Haten. | TARTALOM | Hegyköz. |
Nevének változatai: 1326-ban* Hassas. 1432-ben* Hassastelek. 1469-ben* Assas.
Először emlittetik 1326-ban* Hassas néven,* a Szamoson innen.
Hársas, melynek ma egyedüli emléke a Kis-Iklód határában lévő Hársastető, mint külön birtok, kezdetben Bolyár fiáé Benedeké volt. Ettől Kendi Sándor fia Rafael vette meg 50 márkáért, de ez és fiai: {16.} Miklós, Rafael, László, Tamás és János 1326-ban* Horváth Simon ispánnak ugyanannyiért eladták, a kitől ismét 1333-ban* Márton dévai várnagy 50 márkáért vette meg. Ezen vétel ellen azonban iklódi László fia Beke óvást emelt.
1345-ben* ama Dévi Mártonnak fiai: Simon, Tamás plébános és Demeter emlittetnek. Ezeket 1348-ban* Iklódi László fia, Beke, Hársas birtokáért „mely az ő Iklód nevű birtokának tőszomszédja” perbe fogta, s mivel a per folyamán beigazolva lőn, hogy alperesek atyja néhai Dévai Márton Hársast Iklódi Bekének határozott tiltakozása daczára vette meg, a biró Hársast Bekének itélte oda, oly módon azonban, hogy a Dévaiaknak a vételárt lefizesse, a mi meg is történt.
1432-ben* birtokosai Iklódi Domokos fia László, fiai: István, Balázs és Bertalan és Beke fia Miklós. E Tordán keltezett okmány szerint Hársastelek „cis fluvium Zamos a parte orientale”-nak, azaz a Szamoson innen keletre levőnek iratik.
1448-ban* a Hársaserdőt, mely Szent-Egyedhez tartozik, szentegyedi Wass Wid, szentiváni Wass László és néh. Wass Pál özvegye, Iklódi Domokos fia, Osvát nővére s fia Domokos maguk közt felosztják.
1469-ben* Hársasalja már csak mint Iklód határában fekvő rét és erdő emlittetik.
1769-ben Szék város határában Puszta-Hársas néven fordul elő.*
Haten. | TARTALOM | Hegyköz. |