| Rendezett tanácsú város. | TARTALOM | Deés nemesjogú polgárai és birtokváltozások. |
Sókamara és tisztjei.
1366-ban* kamaragróf: Szerecsen (Sarachenus); algrófja: András.
1378-ban* kamaragróf: Archyd György.
1424-ben* kamaragróf: Angello mester.
1427-ben* alkamaragróf: Papus; (olasz ember, valószinüleg Papo.)
1439-ben* kamaragrófok: Papo és Manin.
1440-ben* Maninys János kamarás.
1441-ben* Maninys Zovan (Giovanni) de Florentia kamarás.
1441-ben* János és Pape olasz deési sókamarások.
1448-ban* Odoardo olasz a kamarás.
1451-ben* Odoardo olasz, Florenczből, kamarás. 1455-ben is.*
1458-ban* Manini Odoardo sókamarás.
1458-ban* Szapolyai Imre litterati (deák) kamaraispán és florencziai Olasz Angellome. Ez utóbbi széki kamaraispán is volt.*
1466-ban* sókamaragróf Vingárti Geréb János, (egyszersmind széki is.)
1469-ben* Kovács István budai polgár és kamaragróf Széken is.
1471-ben*Fodor Albert és Szik István kamaragrófok.
1473-ban* Fodor Albert deák sókamarás.
1478 előtt* Zbugyai István és Hangács Mihály kamaraispánok.
1481-ben* Pécsi István deák sókamarás és* Nógrádi Jonhos Péter alkamarás.
{43.} 1482-ben* Félegyházi János sókamaragróf.
1484-ben* Literáti Benedek vagy Benedek deák.
1498-ban* Lőrincz deák alkamarás. Tarczay Márton erdélyi sókamarák grófja.*
1506-ban* Szilágycsehi György deák, Régi Ferencz és Ferencz deák alkamarások.
Ulászló király rendeli Telegdi István volt sókamaragróf és a deési Czobor Imre alkamaraispánoknak, hogy a sóvágók és sóhordók béreit s az alkamaraispánok saját magán tartozásukat, 440 frtot, fizessék ki, különben lefoglalt javaikból vesznek eleget.*
1508-ban* Pocsaji István és Baksai Bernát alkamarások. Daróczi Mihály kir. sóhajózó mester emlittetik.
1513-ban* Literáti Ferencz volt alsókamaraispán emlittetik.
1522–23-ban* Podvinyai Pál alkamarás és bálványosi várnagy.
1525-ben Sarlai Miklós kamarás.
1526-ban* sókémlelők: Soós Orbán és Pothony Máté. 1539 előtt* Gyulai István deák sókamarás.
1545-ben* az országgyűlés elrendeli, hogy a deési sókamara Majláth István gondozása alatt maradjon.
1569-ben* Lippai Márton deák sókamara-prefectus.
1572-ben* Kristóf deák kamaraispán. Harminczados: Ferencz deák.
1578-ban* Cseffey János főkamaraispán.
1582–83-ban* Kolozsvári Gábor deák kamaraispán.
1585-ben* Köblösi Teke Ferencz kamarás. 1589-ben is.*
1597-ben* Szőllősy Péter kamarás.
1603-ban* Beszterczei Stenczel János kamarás.
1604-ben* Stenczel János kamarás.
1607-ben* Szegedi Ferencz kamaraispán és a sókereskedő társaság mestere.
{44.} 1609-ben* Székely János kamaraispán.
1611. és 1612-ben* Lisibon Gerárd spanyol származásu s a nagybányai bányák prefektusa, deési, deésaknai és széki bányák és az erdélyi harminczadok haszonbérlője.
1612-ben* a sókereskedő társaság (celleristák) mestere Székely Lőrincz.
1613-ban* Kolozsvári Szőlősi Péter Deés és Akna sókamara praefektusa.
1615-ben* Gorbói Oláh Boldizsár praefektus, Vásárhelyi János deák rationista vagy számtartó.
1625-ben* Kolozsvári Hatvani István praefektus.
1627-ben* Vághó György kamaraispán.
1630-ban* Vitos György kamaraispán.
1632-ben* Széki Széki István harminczados.
1633-ban* Tordai Erdős Mihály Deés és Akna kamaraispánja és ugyanekkor* Retteghi István praefektus. 1640-ben* Árkosi János kamaraispán. 1644 márczius 3-án* Alvinczi András kamaraispán. 1644-ben* Deési Erdős Mihály kamaraispán.
1648-ban* a fejedelemnek idevaló harminczadosa Szánthai Ferencz, kihez kellett az adót befizetni.
1649-ben* ugyanaz.
1655-ben* Deési Alvinczi István kamaraispán.
1658-ban* Vajvoda István és Vajna Péter, ezelőtt II. Rákóczi György lovászmestere volt, kamaraispán.
1659-ben* Pávai Dávid kamaraispán és harminczados. Kelementelki István és Deési Kéri Gergely kamaraispánok ugyanez év augusztus 22 óta.
1660 június 28-án* Bedőházi Tamás főkamarás, Aknai Szőcs János deák mázsamester.
1660 július 5-én* a segesvári országgyűlés azon okból, hogy vannak a fiskusnak oly tisztei, kiknek több jövedelmük van, mint több jószágos nemesnek, ezért elrendeli a többek közt, hogy a deési kamaraispán {45.} 200 tallért, a számtartó 20, a maglás 10 tallért, a deési harminczados 100, a fiskális harminczados tisztviselők 10 tallért, sőt a deési halászok is egyenként harmadfél tallért vagy 5-5 frtot fizessenek adóba, hogy a török sarczot ezzel is törleszthessék.
1667-ben* Váradi Horváth András harminczados.
1674-ben* Kristóf deák harminczados.
1680 november 12-én a gyulafehérvári országgyűlés 7. art. szerint panaszolnak a deési kamaraispánokra, hogy az idegen kereskedőknek keresik kedvét s ezeket látják el sóval, a szegénységet pedig itt várakoztatják, szokatlan munkára erőltetik s dolgoztatják.
1682-ben* Gyulafehérvári Szegedi György fejedelmi sóaknák főhaszonbérlője és Gyulafehérvári Kerekes Péter kamaraispán, sótisztek Deési Bányai János és Fogarasi János. Ezelőtt Páter János birta haszonbérbe az aknát.
1689-ben* Luczai András volt kamaraispánt, ki ez időben görgényi udvarbiró, alatta szolgált számtartó és mázsamestereit, kik tőle a villongó idők mostohaságához képest elállottak, parancsolja Apaffy fejedelem, hogy szorítsa számadásra, ha pedig nem lehet, a város zárassa be.
1689-ben* Károly Boldizsár kamaraispán.
1705-ben* Kismarjai Albert kamaraispán.
1712-ben* Hann Ignácz főkamarás. Hansch Sebestyén Jakab Deés és Akna kir. sókamara perceptora.
1742-ban* Nagykászoni Kászoni István sókamara perczeptor, 1747-ben kamaraispán,* kinek ez évbeli főtisztsége alatt költözött át a kamaraispánság Deés-Aknára, Klus János provisorsága idején.* Szállásuk volt a II. Rákóczi Ferencz fejedelem birta udvarház, melyet a kiköltözés után a város bérelt ki a kincstártól katonai szállásul* s ezt Mária Terézia királynő Haller Pál grófnak adta 3 ezer frtba fiú ágra.* Gróf Haller Sándor a 60-as években Vajda Jánosnak adta el, a ki testvére gyermekeire hagyta, főleg Vajda János és Dénesre, kitől a város vette meg s jelenleg a polgári fiúiskolát és gymnasiumot helyezte el benne ideiglenesen.
A deési sóbányaság, mely a Kádbükkén volt, 1743–47 közt megszűnt. Egyik bányát már régebben, a tatárok dulása alkalmával {46.} felhagyták, egy másik a földréteg összeomlása folytán, a más három pedig a zöldes porondkőig lemélyittetvén, hasznavehetetlenekké váltak.*
Ez oknál fogva folytatják a bányamivelést Deés-Aknán. Ma mindössze itt egy sóskút van nyitva, hatósági ellenőrzés mellett minden hétfőn és pénteken házi szükségletre sósvizet használhat, sőt e kiváltságban egykor Deéshez tartozott Csatán is részesül. Ilyen sóskút megyénk 45 helyén van, melyek 158 ezer hectoliter sósvizet adnak, mely 26 mm. kősónak felel meg.
A Kodor felé vezető út balján, a város végén, az oldalban horpadások láthatók, némelyekben víz van, a melyek a hajdani bányák helyét jelzik, írott adat nem mondja, de biztosan állithatjuk, hogy úgy a deési, mint az aknai sótelepek már a rómaiak idején ismeretesek voltak, sőt ezek olyan népfajt találtak e helyeken, melyek a sót aknázták.
A deési és deésaknai sóbányából III. István király 1165-ben a Szent-Margitról nevezett meszesi zárdának minden szekér után egy kősót adományoz.*
1214-ben* II. Endre király a deési sóbányából adományozott sót Boleszló váczi püspök által alapított leleszi praepostság részére.
1248-ban* IV. Béla az egri káptalannak két itteni sóbányát adományoz.
1310-ben* a deési Ágoston-rendű barátoknak I. Károly király minden Deésre sót szállitó szekér után 2 kősót rendel adatni.
1326-ban* Róbert Károly az erdélyi püspökségnek a sódézmát adományozta.
1433-ban* Zsigmond király a deési és széki sókamara kivételével, a budai Remete Pál rendjének évenként 300 frtot rendel kiadatni.
1462-ben* Hunyadi János kormányzó évenként 50 darab kősót adományoz.
1498-ban* Mátyás király a deési plébánosnak ezer, az iskolamester részére 500 drb kősót ad.*
1630-ban* a gyulafehérvári országgyűlés végzése szerint Gyulaffy Sámuelnek a deési kamaráról 6660 kősó engedélyeztetett Brandenburgi {47.} Kata fejedelemnőtől, az országgyűlés ennek kiszolgáltatásába csak úgy egyezik bele, ha a hidat megcsináltatja.
1635-ben* Rákóczi György fejedelem Lisztius Ferencznének elfoglalt jószágaiért 40 ezer kősót adományoz a deési sókamarából.
1644 július 21-én* Rákóczi fejedelem neje által Bánffy György udvari viczekapitányának, ki mátkáját hozza, lakodalmára adatni rendel az itteni bányából 100 frtot, bort, szalonnát, bornyut, berbécset s az aknáról vagy 2000 kősót.
1659 január 27-én* Deésről kelt adománylevelében Barcsai Ákos fejedelem a kolozsvári ev. ref. eklézsia, nevezetesen pedig az iskola részére a tanulók segélyezése czéljából az itteni, tordai, kolozsi, széki sókamarából évenként 400 drb kősót rendel kiadatni, melyről az ottani iskola főigazgatója tartozik számadással.
1671 február 23-án* a debreczeni ev. ref. iskola is kapott innen sót.
1678-ban* Apaffy fejedelem a deési 2-ik pap fizetésébe a deésaknai sóbányából 200 drb kősót adományoz.
1683 február 10-iki segesvári országgyűlés 15. art. szerint Serédi Benedeknek Szilágyságban megszüntetett vámja kárpótlásául az országgyűlés ezer kősót ad a deési és kolozsi aknákból s hídjainak jókarban tartására kötelezi.
1572 körül* egy 1643. évbeli tanuvallatás szerint Szelecskének fele ide tartozott, de a jobbágyok szolgálatot tettek Szamosújvárra is, Báthori István és Kristóf fejedelem idején.
1588-ban* a fejedelem Hollómezőt a deési kamarához csatolta.
1588-ban* a fejedelem Horgospatakát a deési kamarához csatolta.
1616-ban* Szilágyi János máskép Némai Náprádi pecsétszegi részét, 11 jobbágytelkét, a fejedelem elfoglalván, a deési sókamarához csatolta.
1638 körül* Szent-Margitának egy része is ide tartozott.
1640-ben* Boérfalvát a fejedelem a deési sókamarához csatolta.
1642-ben* az egész Oroszmezőt Rákóczi a deési kamarához csatolta s ide birta 1647-ig.
1652-ben* II. Rákóczi György fejedelem Felőrt 1650 okt. 24-én a fiskális birtokok közé vevén, Deési udvarházához csatolta, de a nevezett év február 17-én törölte.
{48.} 1653-beli összeírás szerint a deési sókamara- és a szamosújvári várhoz tartozott 41 falu, tiz jobbágyot számítva egy kapura; 46 kapu és 4 jobbágy* a deési sókamaráboz tartozott.
1653* előtt Hollómező is ide tartozott 1638 óta.
1658-ban* Szamosújvárhoz és a deési kamarához a vármegye alsó kerületéből 116 jobbágy tartozott 18 faluból.
1658 aug. 1-én és okt. 7-én* II. Rákóczi György fejedelem idejében e kamarához való szolgálattételre Boérfalváról 3 zöld puskás volt beosztva.
1659-ben* az eddig a kaplyoni szigetben levő nagy kaszálót, mely a deési kamarához tartozott, Barcsai Ákos fejedelem Haller Gábornak adta.
1661-ben* az egész Boérfalva és Hollómező ide tartozott.
1661-ben* a fiskus azt a részt, mely előbb Szamosújvárhoz tartozott, mind ide csatolta, de kevés ideig tartozott ide, mert a várat kezére kerítvén Apaffy, megint visszakapcsolta.
1699-ben* a deési kamarának Hollómezőn 17, 1702-ben 9 jobbágya van, a többiek puskásokká tétettek.
| Rendezett tanácsú város. | TARTALOM | Deés nemesjogú polgárai és birtokváltozások. |