Kéthorpágy. | TARTALOM | Kis-Hegy |
Nevének változatai: 1553-ban* Munchel és Munchal. 1592-ben* Munchial. 1594-ben* Munchal. 1615-ben* Munczel. 1618-ban* Kiis-Muncsal. 1750-ben* Muncsal. 1890-ben* Kis-Havas.
Nevét az oláh munte, munčel szótól vette, mely kis hegyet jelent.
Kaczkó és Kápolna közt az állami úttól jobbra magas hegyen fekvő kis község. Deéstől 17.4 kilométernyire a nagy-ilondai járáshoz tartozik.
Csicsóvár tartozéka volt, s mint ilyen, először 1553-ban* van megemlitve; vajdája Maxin János, kenéze István.
1592-ben* a Báthory Zsigmond fejedelem birtoka. Hercz és Opra családok emlittetnek.
1597-ben* birtokosa Radák András.
1602-ben* Mindszenti Benedek birja.
1607-ben* birtokosa Radák András.
1615-ben* a fejedelem birtokának iratik.
1618-ban* Haller Zsigmond itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
{360.} 1619-ben* Kendy Krisztina e birtokról, melyet a fejedelem neki s férjének Haller Zsigmondnak adományozott, férje javára lemond.
1620-ban* a fejedelem e birtokot Haller Zsigmondnak adományozza, de az iktatásnál egy Porumbria nevü ide tartozó puszta miatt, Blenkepolyáni Rácz Ádám ellentmondott.
1632-ben* Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak e birtokát, valamint a Szakai Csiere (Csere)-vel, annak magvaszakadtával, noha az ő reá hagyta, elfoglalta.
1649-ben* Radák András óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem e birtokot Boros Jánosnak adományozza.
1650-ben* Radák András e faluhoz birt jogáról lemond.
1650-ben* birtokosa Boros János, kinek itt két jobbágyát hallgatják ki.
1658-ben* Boros Jánosnak itt 3 adózó jobbágya volt.
1658-ban* néh. Boros János fia Magyarvéggyantai Boros László.
1674 jan. 13-án* Boros László nagymezői 5 jobbágyáért itt adott 3 jobbágyot cserébe az 1673 május 9-iki szerződés szerint Alvinczi Istvánnak. 1676-ban* birtokosai Deési Alvinczi István és Boros László.
1677-ben* nov. 2-án Boros László Deési Alvinczi Istvánnak és fia Andrásnak adja zálogba e birtokát Nagy-Mezővel s a rettegi udvarházával együtt, mely gr. Rhédei Ádámra szállt, kivéve egy itteni Greble András nevü jobbágyát.
1694-ben* birtokosa Nagy Pál.
1696-ban* Muncsel török hódoltság alatt lévő falu.
1700-ban* tanuk vallják, hogy e birtok Boros János után fiára Lászlóra szállott, ki azt Retteghi Alvinczi Istvánnak vetette zálogba, (ki azt most is (?) birja).
1727 február 1-én* gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.*
1753-ban* br. Henter Dávid birja.
1756-ban* decz. 31-én Bethlen Éva itteni részét Kereső Lászlónak adja 1200 frtért zálogba, a melyet 1776-ban Makrai Elek váltott ki.
1764-ben* febr. 24-én Vay Juliánna br. Kemény Györgyné idevaló külsőségét elcseréli Makrai Elekkel oly formán, hogy Makrai váltsa ki {361.} Kissolymosi Kereső Lászlótól helyette Makrai adta Horgospataki részét, melyet Keményné tartozott kiváltani Rettegi Mihálytól.
1777-ben* az Alvinczi utódoktól br. Bánffy Farkas perelte ki Nagymezővel s a rettegi udvarházzal, mint édes anyjának nagyatyjáról Boros Lászlótól őt illető részeket.
1781-ben* tanuk vallják, hogy e birtokot gr. Bánffy Farkas anyjától, Boros leánytól, zálogba vette Makrai István fia Elek, az br. Bánffy Farkasnak visszaeresztette.
1786-ban* birtokosa br. Bánffy Farkas; van 10 jobbágya, 4 zsellére.
1820-ban* birtokosa gr. Rhédey Ádám, van 9 telke.
1866-ban* nemesi jogú birtokosa gr. Mikó Imre (Kolozsvárról).
Kis-Havas (Muncsel) jelenlegi birtokosa (1898): Gr. Mikó Imre utóda gr. Pejachevic Árthur; 845 h. 639 öl.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* a rendes szolgálmányokon kivül adtak Bank Pál szolgái számára egy bárányt 12 denár, 6 csirkét 12 denár, egy sajtot 6 denár, egy pint vajat 25 denár értékben. Rettegre a tisztnek vittek 4 köböl zabot egy frt 33 denár értékben.
1553-ban* jobbágyai Szent-Mártonnapja felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szent-Györgynapján pedig juhaikból 50-det adnak.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet, 1 berbécset adnak.*
Lakosai kezdet óta oláhok, mezei munkával foglalkoznak. Öltözetüket gyapjuból és kenderből házilag állitják elő. Házaik s gazdasági épületeik erdei rakófa, szalma- s kis részben zsendelyfedél alatt.
A gör. keleti felekezetnek temploma fából épült, Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére van szentelve; harangjai 1795. évből valók, cyrill betüs felirattal.
Felekezeti iskolát és tanitót a szomszédos községekkel együtt tart 1870 óta, melynek fentartásában 1896. év óta az állam 179 frttal járul,* tanitója Konczis Szilárd.
Éghajlata egészséges, járványtól s jégveréstől mentes.
1750-ben* e hegyen fekvő falu határa hegyes és terméketlen.
Egyedüli keresetforrása a baromtenyésztés, a föld alig terem annyit még jó termés alkalmával is, mennyi táplálékukra szükséges, azért a {362.} gabonát vásárolják vagy barmokért cserélik. Szántója két fordulós, 4 ökörrel szántható, szerfelett soványok, de hegyes fekvésük miatt nem trágyázhatják. Egy köböl őszi búza 5 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, a tavaszi köble négy kalangyával, szemül 2 vékájával fizet. Erdeje bőven, legelője elegendő, kaszálója fordulónként. Mivelhető földje adó alatt 37 köböl férőü; elvetettek 21 köb. őszi, 15 köb. tavaszi gabonát, törökbúza-vetése 3 1/4 véka, szénarétje 14 szekérre való. Van 18 jármas ökre, lova, 17 tehén, 9 borju, tulok, 54 juh, 4 disznó és 18 méhköpű.
El van pusztulva 3 telek, melynek lakói a szomszéd megyébe költöztek s Bethlen Éva Makrai Elekné bir ebből 2 telket, egyet a község foglalt le.
1822-ben* határa 3-ad osztályu; adó alatt van 79 köbölnyi szántó, 73 szekér szénarétje, 4 ökör, 4 tehén, 2 borju, 5 disznó.
Határa jelenleg, fekvését tekintve, eléggé termő, főbb termények: búza, zab, tengeri; állatai: magyar fajta szarvasmarha, juh és sertés; gyümölcse: sóvári és batul alma, beszterczei szilva és dió.
Határhelyek: 1864-ben* Válya káluluj, Gyálu háguluj, Gyálu Pojenyilor, Valya Fericsetilor, Gyálu Rászuluj, Gyálu Oszojuluj, Pereu alákuluj.
1898-ban dülők: Lazurile, Gurbenyásza, Podurile, Kapu dambuluj és Doszu leuluj.
Lakossága: 1553-ban* van benne 2 kapu 2 szegény lakossal.
1658-ban* fiaikkal együtt 25 jobbágy, van benne 11 lakóház.
1703 körül* van 2 zsellér és 4 jobbágytelke, melyen ugyanannyi lakó lakik; el van pusztulva 5 házastelek. Adó alatt van ökör 5, tehén 6, ló 2, juh 6.
1712-ben* van 2 jobbágy, 3 zsellér, 2 kóborló lakosa 5 házastelken; van 80 köb. vetésre való szántója, 12 szekér szénarétje, 3 köb.
1750-ben* van 5 jobbágy lakosa 3 1/2 telken 4 házban, 5 telkes nélküli zsellér 1, kinek háza sincs, együtt 7 telken 8 házban laknak.
1822-ben* 8 gör. keleti családfő lakossal.
1831-ben* 285 lakossal.
1857-ben* van benne 18 lakóház, lelkek száma 147 gör. keleti.
{363.} 1891-ben lakossága 218.
Adója 1703 körül* 11 frt, 2 1/4 köb. búza s ugyanannyi zab, egy szekér széna s egy vágómarha; 1748-ban* 56 frt 2 kr.; 1749-ben* 62 frt 53 kr.; 1755-ben* 31 frt 59 kr.; 1775-ben* 68 frt 52 kr.; 1822-ben 43 frt 43 kr.; 1898-ban az összes adója 556 frt 43 kr.
Kéthorpágy. | TARTALOM | Kis-Hegy |