnak adományozza, de az igtatásnál Bethleni Miklós ellentmondott.
Ugyanez évben* Kodori Jakab is emlittetik.
1511-ben* egy összeírás szerint egész Kodor Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén volt.
1518-ban* Kodori János fia György s ennek fia Pál itten birt minden jogáról Bethleni Miklósnak s leányának Erzsébetnek Kecskeméti Patócsi Miklósnénak s fiainak Bethleni János és Farkasnak javára lemondott két jobbágytelek kivételével, melyeket magának föntart.
1519-ben* Kodori Jakab és György emlittetnek.
1537-ben* Bethleni Farkas s nővére Erzsébet Patócsi Miklósné 2 itteni telküket Czikmántori Darlaczi Jugának adják cserébe.
1554-ben* Kendy Ferencz 5 részben a kecseti uradalmához itt 15 kapú jobbágyot s 2 szegényt bir. Biró: Kis Ambrus.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlen Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozza.
1578-ban* Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néhai Patócsy Gáspár leánya Anna e nemesi curiával birt birtokban megerősittetnek Báthory Kristóf által.
1584-ben* Kendy Sándor egyik birtokosa, kinek itt Mányai Deák Mihály számtartóját Báthory Zsigmond megnemesité.
1585-ben* a fejedelem Kendy Sándort a dézmafizetés alól felmenti.
1597-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak e birtokát Csáky Ghyczy Péternek és nejének Kendy Krisztinának (Kendy Sándor leánya előbb Kovacsóczy Farkasné) adományozza az itteni kuriával s hozzátartozó részekkel.
1616-ban* Bethlen Gábor e birtokot Haller Zsigmondnak, nejének Kendy Krisztinának adományozta az itteni nemesi udvarházzal.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot itteni birtokában megerősiti, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza {390.} Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond itteni részét testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti. Mindezek ellenére Rákóczy György fejedelem 1631-ben* ez uradalmat is Bethlennel együtt a kezére keritette, a minek Haller György ellene mond.
1632-ben* Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak e birtokát annak magvaszakadtával elfoglalta.
1638-ban* Kékedy Zsigmond e birtokát nemesi udvarházzal Kékedy Jánosra hagyja oly feltétel alatt, hogy Magyarországból bejövén, legyen gyámola az ő felesége Barkóczi Annának.
1640-ben* Haller István s neje Zalai Barkóczy Anna a fejedelmet e birtok elfoglalásától tiltják, de hasztalan.
1653-ban* Uzoni Béldy Pál e birtokot, mely néh. Kékedy Zsigmond végrendelete alapján reá szállott, a fiskusnak visszabocsátja.
1654-ben a szamosujvári uradalomnak itt levő majorság-földeibe Nagy János tiszttartó 182 és 3/4 köböl búzát, 10 köböl árpát vetett el s az itt levő majorsági szőlőből 659 vedre, bordézmából 7 veder bort szolgáltatott be. (Conscript. gyüjteményemben.)
1657-ben* az ország rendei II. Rákóczy Györgyöt, fiát Ferenczet s ennek nejét Báthory Zsófiát herczegasszonyt e birtokukban és tartozékaiban megerősiti.
1657 nov. 1-sői fejérvári országgyülés II. Rákóczy Györgyöt ezen jószágában biztositja.*
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak és a deési sókamarának itt 10 adófizető jobbágya van.
1663-ban* Apaffy Mihály e birtokot Haller Jánosnak adományozza, de már előbb 1661-ben is birta.*
1678-ban* a hűtlenségbe esett Haller János e birtokát a fiskus elfoglalta.
1679-ben* Apaffy Mihály e birtokot Köröstarcsai Weér Györgynek adományozza.
1694-ben* birtokosai Weér György árvái.*
{391.} Kodor 1696-ban* török hódoltsági falu.
1702-ben* birtokosa Weér György.
1760–69-ben* birtokos Weér Mihály, László, Farkas ésAndrás.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: köröstarcsai és muroni Weér László és Farkas ősi jogon. Ugyanekkor Kismarjai Albertnek itt két pusztatelke van.
1786-ban* birtokosai: Weér Lászlónak van 8 jobbágya, 15 zsellére, 2 szegénye, Weér Farkasnak 12 jobbágya, 12 zsellére, 4 szegénye.
1816-ban* itt, Kecseten, Alsó-Szőcsön Weér Klára birtokos volt.
1820-ban* birtokosai: Weér Dánielnek van 10 telke, Weér Györgynek 5, Weér Lászlónak 4.
1839-ben* birtokosai: Weér Farkas, Lászlóné és Imre.
1863-ban* Weér Miklós, György, Pál és Imre részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai Weér György, Voith Jakab és fia Gergely.
Jelenlegi birtokosai (1898): Cs.-kereszturi Torma Imre, 1465 h. 639 öl, Weér birtok, vétel Kosztholányi Árpádnétól; Katona Istvánné, 587 h. 196 öl, vétel Weér Györgytől; Weér Dezső, 610 h. 695 öl, öröklés Weér Miklóstól.
Tartománya: 1482-ben* Kodor, Törpény, Keménye, A.-Gyékényes egész, Kecset és Felső-Gyékényes fele.
1505-ben* ugyanazok és Péterháza.
1578-ban* Kodor egész, Alsó- és Felső-Gyékényes, Mánya fele, Kecset, Sajgó, Tótfalu, Igricze részbirtokok.
1579-ben* Sajgó, Tótfalu fele.
1597-ben* Pestes és Mánya fele.
1638-ban* Kodor, Alsó-Gyékényes, Törpény, Pestes, Mánya.
1640-ban* ugyanazok és Keménye.
1663-ban* Kodor, Alsó-Gyékényes, Pestes, Törpény, Mánya és Keménye részbirtokok.
{392.} Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Kendi Ferencz jobbágyai Szt-Márton napján az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a félnyilasok 50 denárt fizetnek. Karácsonykor tiszttartójuknak 1/2 köböl zabot, 1 csirkét, kenyeret és ezekhez hasonlókat adnak és 3 szekér fát szállitanak. Tartoznak 2 napig kaszálni s azt behordani s 1/2 hold földet a földesur magjával bevetni s azt learatván, behordani.
Némely évben 2–3 hordó bort, némelykor egyet sem tudnak eladni a korcsmákon. Van akkora erdejök, hogy a mikor termés van, 100 disznót meghizlaltatnak makkon, s ezért némelykor 10 disznóból egyet, máskor 15-ből egyet, vagy ennél kevesebbet vesznek s fizetnek denárt.
Tiszta magyarlakta község hajdan. Magyar lakossága 1602–1603 közt és 1657–60-ban s főleg 1696-beli török uralom alatt nagyon megapadt.* 1706-ban a labanczok elpusztitották majdnem az egész községet.
A kiölt lakosság helyére oláhok s velök együtt magyarok telepedtek, ezek nagy része azonban az oláhságba olvadt be. A magyarság benne ma elenyészően csekély.
Foglalkozásuk földmivelés, baromtenyésztés.
Főtáplálékuk a málé és zöldség-félék, húst ritkán esznek. Öltözetük házilag készül kenderből és gyapjuból. Nyáron szalmakalapot, bocskort, télen báránybőr kucsmát, mellényt viselnek.
Házaik s gazdasági épületeik anyaga kő és rakófa, fedele szalma és zsendely.
1848-ig* királyi árendát fizető helység volt.
1508-ban* róm. kath. plébánosa emlittetik.
1518-ban* kőtemploma Szt-Lászlóról van elnevezve.
A XVI-ik század végén gyanithatólag ez is, mint a szomszédos falvak, unitárius egyházközség volt, 1638 körül reformátussá lett. 1690–1711 közt az egyházközség elpusztult; 1750-es években a Weér-család pártfogása következtében újra virágozni kezdett, de kevés ideig. A ref. papok eltávozása után hiveit az oláh pap vette oltalmába. Elpusztult ev. ref. templomának köveit az ötvenes évek végén adták el. 1597-ben öntött harangján e felirat volt: „Verbum Domini manet in aeternum.” E harangot Deésaknára Szabó Sándor egykori levéltárnok kezelése alá adták.* 1865-ben a némai egyház birtokába került.
{393.} 1863-ban* az itteni ev. ref. egyház számára úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1865-ben* volt még 7 holdnyi fekvősége s egykor paplakta telke, melynek jövedelmét az esperes huzta.
1766-beli* összeíráskor 69 ev. ref. férfi és 76 nő egyháztagja volt. Fizetett a lelkésznek a XVII-ik században minden házas ember 3 kal. búzát, másfél kal. zabot s tettek 2 köböl vetést s adtak 1 veder mustot vagy helyette 25 denárt, délig kaszáltak s fát hordtak elegendőt. Lelkészei; Borosnyai Boldizsár 1758-ban, Tóthfalusi István 1763-ban.*
1898-ban Deésaknához, jelenleg Deéshez tartozó fiókegyházközség 1 lélekkel.*
A gör. kath. egyházközség temploma 1773-ban épült fából s az őrangyalok tiszteletére volt szentelve. 1889-ben a község északi részén kőből épitettek új templomot, de felszentelve még nincs. Anyakönyvet 1827 óta vezet. Papjai: Pap György és Simon után Perhajcza Zorobabel.
Iskoláját az ötvenes években akkor létesitette, midőn az ev. ref. templom köveit eladták.
Tanitót A.-Gyékényessel együtt tart fenn.*
Éghajlata egészséges, mindenféle gyümölcsnek, gabonának kedvező. Jég ritkán bántja.
1822-ben* határa III-ad osztályu. Adó alatt levő szántója 112 köb. férőü, rétje 168 1/4 szekérnyi, van adó alatt 86 ökör, 23 tehén.
Jelenleg határa termékeny, főbb terményei: törökbúza, őszi, tavaszi búza s más szalmásnövény; állatai hazai fajta szarvasmarha, ló, juh. Nemes faju gyümölcsei: alma, körtve, szilvafélék.
Itatója a községen keresztül folyó s róla nevezett patak.
Határhelyek: 1654-ben* Templom alatt, Puszta szőlő alatt szántók. 1898-ban Kábgyik a magyar Kádbükk oláhos kiejtése, Pereu Zsii, Dumbravicza, dülők.
Lakossága: 1713-beli* összeírás szerint 1 jobbágy, 8 zsellér lakosa van, összes lakóház 6, pusztaház pedig 11 van benne.
1831-ben* van ev. ref. és gör. kath. temploma s 302 lélek lakosa.
1857-ben* 341 lakosból 2 róm. kath., 304 gör. kath., 27 evang. helvét, 8 zsidó. Házak száma 65.
1886-ban 349 lakosból 333 gör. kath., 12 helv. hitü és 4 zsidó.
{394.} 1891-ben 414 lakossal, ebből 2 róm. kath., 382 gör. kath., 25 ev. ref. és 5 izraelita.
Adója: 1755-ben* 196 frt 51 krajczár. 1775-ben* 252 frt 30 kr. 1822-ben 148 frt 11 kr. 1898-ban 1451 frt 18 kr.
| Kocs. | TARTALOM | Kohpataka. |