| Kaplyon. | TARTALOM | Kápolna. |
Neveinek változatai: 1329-ben* Kopur. 1469-ben* Kapor. 1515-ben* Capor.
Nevét valószinüleg az itt termett kaporfű után kapta; oláhul Kopru a neve.
Magas hegyek között szűk völgyben fekszik. Keresztül foly rajta s főleg esős időben a hegyek oldalain eredő kis patakok összefolyásából származó Kapor patakocska, mely Melegföldvár felé foly. A hagyomány azt tartja, hogy a 17-ik században alakult községgé, azelőtt Melegföldvárnak képezte volna pusztáját, a melyhez politikailag is tartozott. E hagyomány a valóságnak nem felel meg; onnan származhatott, hogy birtokosai majdnem ugyanazok voltak ennek is, mint Melegföldvárnak s a jobbágyok közül nehány ide tehetett szolgálatot, földesurai jobbára ott laktak.
A kékesi járáshoz tartozik, Deéstől 51.7 kilométernyire fekszik.
E mezőségi kis község ősi birtokosai valószinüleg a Szucsáki és Iklódiak voltak.
{209.} Első megnevezett birtokosa 1379-ben* Ravasz Miklós, ki Kaport Bebek Györgynek akarta elidegeniteni, de ennek szomszédság jogán Bánffy Dénes ellentmondott.
1469-ben* Kapori Bekesi (? Bekefi) Mikósfi István fia Gergely magát egy itteni mások kezén lévő részbe igtattatni akarta, de Losonczi Bánffy György, János, László, András és Mihály ellentmondtak.
1515-ben* Bánffy Mihály fiai Péter és András itteni részüket Földváry Jánosnak adományozzák. Szintúgy Bánffy László is itteni előbb Földváry Jánosnál zálogban lévő részét szintén neki adományozza.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe. 1562-ben* birtokosa Földváry György.
1569-ben*. 96–97. itteni birtokosok néh. Földváry György gyermekei János, György és Anna.
1572-ben* néh. Földváry János fia Gáspár fia István itt 5 jobbágytelket bir. A határnak pedig 1 harmadát birja, mert azon Földváry János halálával 3 részre osztották azt annak fiai; Gáspár, János és György között. Többi birtokosok: Zalay Boldizsár és Földváry György özvegye most Golopy Farkasné.
1585-ben* Földváry István részét, azaz Kapor egyharmadát, Kozárváry Gergelynek veti zálogba.
1586-ban* Györgyfalvi Zsigmond magtalanul elhalván, része Földváry Istvánra s néhai Földváry János fia György, fia Györgyre szállott.
1589-ben* ezen Földváry György Kozárváry Gergelytől magához váltja a néh. Földváry István által elzálogositott Kapor egyharmadát.
1596-ban* birtokosa Földváry György.
1617-ben* birtokosai Földváry Ferencz, kinek itt ekkor Fodor János nevü jobbágya emlittetik.
1620-ban* Földváry István leánya Anna itteni részét Thury Istvánnak veti zálogba.
1657-ben* Tancsi id. Földváry Ferencz s neje Macskási Anna ez egész faluját, hogy a tatár fogságból magát kiválthassa, Péchi Simon leánya Péchi Erzsébet Haller Péter özvegyének veti zálogba.
1670-beli birtokosa ugyanaz, mint Melegföldvárnak.
1694-ben* birtokosai a Földváry és Suky utódok.
{210.} 1786-ban* birtokosai: Horváth Eleknek van 11 jobbágya, 7 zsellére, Kakucsi Györgynek 1 zsellére, Felszegi Jánosnak 1 puszta telke, Hadnagy Andrásnak 3 jobbágya, 1 zsellére, Köblösi Józef özvegyének 3 jobbágya, Felszegi Lászlónak 1, Pávai Ferencznek 1 puszta telke, a helybeli oláh papnak Popa Nyikulájnak 1 jobbágya.
1809-ben* birtokosai: Horváth Dánielnek van 11, Felszegi Jánosnak 1, Köblös Lászlónak 4, Kakucsi Ferencznek 1, Gorbói Andrásnak 1/4, Felszegi Istvánnak 2, Belényesi Józsefnek 2, Pávai Ferencznek 3, Jánosi Istvánnak 1, Felszegi Lászlónak 1/16 telke.
1820-ban és 1837-ben is* birtokosai: Horváth Dániel, Horváth Károly, Kakucsi Ferencz, Vasas Borbála, Köblös László utódai, Kakucsi István, Felszegi Péter, Jánosi István és Szabó Imre.
1863-ban* gr. P. Horváth János, Jánosi Anna, Korda Ádám, Kakucsi Farkas, Felszegi Ádám, Szabó Mikós részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 49 füst közül 2 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Máthé Simon és Szabó Joszip.
Kapor jelenlegi birtokosa (1898): Kolozsvárt lakó Korbuly Bogdán; 280 h. 9 öl, ki birtokát Kakucsi Farkastól, Korda és Felszegi Ádámtól szerezte.
E kis falu ős lakosai magyarok voltak. A hagyomány azt tartja, hogy a XVI. században kezdettek ide házakat épiteni és pedig előbb a magyarok s ezek közt a Máthé és Csontos családbeliek, kiknek utódai ma is élnek, s ezután kezdenek letelepedni a románok.
Lakosai szorgalmasok, józan életüek, földmiveléssel foglalkoznak. Hiszik, hogy a tehén tejét a boszorkányok elviszik s kuruzslás folytán vissza is tudják vinni. Az oláhok a tej elvitelének meggátlására Szent-Györgynapkor csipkebokrot tesznek a pajták ajtaira, kapura. Ó esztendő estéjén nehányan a község felett emelkedő dombra mennek s onnan kiabálják ki azok neveit, kik a lefolyt évben valami rosszat tettek. Ruházatuk házilag szőtt vászon- és gyapjunemü. A nők kartont, szőttest is viselnek. Férfiak öltözete nyáron vászoning, lábravaló, télen czondra, harisnya, mellrevaló, bunda; nyáron mezitláb járnak, télen bocskort, csizmát hordanak. A nők mellrevalót, szokmányt viselnek, fejükön kosiczát. Házaikat s gazdasági épületeiket földből, paticsból, vályogból s kis részben rakófából épitik szalma-, nádfedél alá. A község egy utczából {211.} áll a völgyön végig. Szükségszék s kéményes épület nincsen az egész községben. Miután birtokos nem lakott benne s iskolája sem volt, miveltségben hátramaradtak.
Gör. kath. egyházközség, a melegföldváriak leányegyháza. Temploma fa, állitólag a múlt század elején épült s a jelen század elején igazitották meg, újabban 1896-ban. Mihály és Gábor őrangyalokról van elnevezve. 1721-ben önálló egyházközség, van rendes papja.* Harangjai 1800. évből valók, felirás nélkül. A XVI-ik században az itteni magyarság Melegföldvárra járt s jár ma is a templomba, a római katholikusok pedig a múlt században a katonai róm. kath. egyházközséghez tartoztak.
1837-ben* a gör. kath. egyházközség tanitót az anyaegyházzal közösen tart.
Éghajlata enyhe, szélnek nincs kitéve. Jégverés 10–15 év alatt egyszer fordul elő, akkor is kismértékben. Levegője egészséges; járvány 1873 óta nem volt, ekkor nehányan kolerában elhaltak.
1721-beli összeírás szerint* hegytől körül vett szűk völgyben fekvő falu határa két fordulóra van felosztva, jobbára a hegyek oldalain fekszik s dél és nyugati irányban; talaja sárgás és félig fekete, de nem eléggé termő, trágyázva elég jó lenne, kétszer szokták szántani, őszi búzát termelnek, szénája elegendő és középminőségü; hadi úton nem dolgoznak, tüzelésre való erdeje majdnem semmi, őrölni két, vásárra 3 mérföldre fekvő Kolozsvárra járnak.
Van 23 ökrük, 16 tehenük, 2 ló, 68 juh, 2 méhkas és 20 sertésük. Termőföldje 83 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben 20 köböl őszi, 3 köböl tavaszi gabonát s termett: 173 kal. búza, 52 kal. árpa, zab, 7 kal. kender, van 4 1/4 véka törökbúza verésük, rétje 20 szekérnyi.
1821-ben* a Cziráky osztályzatban határa I. osztályu. 1837-ben* határa búzatermésre igen jó. Van kevés szőlője, tava és erdeje. Jelenleg határa nem nagy, a község körül terül el és termékeny. Főbb terményei: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, paszuly, burognya, répa, lóher, luczerna, kender. Állatai: szarvasmarha, juh, sertés és lóh. Gyümölcse: alma, körtve, szilva. Patakjai, tavai nincsenek. Itatója a források.
1894-ben Melegföldvárral együtt községi hitelszövetkezetet alakitott.
Dülők 1898-ban: Dupa szát, Bárbur, Kászte pjetri, Kerara Zsimboruluj.
{212.} Lakossága: 1700-ban* van 21 jobbágy lakosa s az egész községben 21 ház.
1721-ben* 4 jobbágy, 6 zsellér, 3 kóborló és két renden kivül való (gör. kel.?) pap lakosa van, kik a kóborók kivételével, 12 házastelken laknak.
1750-ben* van 12 jobbágy családfő 12 házastelken, 11 zsellér ugyanennyi házastelken és két kóborló lakosa.
1831-ben* összes lakossága 147.
1837-ben* lelkek száma 250, a házaké 44.
1854-ben* 255 lélekből álló lakosa van.
1857-ben* lelkek száma 250, a házaké 44.
1854-ben* 255 lélekből álló lakosa van.
1857-ben* házak száma 54; van 246 gör. kath., 5 ev. helvét hitü lakosa.
1886-ban 172 lakosból 165 gör. kath., 2 ev. ref. és 5 zsidó.
1891-ben 275 lakosból 269 görög kath. oláh, egy ev. ref. és 5 izraelita.
Adója 1721-ben* 129 frt. 1898-ban összes adója 773 frt 66. kr.
| Kaplyon. | TARTALOM | Kápolna. |