| Emberfő. | TARTALOM | Egres (Alsó-). |
Encs (Szász-).
Nevének változatai: 1356-ban* Ench. 1386-ban* Ench. 1586-ban* Enchy. 1615-ben* Encs (praedium). 1784-ben* Szász-Encs. 1857-ben* Encs. Oláhul Jencs.
Nevét a német Hencs, vagy Encs személynévtől kaphatta.
A község magas hegyek aljában s ezek oldalain keletről nyugatra nyíló völgyben épült, keresztül foly rajta egy kis névtelen patak, mely a Mellesbe szakad. Deéstől 43.3 kilométernyire a kékesi járásban fekszik.
Encs első birtokosául 1356-ban* János fia Márton emlittetik, ki bizonyosan valami beszterczei szász lehetett, mert midőn később eladományoztatik, azzal együtt beszterczei házakat is eladományoznak.
Encset 1386-ban* Károly király fele részben Bethleni János fia Gergelynek, másik felét pedig azon családból származó Almakereki, másként Apaffy János fiainak Péter és Lászlónak adományozta oda.
1334-ben* magister Johannes dictus Henul de Bistricia, ennek fia Márton 1337-ben emlittetik.*
1390-ben* megtudjuk, hogy Encs azelőtt Nagy Jakab fia Nagy Mártoné volt, kinek Beszterczén 13 curiája volt.*
Encsnek, midőn 1407-ben Bálványosvára a Szántói Laczkok kezére került, azoktól sokat kellett szenvednie, kik azt elfoglalván, jóllehet Apafiak és Bethlenek tiltakoztak nemcsak a vajda, sőt a király ellen is, Encsnek eladományozásáért, a jobbágyokat megadóztatták, fosztogatták, szóval sok kárt okoztak, a mint ez, az ennek folytán 1410-ben keletkezett perből* kitűnik, itt és többi birtokaiban ezer arany forintnál több kárt okoztak.
{388.} 1435-ben* Bethlen János fiai Miklós, Gergely és Antal Encset maguk közt három részre osztják. S ez osztálynál Barthalus Mihály birtokos is emlittetik, kinek itt udvarháza van.
1439-ben* a Bethlen János fiaitól az Apaffy Miklós és fia László az itteni borkilenczedet erővel elfoglalták, úgyszintén Újfaluban és Bödönben.
1443-ban* Encs két részre osztatik; az egyik almakereki Apa fia Miklósnak, a másik Bethleni Gergely és Antalnak s testvérük néhai Miklós fiának jutott.*
1447-ben* nagyfalusi Apa fia Miklós végrendelkezik felette.
1460 körül* Kisdevecseri Ferencz itt birtokos volt s ugyanekkor Bethlen Antal is.
1467-ben* Bethleni Antal itteni részét Toki Bálintnak veti zálogba.
1467-ben* Apaffy Mihály Encs felét rövid időre Vingárti Geréb Jánosnénak Zsófiának vetette zálogba; de 1468-ban* Mátyás király többi birtokaival Encsnek felét Apaffy Mihálytól, mert az erdélyi lázadásban részt vett, elvevén, azt Monoszlai Csupor Miklós vajdának adományozta.
1473-ban* néh. Apaffy Mihály özvegye Klára pörrel támadta meg Csupor Miklós volt erdélyi vajdát, hogy férjének e birtokát még annak életében hűtlenség czimén a király részére elkobozta, jóllehet Apaffy Mihálynak Mátyás király már 1467-ben megkegyelmezvén, birtokai visszaadását elrendelte. Az erdélyi vajda ezen kegyelemlevél alapján Csuport fővétségben elmarasztalván, Encs felét Klárának és kiskorú fiainak: Ferencz, Lénárd és Miklósnak visszaitélte.
1491-ben* Bethleni Bernát és Miklós itteni halastó helyeiket, mely Mellyespatakában van, Bethleni Gergelynek és fiai: Balázs, Elek és Jánosnak engedik által.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
1493-ban* Maczedoniai Klára özv. Apaffy Mihályné és fiai: Lénárd és Miklós az itteni halastavak és rétek felett megosztoznak.
1496-ban* e községet László király új adomány czimén a Bethleneknek adományozza.
1503-ban* Bethleni Miklóst és fiait: Vitálist és Jánost kir. adomány {389.} czimén itteni részükbe beigtatják. 1511-ben* sok a Bethlen Miklós fiai: János és Farkas.
1534-ben* néh. Apaffy Miklós özvegye Katalin s fia Gergely, ugyanazon Miklósnak fiát Farkast, néhai Apaffy Miklósnak itteni részétől eltiltják.
1535-ben* Jankafi Lázár, a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak: Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszti.
1552-ben* Bethleni János fia Gergely, fia Balázs, fia Gergely és Bethleni azon János fia Gergely, fia Elek, fiai György és Mihály e birtok negyedrészét Patócsy Miklósnak Bethleni János fia Miklós, fia Antal, fia Márk, fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak: Patócsy Ferencz, Miklós, Boldizsár, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda.
1568-ban* néh. Apaffy Farkas fiai: Gergely, István, Imre és András, valamint néh. Apaffy Miklós fia Ferencz itteni részükbe új adomány czimén beigtattatnak.
1576-ban* Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni általa elzálogosított részét magához válthassa.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hozzá hűtlenné lett Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta, 1577-ben* beigtatták. Birtokosok még: Apaffy Ferencz özvegye Bánffy Klára, jobbágya Molnár Ádám jelenlétében.
1576-ban* itteni birtokosok: Bethlen Gergely, Torma Dániel, Bornemissza Farkas özvegye Forgách Magdolna.
1578-ban* Apaffy István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenítésétől tiltja.
1584-ban* Apaffy István, Miklós és Imre magvaszakadásuk esetére a Bethlenieket teszik itteni részük örökösévé.
1584-ben* néhai Bethlen Gergely fiai György és János és néhai Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
{390.} 1584-ben* e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van, de sikere nem lett, mert a Bánffyak ezután is birnak itt.
1586-ban* Apaffy Lénárd özvegye és leánya Erzsébet Apaffy Miklóssal per közben úgy egyeztek meg, hogy Erzsébet lehető kihaltával ennek itteni része a Miklósé legyen, melyet a fejedelem is megerősített 1589-ben.
1589-ben* Báthory Zsigmond itteni Bethlenvárához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
1590-ben* buni Bethlen Farkas itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István, a fejedelem udvari kapitánjára ruházza át.
1601-ben* Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert itteni részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1601-ben* Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is, ha kiváltaná, neki adni ígéri.
1601-ben* néh. Apaffy Imre fiai: Farkas és Mihály itteni 11 jobbágyukat Mindszenti Benedeknek vetik zálogba.
1607 deczember 8-án* viczei Mindszenti Benedek és neje Bánffy Annának Báthory Gábor fejedelem egy itteni részt adományoz.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsánnát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti.
1615-ben* Bethlen Gábor Haller Istvánt s nejét néh. Kendy Ferencz leányát Juditot itteni részükben, mely el van pusztulva, megerősíti.
1619-ben* Kendy Krisztina e birtokát férjének Haller Zsigmondnak, belső-szolnoki főispánnak átengedi, de az igtatásnál 1620-ban* Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
{391.} 1624-ben* Haller Zsigmond e birtokát testvérére, Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősíti.
1637-ben* Rákóczy György Haller Istvánt itteni részében megerősíti.
1646-ban* Apaffy István itteni részét, t. i. 13 népes és 1 puszta telkét, mert szakácsának füleit levágta, elkobozták, de 1651-ben* kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott.
1647-ben* Rákóczy György a hűtlenségbe esett apanagyfalusi Apaffy István itteni részét, ki a magyarországi hadjáratban részt nem vett, keresdi Bethlen Ferencz, Alsó-Fejérmegye főispánjának és neje Kemény Katának adományozza azon hűségeért, melyet a haza érdekében a két évig tartó magyarországi háborúban kimutatott.
1667-ben* Apaffy Mihály és neje Bornemissza Anna kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. buni Bethlen Jánost, fiait Miklóst, Pált és Sámuelt és keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
1672-ben* a bethleni uradalomnak van itt 5 zsellére 7 fiúval.
1679-ben* egyik birtokosa Haller Péterné Petki Erzsébet és Bethlen Gergely. Demeter jobbágycsalád emlittetik.
1690-ben* Kapy György itteni részét eladja.
1694-ben* „sok részre biratik.”
1714-ben* a magban szakadt II-ik Apaffy Mihály itteni részét a fiscus elfoglalta, de a gr. Bethlen család ellene mondott.*
1725-ben* néh. Szalánczy István gyermekei: József, Ágnes Felvinczy Józsefné, Erzsébet Kendeffy Mihályné és Ráchel hajadon itteni Katona Mihálynál zálogban lévő részüket gr. Kornis Zsigmondnak eladják.
1728-ban* az Apaffy-féle rész a fiscus számára összeíratott.
1756-ban* a gr. Bethlen család a fiscussal az itteni Apaffy rész felett pert folytatván, Bethlen Pál védelmezte a család ügyét, két év múlva a fejedelmi részen volt 11 háznép zsellér 4 népes telken, melyet br. Bornemissza Ignácz kincstárnok íratott össze.
1761-ben Somogyi Ferencz itteni részét Bándy Ferencznek adja.*
1762-ben* Mária Terézia királyné az Apaffyak egykori részét, t. i. 13 zsellértelket* gr. Bethlen Gábornak és Miklósnak adományozza, kik ezen részüket gr. Haller Pálnak adták el.*
{392.} 1770-ben* birják: kászoni br. Bornemissza János és gr. Kornis Zsigmond.
1784-ben* gr. Kornis Zsigmond halála után maradt itten örököseire egy udvarház és 7 zsellér. Többi birtokosok: id. és ifj. gr. Bethlen Gergely és id. Pál, gr. Haller Pál, Jábróczky Zsigmond és János. Az egész községben ekkor van 28 régi örökség.
1786-ban* birtokosai: id. gr. Bethlen Pálnak van 13, ifj. gr. Bethlen Gergelynek 15, id. gr. Bethlen Gergelynek 12, gr. Haller Pálnak 7, Jábróczky Jánosnak 4, gr. Kornis Zsigmondnak 5 jobbágya.
1794-ben* az Apaffy-féle birtokot az alperes gr. Bethlen család megnyerte.
1809-ben* birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 9, gr. Bethlen Miklósnak 3, gr. Bethlen Farkasnak 3, gr. Mikó Miklósnak 2, br. Kemény Simonnak 2, gr. Haller Józsefnek 5, gr. Kornis Zsigmondnak 5, gr. Mikes Istvánnénak 1, Jábróczky Antalnak 2, Jékei Sándornak 3, Kolozsvári Ábelnek 1, Szász Pálnak 6, Ajtai Györgynek 1 telke.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Ferencz, gr. Haller József, Jékei Zsigmond, gr. Mikes Róza, Ajtai András, gr. Kornis János, br. Kemény Simon, gr. Bethlen Farkas, gr. Mikó Miklós özvegye és 5 más kisebb birtokos.
1837-ben* főbb birtokosa gr. Toldalagi.
1863-ban* gr. Bethlen Gábor, gr. Bethlen Sándor, br. Kemény Simon, gr. Haller Ferencz, Mikó Eszter gr. Mikesné, Katona Elek, id. Ajtai György, Szebeny Antal örökösök, br. Wesselényiné gr. Bethlen Zsuzsánna, Ajtai Gábor, Jábróczky Zsuzsa, br. Győrffy Berta, Betegh Kelemen, Jékey Kata itteni birtokaik után úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban az* itt összeírt 81 füst közül 2 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: gróf Bethlen Gábor (Keresdről), gróf Bethlen Károly és Sándor (Bethlenből), Katona Elek (Apanagyfaluból), Keczeli Mihály (Kaplyonból) és Kászonyi János (Kis-Czégről). Tehetősebb birtokosai jelenleg: Rogozán János és Hucs Gábor.
Jobbágyszolgálmányok: 1447-ben* a földesúrnak évente 16 arany frtot fizettek.
1784-ben* a széna kivételével mindenből dézmát vagy tizedet fizetnek. Juhból, bárányból a tizediket s karácsony-tyúkja fejében 1-1 tyukot {393.} és 10-10 tojást. Rendes szolgálaton kivül Szent-Benedekre és Beszterczére is fuvaroznak a hányszor a földesúr kivánja.
1758-ban* a fiscus részén 11 háznép négy népes zsellértelken szolgált egyenként 6-6 hetet, minden telekről külön igás erővel is szolgálni tartoztak. Szolgálaton kivül Beszterczére, Borgóra, M.-Láposra leveleket hordoztak, dézmát a kenderen kivül mindenből fizettek. A karácsony-tyúkját 14 krajczárral váltották meg.
Szász-Encsnek, mint előneve is mutatja, ősi lakosai a szászok voltak, kik valószinüleg 1601–3 közt pusztulhattak el, a hazánkat dúló ellenséges hadak kegyetlenségei következtében. 1615-ben* már pusztának iratik. A szászság örökébe az oláhság lépett, kik ma az egész községet lakják s az egykor itt lakott magyar nemesi családok s ezek udvarházainak, valamint egykori róm. kath. templomának helyét sem tudják megmutatni.
Földmiveléssel foglalkozó lakóinak nagy része törökbúzakenyérrel él, búzakenyeret csak a tehetősebbek esznek. Öltözetük házilag készült gyapjú-, kendervászon és bocskor. Egy pitvar és szobából álló lakásukat paticsból építik zsendelyfedél alá, gazdasági épületeik faoldaluak s zsendelylyel fedettek.
1490-ben* róm. kath. egyházközség plébánosa Mihály.
Szász-Encs román lakossága 1817-ben lépett az unióra, temploma fából épült a község nyugati részén 1790-ben s a következő évben szentelték fel Szent-Paraskeva tiszteletére. Harangjai is 1791. évből valók, feliratuk: „Nierve,” másodiknak „Unitár,” a harmadiké „Sperevie.” Anyakönyvet 1824. év óta vezet. Papjai a Marosán családbeliek voltak, jelenleg Nechita Jakab.
1863-ban* a nem gör. katholikus egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.
Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jégverés ritka, járványtól mentes.
1721-beli* összeírás szerint határa két fordulóra van osztva, nyugat, észak és déli irányban terjed, talaja a térségen fekete és termékeny, az oldalakon sárgás agyag és sovány, trágyázás helyett kétszer szokták megszántani s rendesen 6 ökörrel, őszi búzát tisztán termelik, szénája nem sok, de jó, bora nem okoz főfájást, tüzelésre való erdeje van, {394.} hadiút terheitől nem szenved. Őrölni 1 s vásárra 3 mértföldre fekvő Beszterczére járnak.
Adó alatt van 18 ökör, 10 tehén, 8 borjú, 4 ló, 40 juh és 29 sertés. Termőföldje 59, terméketlen 28 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben 16 köb. őszi, 3 köb. tavaszi gabonát s termett 105 kal. búza és rozs, 51 kal. árpa, zab s egy véka törökbúzát vetettek, kendere 14 kalangya lett, rétje 24 szekérnyi; termett 15 kapásra való szőlőben 75 veder bora. Főzőüstök ez évi jövedelme 12 frt.
1821-ben a Cziráki úrbéri osztályzatban határa III-ad osztályú.
1837-ben* Hodor szerint határa szűk, de földje termékeny és jól mivelt; vize, legelője s erdeje elegendő s jók. Szőlője jó bort szolgáltat.
Jelenleg határának egyharmada mondható jónak, a többi legeltetésre való, de azért szorgalmasan trágyázzák a meredek helyeket is. Termesztenek búzát, több törökbúzát, zabot; tenyésztenek erdélyi fajú szarvasmarhát, juhot és sertést. Gyümölcsöseiben alma, körtve, baraczk és szőlő díszlik. Itatója a Mellespatak.
Határhelyek: 1760-ban* Podu Csorbi, Capu Szátuluj, Pemanturule, Carpen, Tufaj, Csörgő, Szub Dremot, Nuk, Rezore, Rusz, Karare vietor, Bungur, Szaratur.
1784-ben* Felső fordulóban: Kapu gyelnyiczilor, La Tufoj, Pogyerej la kapu Drimoszelor, La Kererusa Ujfalouluj, La Styubej, Grapa Akasztejiról, Funtina Lezarelor, Dupe gregyin, La Dumbreselye, Kapu Drimoszi, Hatere in Szpiny, Grape la Szeretur, La Pereu Szereturilor. Alsó fordulóban: Kapu szatuluj, Pemintu cselye Szetyesty, Nuku Maki, La Poodu Csorbi, La gros, In Herinár, Gyea Szuprá Plesi, La Meer, Pemintu Szupt Sij gyin Sósz Gye Maare, Sztrinture, Pe Válye Szupt Kaaszte, Finacze, In Kapu Grosilor In Klin. Szőlők: lm Hincsu csel gyin mislok.
1864-ben* általában oláh nevű határhelyek: Casa Dracului stb.
1898-ban dűlői: Pogyerej, Drimox, Dupe Gyal, Ritu Bánffy, Ruptur, Zsii, Valea Fellakuluj.
1700-ban* van 17 jobbágy, egy szegény lakosa s az egész községben 17 lakóház.
1721-ben* 8 zsellér, 8 kóborló lakosa van, ez utóbbiak kivételével, 7 házastelken laknak, el van pusztulva 5 ház.
{395.} 1750-ben* van egy házas telkes nemes lakosa egy házban és egy szabados lakosa egy házban, 48 jobbágy 39 telkes házban, 9 szegény zsellér és két ily özvegy 11 házban és 11 kóborló lakosa, kiknek házuk nincs.
1831-ben* 290 gör. kath. oláh lakossal.
1837-ben* 292 lakossal, házak száma 60.
1857-ben házak száma 86, lakossága 412 gör. kath.
1886-ban 476 lakosból 460 gör. kath., 3 ágostai evang. és 13 zsidó.
1891-ben 488 lakosból 468 gör. kath. és 2 gör. kel. oláh, 1 ev. ref., 3 lutheránus és 14 izraelita.
Adója 1721-ben* 235 frt 30 kr. 1898-ban összes adója 1168 frt 25 krajczár.
| Emberfő. | TARTALOM | Egres (Alsó-). |