| Guga. | TARTALOM | Gyékényes (Felső-). |
Nevének változatai: 1292-ben* Gykynus. 1315-ben* Gekenus patak. 1448-ban* Also-Gekenes. 1472-ben* Alsogÿekenes. 1616-ban* Alsogyékényes. 1831-ben* Alsógyékényes, Rohrdorf, Gyékisu.
Nevét az itteni patak mentén termett gyékény-káka után vette.
Délnyugatról keletnek nyúló keskeny völgyben fekszik, keresztül foly rajta a felső-gyékényesi hegyekből eredő s e községről elnevezett patak, mely a falun alól egyesül a Kodori patakkal.
Deéstől 7.5 kilométerre a deési járásban fekszik.
Alsó-Gyékényest kezdettől fogva a Kecsetiek birták. 1448-ban* birtokosa Kecseti István fia Péter.
1457-ben* birtokosai Kodori Pápó fiai László, András, Pál és János, valamint Ildódi Deési Jánosné Katalin, néhai Kecseti Péter fia János leánya.
{559.} 1461-ben* Borzási Miklós fiai Péter, Pál, László, Benedek és Keczeli Fele Balázs fiai Balázs és László az itteni résznek eladományozásától a királyt, birtokbavételétől pedig Rápolti Gotthárdot eltiltják, mely rész reájuk néhai Margittól Kecseti Pergelin leányától szállott.
1467-ben* Mátyás király Kecseti Jánosnak s fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
1472-ben* Kecseti Gál deák rokonait, Kodori Pápa fiait Pált, Lászlót, Andrást és Jánost, itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
1475-ben* Katalint Kecseti Péterfi Péter leányát Deési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost és Pált néhai Kodori Gál deák itteni javaiba testvérré fogadtatásuk czímén beigtatják.
1475-ben* ezen új birtokosokat Vingárti Geréb László birtokaira ütve, számos fegyveres néppel megtámadta s birtokukat elfoglalta.
1475-ben* a fentebbiek Iklódi Deési Jánost és Pétert azon néhai Kodori Pál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Ugyanazon évben* Mátyás király Gál deák magvaszakadtával javait Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez azonban soha birtokába nem vehette; 1476-ban pedig* a Kodoriakat Geréb László ellenében, itteni részükbe itéletileg visszaigtatták.
1482-ben* Mátyás király e birtokot Vingárti Geréb László erdélyi püspöknek, valamint Geréb Péter és Mátyásnak adományozza, mely őket zálogjogon különben is megilleti, de az igtatásnál Kodori László és János ellentmondtak.
1491-ben* Kodori János és fiai György, János, Benedek és László; Kodori András fiai Ferencz és Jakab; Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Pétert és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
1503-ban* Kodori Jakab és fia Ferencz itteni azon részüket, a mely most Bethleni Miklós kezén van, kinek azt néhai Vingárti Geréb Péter nádor zálogosította el, Bethleni Miklósnak eladják. Ezen kivül a saját részüknek továbbra is birtokában maradnak. Ugyszintén György is a magáéban.
1505-ben* Ulászló király Alsó-Gyékényest, mely most Bethleni Miklós kezén van, Kecseti Péter magvaszakadtával Csesztvei Barrabási Jánosnak és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Kecsetszilvási Kristófnak adományozza.
{560.} 1511-ben* egy összeírás szerint az egész Gyékényes Bethlen Miklós fiainak János és Farkasnak kezén van.
1518-ban* Kodori János fia György s ennek fia Pál itten birt minden jogáról Bethleni Miklósnak s leányának Erzsébetnek Kecskeméti Patócsy Miklósnénak s fiainak János és Farkasnak javára lemondott.
1554-ben* Kendy Ferencz 5 részben a kecseti uradalmához itt 9 jobbágyot s 3 szegényt bir (Biró, Purkula, Kozma).
1572-ben* egyik birtokosa Patócsyné, jobbágya Nagy Simon. Kenéze Simon.
1578-ban* Patócsy Katalin Kendy Sándorné, Patócsy Erzsébet Bánffy Boldizsárné és néh. Patócsy Gáspár leánya Anna e birtokban megerősittetnek.
1597-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándor e birtokát Sákai Ghiczy Péternek s nejének Kendy Sándor leányának Krisztinának (előbb Kovácsoczy Farkasné) adományozta.
1612-ben* a szamosujvári várnak itten két nemes gyalogpuskása emlittetik. Kurta Tamás, Danczia János.
1616-ban* Bethlen Gábor e birtokot Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adományozta.
1618-ban* Ravazdy György fiai: András és István tiltakoznak az ellen, hogy e birtokot, melyet atyja Báthory Zsigmondtól nyert s Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenti Benedek árváinak gyámja, elfoglalva tartja.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősíti azon birtokban, melyet a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond e falut testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
1629-ben* nemes alsógyékényesi Vajda Farkas.
{561.} 1631-ben* alsógyékényesi Vajda, máskép Pinte Farkast s általa István és Péter testvéreit Rákóczy György fejedelem Gyula-Fehérvárról június 28-án kelt adománylevele által személyileg és itteni telküket is megnemesiti s czímeres nemesek sorába emeli.
1632-ben* Haller György óvást tett az ellen, hogy a fejedelem öcscsének, Haller Zsigmondnak e birtokát, annak magvaszakadtával elfoglalta.
1638-ban* Kékedy Zsigmond e birtokát Kékedy Jánosra hagyja.
1640-ben* Haller István s neje Zalai Barkóczy Anna a fejedelmet e birtok elfoglalásától tiltják, de úgy látszik hasztalan, mert Rákóczy ezt elfoglalta s Szamosujvárhoz csatolta.
1654-ben a szamosujvári uradalomnak itt levő majorsági földébe mint egy összeírásból olvassuk, 18 és 3/4 köböl búzát vetettek s bordézmába 2 veder és 7 kupát vettek be.
1653–58-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 20 adófizető jobbágya van. Adózó egy telkes nemesek: Vajda Farkas és Dániel.
1663-ban* Apafíy Mihály e birtokot Haller Jánosnak adományozza, mely reá* Petki hűtlensége folytán szállott.
1676-ban* idevaló nemes a Nemes család.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Haller János e birtokát a fiscus elfoglalta.
1679-ben* e birtokot Apaffy fejedelem Vér Györgynek adományozta.
1681-ben* Vér Krisztina előbb Halmágyi Kasza Istvánné, majd Bánffy Zsigmondné e birtokát testvére Vér Györgyre hagyja, a következő évben beigtatása megtörtént, de Vajda Dániel egy nemesi és egy örökségi telekre nézve ellene mondott. Másik itteni birtokos* Nemes Ignácz.
1694-ben* birtokosai a Weér György árvái.
1696-ban* Alsó-Gyékényes hódoltsági falu, a török uralom alatt van.
1702-ben* birtokosa Weér Boldizsár; egy telkes nemes Nemes Demján.
1763-ban* itt lakó nemes Páh Gábor.
1770 és 73-ban* Kőröstarcsai és Muroni Weér Judit birja ősi apai és anyai adomány jogon.
{562.} 1786-ban* birtokosai: özv. Sombory Sándornénak van 14 jobbágya, 1 zsellére, 2 szegénye, Katona Mihálynak 13 jobbágya, 1 zsellére, Pap Györgynek 3 jobbágya, özv. Rácz Máténénak 1 jobbágya, 1 zsellére, Trif Konstantinnak 1 zsellére, Triff Jánosnak 1 jobbágya, Triff János, Dumitru és Gligornak 1, Szőnye Irimiaszenak 1, Popa Péternek 1 zsellére, Morar Mestyejnek 1 zsellére, 1 szegénye.
1807-ben* Pintye Szimion egy telkes nemes.
1820-ban* birtokosai: Katona Zsigmondnak van 11 1/2 telke, Weér Anna Harsányinénak 3 1/2, Weér Dánielnek 3, Weér Lászlónénak 3. Kivülök 15 szabad és adózó nemes, kik 1/4-rész örökséget birnak.
1863-ban* Katona Juliánna br. Bálintitné és Weér Kata részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: ákosfalvi Szilágyi Albert, 3 Triff, 3 Bora, 2 Marosán, 1 Pap, 3 Tyifor, 1 Revnik, 1 Vajda, 1 Román és egy Pétyer családbeli.
Jelenlegi birtokosa 1898-ban: Szilágyi Albert; 986 hold 472 öl. Katona-féle birtok. Ősi jogon neje után.
Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Szent-Márton napján az egész nyilas jobbágyok egy frtot, félnyilasok 50 denárt fizetnek, karácsonykor egy szekér fát szállitanak be. Oláh jobbágyai 4 kalangya gabonát tartoznak learatni, behordva elhelyezni és 1/2 hold földet a földesúr magjával bevetni. Van akkora makkos erdeje, hogy 100 disznót meghizlalhatnak benne.
Jelenlegi lakosai románok. 1554 előtt magyarok is lakták,* de ezek jobbágyok lévén, valószinüleg 1602 körül pusztultak el. Azóta is többször érte pusztulás, nevezetesen 1703–1712 közt.*
Lakói földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak. A fiatalság új év reggelére az utakat szőszfonallal köti keresztül, hogy a leánykérők tovább ne mehessenek. Szent-György napján házuk s istállóik ablakait, ajtait csipkebokor-tövissel rakják meg, hogy a gonosz szellemek, vagy a tejet elvivő kuruzslók a fejős marhájuk tejét el ne vihessék. Főtáplálékuk törökbúzakenyér, puliszka, melyeket paszuly, pityóka, tej, túró, ritkán szalonna és még ritkábban juh és kecskehússal fogyasztanak. Öltözetük házilag készült vászon- és gyapjuharisnya, juhbőr mellrevaló. Házaik s gazdasági épületeik rakófa, szalmafedéllel.
1658-ban* gör. keleti egyházközség, van két oláh papja.
{563.} Jelenleg gör. kath. egyház! Fatemplomát 1787-ben szentelték föl Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére, valószinüleg ez időben tértek az unióra. Anyakönyvet 1834 óta vezet.
Harangjai 1806. és 1878. évbeliek, mint feliratuk mondja.
1746-ban Alsó- és Felső-Gyékényesnek egy papja volt: Duka Sándor.* Lelkészei voltak az újabb időben: Pap László, György,* Bakocs, Kintoán, Nemes Antal s jelenleg Perhajcza Zorobábel.
Felekezeti iskoláját az 50-es évek elején létesítette, jelenleg Kodorral, előbb Szekeres-Törpénynyel egyesült tanitóilag.
Ev. ref. egyház 1891-ben 12 ev. ref. lélekkel a diaspora, szétszórt egyházakhoz van sorolva.*
Éghajlata mérsékelt, széltől védve, egészséges; járvány, jégverés ritkán fordul elő.
1822-ben* határa 4-ed osztályú. Adó alatt van 200 1/2 köbölnyi szántó, 160 1/2 szekér szénafű, 41 ökör, ló, 25 tehén, 3 borjú, 4 juh, 9 disznó.
Jelenleg határa terméketlen, legelőre alkalmas, völgyi része kevés és ez termő. Főbb terményei: törökbúza, zab; állatai: fehér szőrű szarvasmarha, bival, juh, sertés. Gyümölcsfája kevés s főleg szilva és alma.
Csorgó, Petris, Petrásá és Lupuje csorgói és forrásai jó ivóvizet bőmértékben szolgáltatnak. Épületnek való köve bőven és jó minőségű.
Határhelyek: Kászta korábgyi, Láza Pintyi, Dumbráva, Fintinele, Obicsei, Zepogye, Seszu pe vale, dűlők.
Lakossága: 1713-ban* van 5 jobbágy, 2 zsellér családfő lakosa 7 házban, el van pusztulva 19 ház.
1831-ben* 347 lélek lakik benne.
1838-ban* van itt 10 nem adózó (immunis), 15 adózó nemes lakosa, kik közül kettő írástudó, egy magyar s a többi oláh.
1857-ben* 388 lakossal, ebből 377 gör. kath., 11 ev. ref., házak száma 77.
1886-ban 364 lakosból 352 gör. kath., 8 helv. hitü és 4 zsidó.
1891-ben 402 lakosból 386 gör. kath., 12 ev. ref. és 4 izraelita.
Adója 1755-ben* 155 frt 58 kr. 1775-ben* 268 frt 10 kr. 1822-ben 192 frt 25 kr. 1898-ban 987 frt 45 kr.
| Guga. | TARTALOM | Gyékényes (Felső-). |