| Búza. | TARTALOM | Büdöspataka. |
Búzamező.
Nevének változatai: 1554-ben* Buzamezeo. Oláhul: Buzasiu.
Nevét az itt kiválólag bodza- vagy búzatermesztéstől vette.
Fekszik a Szamos balpartján, ettől mintegy fél kilométerre, térben egy szűk völgynek torkolatában, határán eredő patak balpartján, Deéstől 35.6 kilométerre, az ilondai járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben* Somi Anna, Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét 2-ik férjének, Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
1560-ban* II. János király e birtok felet néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristóf és neje Damiska Katának adományozta oda. E birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük czimén elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.
{318.} 1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László, Balassa Zsófiának férje* birt, első férje Némethi Ferencz.
1578-ban* Cs.-Gorbóhoz tartozik, birtokosa a fejedelem. Jobbágyai: Román, Both.
1585-ben* Balassa Zsófia, Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak,
1586-ban* néh. Csáky László fia István, viszont Némethi Ilonát tiltja attól.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban megerősítette.
A Kendyek közti 1590.* évi osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott 2 itteni jobbágy s ugyanez évben Báthory fejedelem e birtokot Egreshez csatolta.
1593-ban* Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
1594-ben* egyik birtokosa Csáky István.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néhai Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak {319.} itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1620-ban* Zakariás Borbála itteni részét férjére, Dobokai Szent-imrey Istvánra hagyja.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősíti.
Ugyanekkor* Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba, de 1629-ben* megint keresztszegi Csáky László, Istvánnak Wesselényi Annától való fia birja.
1630-ban* a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsannát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősíti.
1637-ben* özv. Kakucsi Imréné Zakariás Borbála a maga és rokonsága nevében óvást tesz az ellen, hogy itteni részük a fiscusnak Ítéltetett oda.
1658-ban* Kornis Ferencznek itt 3 adófizető jobbágya volt.
1674-ben* magyarvégi Gyonta Boros László egy itteni telkét Hosszú Mihálynak adta zálogba, melyet Kornis Zsigmond 1718-ban kiváltott, mint az ő falujához tartozó birtokot.
1676-ban* itt, Csömény, Konkolyfalva, Kő-Lózna, Rogna és Veczk falvakban így örököltek: (lásd a következő lapon lévő családfát).
1694-ben* birtokosa Kornis Zsigmond.
1696-ban* Búzamező hódoltsági falu.
1724-ben* gróf Kornis Zsigmond birja az egész falut, a Kornis család birta Csöményt is és így a két falu határa nem volt szorosan elkülönítve, ekkor esketés útján kiderült, hogy Csömény felé a határ a Mál nevű hegytetőn van s az osztozás után különítették el.
1727-ben* gr. Kornis Zsigmond birja, ki Oroszmező felől a Branyista nevű határrészbeli füzes fele részétől a dobokai földesúr jobbágyait tiltja.
1739-ben* Kornis Ferencz birja.
1810-ben* birtokosai: gr. Haller Jánosnénak van 1, gr. Lázár Istvánnak 16 jtelke.
1820-ban* birtokosai: gr. Lázár Jánosné gr. Kornis Anna utódainak van 19 telke, gr. Karacsay Sándornak 1 telke.
1843-ban* Három nemes lakosa van. Ugyanekkor* Kamos Lajos itteni részét Frink Jakabnak veti zálogba, melyet 1846-ban sászai Frink Tódor irat magára.
1863-ban* Hosszú László, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza, Frink Jakab 15 jobbágytelek után, kárpótlást kaptak.
{321.} 1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Frink Jakab, Juon, Péter és András.
Jelenlegi birtokosai (1898): Frink Endre, 322 h., Frink Lajos, 338 hold, Vertik Gáborné szül. Ujfalvi Eszter, 440 h. Öröklés szüleik után.
Eredeti lakosait két okból tartjuk magyaroknak, mivel a Szamos mentén térben fekszik s másfelől a helység nevét az oláhok magyaros kiejtéssel nevezik.
A hagyomány szerint Sándor nevű magyar család telepedett itt meg először. De csakhamar eloláhosodott s a királyi haszonbérezés kezdetekor már mind oláhok lakták.
Deési Daday Jenő bölcseleti doktor, a magyar Nemzeti Múzeum segédőre, a magy. tud. Akadémia levelező-tagja, Daday Elek s Méhessy Sarolta fia Búzamezőn született 1855 május 24-én. Tanult Kolozsvárott. Utazott külföldön. Természetrajzi s főleg állattani kisebb czikkei s úgy nagyobb munkái könyvtárt tesznek ki s e téren ma is nagy buzgalommal kutat s egyike hazánk e nembeli legelső tudósainak.
1658-ban* még oláh pap itt nem lakott.
1781-ben* tért át az unióra, úgy látszik, megint a gör. keleti vallást fogadták el. 1805-ben* unitus papja van. Fából épült temploma a szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvei 1821 óta vannak meg. Jelenlegi papja: Pokol János.
Iskoláját 3868 után létesítette s tanitóilag a szomszédos községekkel egyesült.
Lakói szorgalmasak, kizárólag mezei gazdasággal foglalkoznak. Házaikat (egy szoba és konyha) gazdasági epületeiktől külön, közönséges erdei fából szalmafedél alá építik.
1750-ben* két fordulóra osztott határának nagyobb része verőfényes térben fekszik, fejér, száraz, homokos, de van vizenyős is, mind az őszi, mind a tavaszi szem egyaránt 2 1/2 szemet ad, adózás tekintetében* az első osztályba soroztatott. Határa sok trágyázást nem kiván,* de nem is igen kap, a gyakori árvizek termésében sok kárt tesznek, legelője barmai számához mérten elegendő. Van kevés épületköve, közfuvarozással nem terheltetnek, zsellérmalmának jövedelme 15 forint, pénzforrása: marha, széna, zab és fa.
1713-ban* volt összes szántója 30, 1750-ben* 550, 1822-ben* 738 vékányi; ebből őszi búza alá használt 380, tavaszi alá 166, tengerije {322.} termett 12 1/2 vékát. Jelenleg főterménye a törökbúza, paszuly, őszi vetése kevés. Fordulónként jó kaszálója volt 1750-ben 98, 1713-ban* 15, 1822-ben 228 szekérrel. Szálas makktermő erdeje bőven.*
Jelenleg Frink Endrének van egy két kövű malma.
1706-ban* fiaikkal együtt 6 jobbágy lakosa van, kik 2 házban laknak, el van pusztulva 6 ház.
1713-ban* egy jobbágy, 2 zsellér lakosa 3 házban lakik, 5 ház el van pusztulva. Ugyanekkor találtatott itt: 2 ökör, 5 tehén, 6 juh, 1 sertés és 1 méhköpű.
1750-ben* 27 füst volt benne, melyből 1 jobbágy, 23 telkes, 7 e nélkül való zsellér és 5 bujdosó s ekkor már 76 ökör, 51 tehén, 21 bornyú, 11 juh, 79 disznó és 19 méhköpüjök volt adó alatt.
1822-ben* 12 igás, 23 fejős, 8 fiatal marha és 17 sertés.
1844-ben* volt itt 3 nemes férfi s ugyanennyi nő, 66 férfi, 78 nő a pórság részén, együtt 150 lélek. Nemesi füst volt 3, jobbágy 36, együtt 39.
1857-ben* van benne 54 ház, 2 róm. kath., 267 gör. kath., 5 ev. ref., 13 zsidó, együtt 287 lélek.
1886-ban 60 ház, 277 oláh lakossal, határa 1593 k. hold.
1891-ben lakossága 312. ebből egy róm. kath., 297 gör. kath., 5 ev. ref. és 9 izraelita.
Adója 1750-ben* 86 frt 58 kr. 1775-ben 185 frt 19 kr., 1845-ben 174 frt 30 kr. 1898-ban 721 frt 20 kr.
| Búza. | TARTALOM | Büdöspataka. |