| Fonácz. | TARTALOM | Füge. |
Nevének változatai: 1566-ban* Zalnapatak (Kis). 1603-ban* Frinkfalva. 1650-ben* Fringfalva. 1831-ben* oláh neve: Früncseny, ma Frinceni. Nevét alapító kenézétől vette.
Nagy-Buny és Románfalva közt, a hegyek oldalain szétszórtan fekvő falu. Tartozik a nagyilondai járáshoz, Deéstől 45.9 kilométernyire.
Frinkfalva 1566-ban* emlittetik először, mint új falu, a melyet bizonyosan alapitója Marián vajda Kővár urától, Drágffy Gáspár özvegye Báthory Györgynétől kapott adományban.
1592-ben* e falu a fejedelem birtokában lévő Kővár tartozéka gyanánt emlittetik, Frank Péter idevaló lakos és Repedi Tivadar kenéze emlittetik. 1603-ban* Frinkfalvát valószinüleg e Marián utódja, Jónás vajda birja nemesi birtok gyanánt.
1604-ben* egy csonka oklevélben az akkori erdélyi császári biztosok Vesscndorfi Krausenek Pál, Hoffmann György és Imhoff Károly Frinkfalvát új adományul adományozzák el. Kétség sem lehet, hogy az adományos azon fentebbi Jónás vajda volt, mert Frinkfalváról, mint az ő birtokáról emlékeznek, a melyet 16 éven felül bir, tehát ily módon 1588 óta birja Jónás vajda.
1609-ben* Báthory Gábor Kisbúni Jónás vajdát e birtokában megerősíti, úgy azonban, hogy az Kővártól soha el nem idegeníthető.
1615-ben* e falu birtokosa Jónás vajda, ki Romanisli-nek, azaz Románfalvinak neveztetik. 1650-ben* mint tisztán fiscusi birtok, Kővárhoz tartozik. 1651-ben* Románfalvi Jónás vajda halála után e falu a fiscusé lett. 1669-ben* összeírt nemesek a Nagy, Tamás és Szücs családok.
1675-ben* a Pap Dán család részére történt tanúvallatás szerint a család ősei Frinkfalvát Románfalvával együtt egészen birták.
1676-ban* idevaló nemes a Pap család.
{466.} 1702-ben* birja a fiscus. Oláh nemesei: Szűcs, Hosszú, Tamás és Pap családok.
1719-ben* a fiscus itteni részét, t. i. 1 puszta telket* a gr. Teleki családnak átengedte.
1750-ben* egy telkes nemesek: Katona György, Farkas Farkas.
1786-ban* birtokosai: Tomas Koszta és Tógyer, van 3 jobbágyuk.
1809-ben* birtokosai: két telkes: Tamás Juon, egy telkesek: Kis, Tamás, Bogye, Dancs család egy-egy taggal, 15 Szücs, 4 Nagy, 2 Pap, a Marosán Pap és Czinkás Popu családok, telekrésze van a Csugasztrai Popa családnak.
1898-ban nagyobb birtokosa Pap Gábor.
Lakosai románok, földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Főtáplálékuk törökbúzakenyér, tej-félék. Ruházatukat házilag állitják elő gyapjúból és kenderből. Boronafából építkeznek szalmafedéllel.
Gör. kath. egyháza a románfalvi filiája. Fából épült temploma a község északi részében fekszik s a Szt-Miklós tiszteletére van szentelve.* Harangjait 1876-ban öntötték újra.
Papjai: Román János után Petrisor Dénes s ennek fia Péter a jelenlegi. Felekezeti iskoláját 1870-ben létesítette. Jelenleg Románfalva, Szelniczével közösen tart tanitót.*
Magas fekvésénél fogva szélnek ki van téve, éghajlata egészséges, járvány nem, de a jégverés gyakori.
Határa nem termékeny, mindazonáltal termesztenek búzát, rozsot, törökbúzát, mesterséges takarmányt; állatai: juh, kecske, fehér szőrű szarvasmarha; gyümölcse: alma, körtve, szilva és cseresznye.
Számos forrásai itatásra és közhasználatra elegendő vizet szolgáltatnak, malma nincs.
Határhelyek: 1702-ben* Pereu Bererilor, árok; Ponorita, Pojána, Fundeture, Inácze, dűlők. 1715-ben* Zapogya, Kóser, Ponori.
1773-ban* Szakatura, Kukarpyry, Fesnik.
1864-ben* Ponicza, Ponikucza, Bereriile, Pe gyalu, La pestire, Pe hizsu, Sub koaszte, La haleu. 1898-ban Sáncz, guruelcze, guru borulni, Gyalu Tyetri, Culca lata, Timpus, Priszaka, Fácza ungyuruluj, Bojucz Dumbráva, Gyalu zsorzsuluj, Szátu Petri, Sovaru dűlők.
Lakossága: 1603-ban* csak egy kapu van benne.
{467.} 1651-ben* fiaikkal együtt 8 jobbágy és szabados vagy nemes lakosa van, 4 lakó- s egy puszta házzal.
1720-ban* fiaikkal együtt 16 szabados nemes lakosa van, kik 6 házban laknak.
1831-ben* 177 lakossal.
1886-ban lakossága 218 gör. kath.
1891-ben lakossága 200, ebből 197 gör. kath., 1 lutheránus és 2 izraelita.
| Fonácz. | TARTALOM | Füge. |