Kápolna. | TARTALOM | Karulyfalva |
Nevének változatai: 1405-ben* Also Kopalnok. 1424-ben* Monosthoros-Kapolnok. 1527-ben* Monostoros capal. 1543-ban* Monostor-Kapalnak. 1591-ben* Monostor. 1609-ben* Monostor Kapalnak. 1720-ban* Monostor. Oláh neve 1831-ben Menestur.*
Nevét egykori monostora vagy szerzetéről vette, előneve Kápolnok a szláv tapolňik-ból származik, mely meleg patakot jelent. E patak ma Kapnikpatak, 1566-ban Kápolnik, 1427-ben Tapolypatak.*
{221.} Haragos felől levő nagy hegy és észak felől a Monczus nevü domb közt elterülő völgyben fekszik, közepén az egyesült Kapnik- és Blozsapataka foly keresztül s ezzel egyesülnek délkeletről Valea Sturbini és délnyugatról Valea Lurigini patakok.
Hagyomány azt tartja, hogy legelőször a Kapnik vize mellett levő malom közelében egy kis kápolna volt, románul Monestira, mely egy szerzetes tulajdona volt. A Kapnik vizét akkor Kapalnoknak nevezték s így lett a két névből Kápolnokmonostor vagy a község mai neve.
Deéstől 61.7 kilométernyire a magyar-láposi járásban fekszik.
Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Az 1424-iki* osztály szerint az a Drág fiainak György és Sandrinnak jutott. Monostora valószinüleg az 1405-től 1424-ig terjedő időközben épülhetett, mert ezentúl már monostornak neveztetik.
1501-ben* Bélteki Drágfi Bertalan és Pap György ide biró nemesek emlittetnek.
1505-ben* emlittetik monostor-kápolnoki nemes Papp Demeter fia Papp György.
1527 körül* Drágffy e birtokától 6.07 porta után 2 frt egy denár adót fizet.
1543-ban* Drágffy Gáspáré, 1545–52-ben már özvegyeé.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
1556-ban* Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is, Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben* 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
{222.} 1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújitotta.
1602-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.
1603-ban* az itteni tiszttartósághoz, melynek fejei: Pap György és Lukács vajda voltak, tartoztak: Vád, Laczkonyha, Kovács-Kápolnok, Kápolnok-Monostor és Plopis falvak. Papjuk emlittetik.
1609-ben* Báthory Gábor Papp Tamást s testvéreit megnemesiti, minden örökségeiket és azon házukat, mely Pap István e község papja és Pap Péteré közt van, minden közteher alól kiveszi. Ugyanakkor* a fejedelem e falunak azon részét, mely a megelőző évi háborúban elpusztult, telepités végett Kápolnokmonostori Papp Istvánnak adja s ezek után az illető adókat fizetni fogják.*
1616-ban* Ormánközi Gergely itteni részét, mely Pap Istváné volt, de nem rég Kővárhoz csatoltatván, neki adományoztatott, most azon Pap Istvánnak eladja.
1650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozik.
1651-ben* nemesek a Pap, Mihály, Kesely, Godsa és Bab családok.
1652-ben* II. Rákóczy György egy itteni részt Homokszentiváni Keresztes Andrásnak inscribál.
1664-ben* nemes a Monostorkápolnoki Bárb család.
1669-ben* összeírt nemesek a Filep,* Pap, Bab, Mihályk, Mihály és pótlólag* Marosán családok. Szabados a Hordó család.
1702-ben* birtokosa Bánffy Péter. Oláh nemesek: a Mihályk, Kodrán, Pap, Steph, Cziczó és Bab családok.
{223.} 1770-ben* birtokosa br. Bánffy Péter özvegye gr. Teleki Mária s az ottani nemesek.
1794-ben pedig* azon gr. Teleki Mária örökösei: Kendeffy Ráchel: gr. Bethlen Gergelynek és Bethlen Krisztina: gr. Kendeffy Eleknek özvegyei.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Domokosnak van 7 jtelke, Pap Farkasnak 5, Pap Juonnak 2 1/2, Pap Terenczius, István, Demeter és Dénesnek, Pap Juon Bonczánnak 2-2 jtelke; egy telkesek: 17 Pap, 7 Kodre, 2 Dragomir, 6 Mihályka, 2 Petrován, 1 Medán, 3 Anka, 2 Cziczog, 6 Bob, 5 Kesely, 1 Bota, 1 Mikle, 3 Nyekita, 1 Buda, 1 Kupse, 1 Máre család; telekrészbirtokosok: a Rácz, Tatár, Faur és Jontse családok.
Kápolnok-Monostor jelenlegi birtokosa (1898) a község, mint testület; 428 h. Pap István utódai; 118 h. Kápolnokmonostori Pap Sándor; 101 h. Bobb Hangea József örökösödés és Mihálka László vétel útján.
Jobbágycsaládnevek: 1566-ban* vajdájuk az itt lakó Kápolnoki György volt.
Jobbágyok: Mandan, Dragumir, Kozma, Koszta, Zerk. Szabados: Dragumir. Nemesek: Pap, Eliás.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György- és Szent-Mihálynapján 2-2 frtot fizettek, azért, mert igen szegény emberek, a kik a havasok alatt laknak s földjükön kölesen kivül mi sem terem.
Ajándékok: 5 quart. vaj, 5 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh s karácsonykor 5 szekér fa.
Birság: minden vérontás után 1 frt, minden verés után 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni. A szabados köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Papjuk évente 1 ágytakarót köteles adni vagy annak fejében 1 frt 25 denárt. A vajda tartozik a rája bizott falvakra felügyelni, a külömböző szolgálmányokat a vár részére behajtani, a várnagy parancsait teljesiteni, szükség esetén háborúba menni.
{224.} Tizedet adnak: makkon hízott disznóból, legelőre járó sertés után ha 100 van vagy ha csak tiz van is, egyet, kinek ennél kevesebb, minden darab után 2 magyar pénzt s így a méhből is, a pénz a tiszté; a szabados karvalypénzbe 57 denárt szintén a tisztnek, minden nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebbje van, semmit. A kisebb község egy 3 éves tinót, a nagyobb egy fejős nagy tehenet. Családonként egy negyedmérték vajat, egy sajtot, ha juhok s tehenük van. Bort eladnak évenként 9–10 hordóval.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 2 frt, szent-györgynapi 2 frt.
Ajándékok: 3 drb sajt à 12 denár, 3 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanennyit zab alá, a termésből pedig 2 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Magyar-Lápostól mintaszerüen épitett hegyi út vezet, néhol erdők közt, több községen át Kápolnok-Monostor felé. Vadregényes vidéken halad a fel s alávezető úton. Itt-ott egy-egy csorgó s számos hegyi patak, erdőség teszi kellemessé az útat.
Hagyomány szerint e községet egy szerzetes alakitotta; később máramarosi Fehértemplomból a Pap- s Drágomirfalváról a Drágomir család telepedett meg itt. Ez utóbbiakból származik a Kesely család. Az egyik Dragomirnak 2 kesely ökre volt s ezután kapták előbb a Kesely gúnynevet, mely később rendes családi névvé lett a mai napig.
Lakosai oláhok, de laknak számosan köztük zsidók. Ez utóbbiak közé tartozik a körjegyző Róth Ábrahám is, kit a Felség aranykereszttel tüntetett ki. Földmivelés- és állattenyésztésből élnek s nagyon szorgalmasak. Ruházatuk lenfehérnemü, a férfiak fehér harisnyát és gubát, a nők házilag készült gyapju szoknyát s gubát viselnek, a vagyonosak szövetruhában járnak. Öltözetük s házuk tiszta. Többnyire fából épitkeznek {225.} zsendelyfedéllel, de van több kőháza is, főleg a piaczon, melyekben a vidék szükségletének megfelelő kereskedő boltok vannak.
Régen gör. keleti egyházközség, jelenleg gör. katholikus. Két temploma közül az egyik kőből épült 1871-ben, toronynyal, a község közepén, 1872-ben szentelték föl a szent archangyalok tiszteletére; a más, a falu északi felén, ez fa, azt tartják, hogy több 300 évesnél, Szt. Patraskeva tiszteletére szentelve. Anyakönyvet 1787 óta vezetnek.
Három feliratos harangja van. 1878-ban öntöttek kettőt, az egyiket Pap Sándor idevaló nemes kurátorsága idején. A harmadik 1752-ből való, Pap István emlékét őrzi. Gör. kath. papja volt 1724-ben Pap Gergely,* jelenleg Ávrám Miklós.
Gör. kath. iskolája 1854-ben épült. Jelenleg ide tartozik Rózsapatak is.* A magyarláposi „Katholikus német kerületi főiskolá”-hoz évenként 25 frttal adózott 1857 óta.*
Az izraelitáknak zsinagógájuk fából épült, a főtéren, 1867-ben a hitközség épitette. Jelenleg papja Swarcz Béniámin.
Állami iskolája 1884-ben létesült Róth Ábrahám kezdeményezése folytán s így az eddig fennállott izr. iskola megszünt. Ez iskolában a {226.} vidékiek is számosan tanittatják gyermekeiket. Jelenlegi tanitója Timbus László.*
A mult században Kővárvidéke gyakran tartotta itt közgyülését.*
1848 őszén itt fogta el Kővárvidék pénztárnokát Pap Lászlót a felbujtogatott oláhság, hogy a pénzzel együtt Urbánhoz vigye. De útjokban a császári tisztek vezette katonaság Baczánál elfogta a pénztárnokot a kisérők egy részével együtt.*
Éghajlata enyhe, egészséges, gabonának, gyümölcsnek kedvező. Jég, járvány ritkán fordul elő. 1720-beli* összeírás szerint határának nagy részét a víz gyakran elönti s e miatt sok a kára, rétje részben jó, legelője, épületköve s tűzre való és makkos erdeje elegendő.
Jelenleg határa termékeny, leginkább törökbúzát, zabot s őszi búzát termelnek, tavaszi búzát keveset, ezen kivül lóhert, kendert, paszulyt, burgonyát. Takarmánya jó. Szaporitják az erdélyi fajta szarvasmarhát, sertést, juhot; bivalt kevesen tartanak.
1771-ben* gyümölcse: körtve, alma, dió, cseresznye, baraczk, de legtöbb a szilva, ezeket szaporitják jelenleg is, van kevés szőlője.
Itatója a már emlitett patakokon kivül a Co csorbi; épületköve jó, s meszet is égetnek belőle.
1865 óta országos és heti vásárai, kereskedései vannak s eléggé látogatottak. Iparosa: számos czipész, kovács, kerékgyártó, timár, asztalos, szijgyártó és fazakas. 1857-ben járási székhely; újabb időben keletkezett gyógyszertárral.
Van posta- és távirdahivatala, amaz 1867, ez 1894 óta. Körjegyzősége még az ötvenes években állittatott fel, csendőrsége 1878 óta.
1894-ben volt itt: Kápolnok-Monostor és vidéke önsegélyező egylet mint szövetkezet 1895, Segélyegylet, takarék- és hitelegylet, Riureana szövetkezet, de ezek ma 1898-ban megszüntek.
Pap Sándornak van egy 2 kövü lisztelő- és egy fürészmalma. Pap István örököseinek 2 kövü lisztelő-, Szajv Klaudiusnak 2 kövü, Bob Hangea Józsefnek, Pap György örököseinek 1-1 kövü lisztelő malma.
Határhelyek: 1773-ban* La Ploptyi, Resztoka, Molitur, Misloku, Ptyetrosze, Oszoly, Okole, Prelucs, Miller, Zevoj, Podu Tomenyilor, Ptyive, Branyisztye, Fatatsuny, Valye Lorgyini, Lazu Pintyi, Sztinbina, Vranyicze, Kale Zugastrenyilor, Sztimtur, Rontas, Valye Picsoruluj, Kale Berlinczi, Kosztisu.
{227.} 1864-ben* Sujor patak, Lunka, Dumbrava, Valea hotarelor.
1898-ban dülők: Pojane lunga, Prelucs, Dealu, La Kasza fetuluj in Deal, De la Karare lata puna la riu Blozsi (a Karara látától a Blozsa vizig), Lunka, Din riu Kapnikuluj pune in Padure.
Lakossága: E községben az összeírók 1543-tól fogva majdnem minden évben két kaput jegyeznek fel 1552-ig, ekkor négy éven át csak egy-egy kapuja van s időnként egy-egy új ház is épül benne, lakosai közül a szegényeket emliti 1566-ig,* van ez időben 7 jobbágy, 4 nemes lakosa s az egész községben 11 lakó s 3 puszta ház.
1603-ban* 2 jobbágy, 9 nemes lakossal, van benne egy kapu, 11 lakó és 7 puszta ház.
1720-ban* fiaikkal együtt 12 jobbágy, 3 zsellér, 47 nemes lakik itt 18 házban.
1831-ben* 501 lakossal.
1886-ban 985 lélek, ebből róm. kath. 15, gör. kath. 721, gör. kel. 3, helvét hitü 4, zsidó 242.
1891-ben lakossága 1103, ebből 11 róm. kath., 748 gör. kath., 16 gör. keleti, 13 ev. ref., 2 lutheranus, 313 izraelita.
Adója 1898-ban 3522 frt 22 kr.
Kápolna. | TARTALOM | Karulyfalva |