Deáki.

Nevének változata: 1292-ben*Árp. Uj Okmt. X. 85. Dyaky.

Hasonnevű alapitójától vette nevét.

Kodor, Oláh-Péntek és Deésaknával volt határos, jelenleg Kodor határában, mint határrész emlittetik.

Első birtokosául 1375-ben*Dl. 26758. Deáky Domokos van megnevezve, ezután részbirtokosai a Kecsetszilvásiak, kik azt a Kecsetieknek zálogosították el, de 1381-ben*Dl. 27835. Szilvási Dénes fia Tamás azt tőlük részben visszaváltotta s azután Deáki többi birtokosainak, t. i. Miklós fia Domokosnak és Poch fia Lukács fiának Balázsnak vetette zálogba.

1415-ben*Km. Doboka S. 47. a Kideiekkel egy nemzetségből való Sándorházi László fia György itteni részének (leány negyed?) felét nővérének Erzsébetnek felső-baksai Vörös Péter nejének és gyermekeiknek Márton, László, Mihály. Gergely, János, Illés és Istvánnak adományozta.

1419-ben*Dl. 28173. Deáky János, mint homo regius Kolozsmonostorban vizsgál.

1425-ben*Dl. 28963. Tamás és Antal.

1439-ben*Deés város ltára 32. Deáky Balázs kir. ember emlittetik.

1441-ben*Km. prot. ab. 83. Deákii Poch András fiai Jakab és András emlittetnek.

1452-ben*Gr. Bánffy ltár fasc. 68. nr. 14, 15. Diaky Balázs, mint Belső-Szolnok birája emlittetik.

1454-ben*Bethlen ltár. Diaky Gál (Gallus = Kakas) egyik birtokosa.

1534-ben*Km. prot. 1534: 10. Deáki, mint puszta emlittetik Deésakna és Péntek mellett.

{528.} 1658-ban*Adóösszeírás. elpusztult falunak írják.

1732-ben*E. F. L. XII 1/2. 31. V. Veér László és Farkas ezen Deáki nevű földrész iránt, melyet ők Kodorhoz tartozónak állitottak, a fiscust perbe fogták, ki azt a deésaknai határba valónak mondotta; a királyi tábla azt a Veér családnak ítélte oda.

Érdekes, hogy a tanúk azt vallják, hogy a kurucz háború idejében ezen a földön a rablók két deákot (dous studiosos) megöltek, ez alighanem egy neme a nép-etimológiának, melylyel e helynek Deáki nevét igazolni akarták, mitsem tudván arról, hogy az már az Árpádkorban is meg volt.