Kápolnok-Monostor.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. Also Kopalnok. 1424-ben*U. o. Stat. D. 197. Monosthoros-Kapolnok. 1527-ben*Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l. Monostoros capal. 1543-ban*Adóösszeírás. Monostor-Kapalnak. 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 304. Monostor. 1609-ben*G. Lib. Reg. 155. Monostor Kapalnak. 1720-ban*Erd. főkormánysz. ltár. Monostor. Oláh neve 1831-ben Menestur.*Cons. stat. topogr. 79. l.

Nevét egykori monostora vagy szerzetéről vette, előneve Kápolnok a szláv tapolňik-ból származik, mely meleg patakot jelent. E patak ma Kapnikpatak, 1566-ban Kápolnik, 1427-ben Tapolypatak.*V. ö. Kapnikbánya tört. Pálmer.

{221.} Haragos felől levő nagy hegy és észak felől a Monczus nevü domb közt elterülő völgyben fekszik, közepén az egyesült Kapnik- és Blozsapataka foly keresztül s ezzel egyesülnek délkeletről Valea Sturbini és délnyugatról Valea Lurigini patakok.

Hagyomány azt tartja, hogy legelőször a Kapnik vize mellett levő malom közelében egy kis kápolna volt, románul Monestira, mely egy szerzetes tulajdona volt. A Kapnik vizét akkor Kapalnoknak nevezték s így lett a két névből Kápolnokmonostor vagy a község mai neve.

Deéstől 61.7 kilométernyire a magyar-láposi járásban fekszik.

Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben*Leleszi ltár Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. Stat. D. 197. osztály szerint az a Drág fiainak György és Sandrinnak jutott. Monostora valószinüleg az 1405-től 1424-ig terjedő időközben épülhetett, mert ezentúl már monostornak neveztetik.

1501-ben*Gergely Teofil cs. ltára. Bélteki Drágfi Bertalan és Pap György ide biró nemesek emlittetnek.

1505-ben*Km. prot. O. 39. emlittetik monostor-kápolnoki nemes Papp Demeter fia Papp György.

1527 körül*Dr. Thallóczy. Kamara Haszna 183. l. Drágffy e birtokától 6.07 porta után 2 frt egy denár adót fizet.

1543-ban*Adóössz. Drágffy Gáspáré, 1545–52-ben már özvegyeé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György birja.

1556-ban*Károlyi oklt. III. 289. Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.

1565-ben*Lib. Reg. II. 578. Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is, Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

{222.} 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304. a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújitotta.

1602-ben*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.

1603-ban*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. az itteni tiszttartósághoz, melynek fejei: Pap György és Lukács vajda voltak, tartoztak: Vád, Laczkonyha, Kovács-Kápolnok, Kápolnok-Monostor és Plopis falvak. Papjuk emlittetik.

1609-ben*6. L. Reg. 155. Báthory Gábor Papp Tamást s testvéreit megnemesiti, minden örökségeiket és azon házukat, mely Pap István e község papja és Pap Péteré közt van, minden közteher alól kiveszi. Ugyanakkor*U. o. 252. a fejedelem e falunak azon részét, mely a megelőző évi háborúban elpusztult, telepités végett Kápolnokmonostori Papp Istvánnak adja s ezek után az illető adókat fizetni fogják.*1501-ben (Gergely Teofil cs. ltára, M.-Lápos) a Pap-család ősei, nevezetesen György, Máramarosmegyében Sugatag, Karácsonfalván is birt béltelki Drágffy Bertalan adományából.

1616-ban*8. L. Reg. 181. Ormánközi Gergely itteni részét, mely Pap Istváné volt, de nem rég Kővárhoz csatoltatván, neki adományoztatott, most azon Pap Istvánnak eladja.

1650-ben*Erd. Országgy. Eml. XI. 105–112. l. mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.

1651-ben*Km. Lymbus. nemesek a Pap, Mihály, Kesely, Godsa és Bab családok.

1652-ben*25. L. Reg. 550. II. Rákóczy György egy itteni részt Homokszentiváni Keresztes Andrásnak inscribál.

Kápolnokmonostori Pap cs. czímere.

Kápolnokmonostori Pap cs. czímere.*Pap Sándor cs. ltára.

1664-ben*Gyf. kápt. 27. L. Reg. 826. nemes a Monostorkápolnoki Bárb család.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt nemesek a Filep,*1668-iki összeírás szerint (Gergely Teofil cs. ltára, M.-Lápos) Filep Mihály az alföldről származott ide s II. Rákóczy hadaiban főhadnagyságot viselt. Pap, Bab, Mihályk, Mihály és pótlólag*Erd. Országgyülési Emlék. XIV. 408. Marosán családok. Szabados a Hordó család.

1702-ben*Erd. főkormányszéki ltár. birtokosa Bánffy Péter. Oláh nemesek: a Mihályk, Kodrán, Pap, Steph, Cziczó és Bab családok.

{223.} 1770-ben*E. F. L. VII. 497. D. birtokosa br. Bánffy Péter özvegye gr. Teleki Mária s az ottani nemesek.

1794-ben pedig*U. o. 529. azon gr. Teleki Mária örökösei: Kendeffy Ráchel: gr. Bethlen Gergelynek és Bethlen Krisztina: gr. Kendeffy Eleknek özvegyei.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Domokosnak van 7 jtelke, Pap Farkasnak 5, Pap Juonnak 2 1/2, Pap Terenczius, István, Demeter és Dénesnek, Pap Juon Bonczánnak 2-2 jtelke; egy telkesek: 17 Pap, 7 Kodre, 2 Dragomir, 6 Mihályka, 2 Petrován, 1 Medán, 3 Anka, 2 Cziczog, 6 Bob, 5 Kesely, 1 Bota, 1 Mikle, 3 Nyekita, 1 Buda, 1 Kupse, 1 Máre család; telekrészbirtokosok: a Rácz, Tatár, Faur és Jontse családok.

Kápolnok-Monostor jelenlegi birtokosa (1898) a község, mint testület; 428 h. Pap István utódai; 118 h. Kápolnokmonostori Pap Sándor; 101 h. Bobb Hangea József örökösödés és Mihálka László vétel útján.

Jobbágycsaládnevek: 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdájuk az itt lakó Kápolnoki György volt.

Jobbágyok: Mandan, Dragumir, Kozma, Koszta, Zerk. Szabados: Dragumir. Nemesek: Pap, Eliás.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*U. o. adó: Szent-György- és Szent-Mihálynapján 2-2 frtot fizettek, azért, mert igen szegény emberek, a kik a havasok alatt laknak s földjükön kölesen kivül mi sem terem.

Ajándékok: 5 quart. vaj, 5 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh s karácsonykor 5 szekér fa.

Birság: minden vérontás után 1 frt, minden verés után 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni. A szabados köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.

Papjuk évente 1 ágytakarót köteles adni vagy annak fejében 1 frt 25 denárt. A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háborúba menni.

{224.} Tizedet adnak: makkon hízott disznóból, legelőre járó sertés után ha 100 van vagy ha csak tiz van is, egyet, kinek ennél kevesebb, minden darab után 2 magyar pénzt s így a méhből is, a pénz a tiszté; a szabados karvalypénzbe 57 denárt szintén a tisztnek, minden nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, semmit. A kisebb község egy 3 éves tinót, a nagyobb egy fejős nagy tehenet. Családonként egy negyedmérték vajat, egy sajtot, ha juhok s tehenük van. Bort eladnak évenként 9–10 hordóval.

Az 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 2 frt, szent-györgynapi 2 frt.

Ajándékok: 3 drb sajt à 12 denár, 3 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 2 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Magyar-Lápostól mintaszerüen épitett hegyi út vezet, néhol erdők közt, több községen át Kápolnok-Monostor felé. Vadregényes vidéken halad a fel s alávezető úton. Itt-ott egy-egy csorgó s számos hegyi patak, erdőség teszi kellemessé az útat.

Hagyomány szerint e községet egy szerzetes alakitotta; később máramarosi Fehértemplomból a Pap- s Drágomirfalváról a Drágomir család telepedett meg itt. Ez utóbbiakból származik a Kesely család. Az egyik Dragomirnak 2 kesely ökre volt s ezután kapták előbb a Kesely gúnynevet, mely később rendes családi névvé lett a mai napig.

Lakosai oláhok, de laknak számosan köztük zsidók. Ez utóbbiak közé tartozik a körjegyző Róth Ábrahám is, kit a Felség aranykereszttel tüntetett ki. Földmivelés- és állattenyésztésből élnek s nagyon szorgalmasak. Ruházatuk lenfehérnemü, a férfiak fehér harisnyát és gubát, a nők házilag készült gyapju szoknyát s gubát viselnek, a vagyonosak szövetruhában járnak. Öltözetük s házuk tiszta. Többnyire fából épitkeznek {225.} zsendelyfedéllel, de van több kőháza is, főleg a piaczon, melyekben a vidék szükségletének megfelelő kereskedő boltok vannak.

Régen gör. keleti egyházközség, jelenleg gör. katholikus. Két temploma közül az egyik kőből épült 1871-ben, toronynyal, a község közepén, 1872-ben szentelték föl a szent archangyalok tiszteletére; a más, a falu északi felén, ez fa, azt tartják, hogy több 300 évesnél, Szt. Patraskeva tiszteletére szentelve. Anyakönyvet 1787 óta vezetnek.

Három feliratos harangja van. 1878-ban öntöttek kettőt, az egyiket Pap Sándor idevaló nemes kurátorsága idején. A harmadik 1752-ből való, Pap István emlékét őrzi. Gör. kath. papja volt 1724-ben Pap Gergely,*Gergely Teofil cs. ltára M.-Lápos. jelenleg Ávrám Miklós.

Gör. kath. iskolája 1854-ben épült. Jelenleg ide tartozik Rózsapatak is.*Kádár. Nev. és okt. tört. 800. l. A magyarláposi „Katholikus német kerületi főiskolá”-hoz évenként 25 frttal adózott 1857 óta.*V. ö. M.-Lápos. M.-Lápos közs. ltár.

Az izraelitáknak zsinagógájuk fából épült, a főtéren, 1867-ben a hitközség épitette. Jelenleg papja Swarcz Béniámin.

Kápolnok-Monostor.

Kápolnok-Monostor.

Állami iskolája 1884-ben létesült Róth Ábrahám kezdeményezése folytán s így az eddig fennállott izr. iskola megszünt. Ez iskolában a {226.} vidékiek is számosan tanittatják gyermekeiket. Jelenlegi tanitója Timbus László.*Kádár. Nevelés- és Okt. Tört. 301–303. l.

A mult században Kővárvidéke gyakran tartotta itt közgyülését.*Gergely Teofil cs. ltára.

1848 őszén itt fogta el Kővárvidék pénztárnokát Pap Lászlót a felbujtogatott oláhság, hogy a pénzzel együtt Urbánhoz vigye. De útjokban a császári tisztek vezette katonaság Baczánál elfogta a pénztárnokot a kisérők egy részével együtt.*Kádár József. Belső-Szolnok- és Dobokavármegye Tört. 1848–49-ben. 85–87. l.

Éghajlata enyhe, egészséges, gabonának, gyümölcsnek kedvező. Jég, járvány ritkán fordul elő. 1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint határának nagy részét a víz gyakran elönti s e miatt sok a kára, rétje részben jó, legelője, épületköve s tűzre való és makkos erdeje elegendő.

Jelenleg határa termékeny, leginkább törökbúzát, zabot s őszi búzát termelnek, tavaszi búzát keveset, ezen kivül lóhert, kendert, paszulyt, burgonyát. Takarmánya jó. Szaporitják az erdélyi fajta szarvasmarhát, sertést, juhot; bivalt kevesen tartanak.

1771-ben*Gergely Teofil cs. ltára. gyümölcse: körtve, alma, dió, cseresznye, baraczk, de legtöbb a szilva, ezeket szaporitják jelenleg is, van kevés szőlője.

Itatója a már emlitett patakokon kivül a Co csorbi; épületköve jó, s meszet is égetnek belőle.

1865 óta országos és heti vásárai, kereskedései vannak s eléggé látogatottak. Iparosa: számos czipész, kovács, kerékgyártó, timár, asztalos, szijgyártó és fazakas. 1857-ben járási székhely; újabb időben keletkezett gyógyszertárral.

Van posta- és távirdahivatala, amaz 1867, ez 1894 óta. Körjegyzősége még az ötvenes években állittatott fel, csendőrsége 1878 óta.

1894-ben volt itt: Kápolnok-Monostor és vidéke önsegélyező egylet mint szövetkezet 1895, Segélyegylet, takarék- és hitelegylet, Riureana szövetkezet, de ezek ma 1898-ban megszüntek.

Pap Sándornak van egy 2 kövü lisztelő- és egy fürészmalma. Pap István örököseinek 2 kövü lisztelő-, Szajv Klaudiusnak 2 kövü, Bob Hangea Józsefnek, Pap György örököseinek 1-1 kövü lisztelő malma.

Határhelyek: 1773-ban*E. F. L. VII. 497. L. La Ploptyi, Resztoka, Molitur, Misloku, Ptyetrosze, Oszoly, Okole, Prelucs, Miller, Zevoj, Podu Tomenyilor, Ptyive, Branyisztye, Fatatsuny, Valye Lorgyini, Lazu Pintyi, Sztinbina, Vranyicze, Kale Zugastrenyilor, Sztimtur, Rontas, Valye Picsoruluj, Kale Berlinczi, Kosztisu.

{227.} 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Sujor patak, Lunka, Dumbrava, Valea hotarelor.

1898-ban dülők: Pojane lunga, Prelucs, Dealu, La Kasza fetuluj in Deal, De la Karare lata puna la riu Blozsi (a Karara látától a Blozsa vizig), Lunka, Din riu Kapnikuluj pune in Padure.

Lakossága: E községben az összeírók 1543-tól fogva majdnem minden évben két kaput jegyeznek fel 1552-ig, ekkor négy éven át csak egy-egy kapuja van s időnként egy-egy új ház is épül benne, lakosai közül a szegényeket emliti 1566-ig,*Urb. Cons. 101–45. van ez időben 7 jobbágy, 4 nemes lakosa s az egész községben 11 lakó s 3 puszta ház.

1603-ban*U. C. fasc. 16–19. 2 jobbágy, 9 nemes lakossal, van benne egy kapu, 11 lakó és 7 puszta ház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 12 jobbágy, 3 zsellér, 47 nemes lakik itt 18 házban.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 79. l. 501 lakossal.

1886-ban 985 lélek, ebből róm. kath. 15, gör. kath. 721, gör. kel. 3, helvét hitü 4, zsidó 242.

1891-ben lakossága 1103, ebből 11 róm. kath., 748 gör. kath., 16 gör. keleti, 13 ev. ref., 2 lutheranus, 313 izraelita.

Adója 1898-ban 3522 frt 22 kr.