| Budafalva. | TARTALOM | Bujdos. |
Nevének változatai: 1405-ben* Boon. 1475 körül* Bon. 1549-ben* Nagh-Bona. 1566-ban* Nagy-Bnm. 1650-ben* Nagy-Bún. 1669-ben* Nagy-Bonny. Oláhul: Bou mare.
{293.} Előnevét nagy kiterjedésétől vette; a szerb „bún” magyarul beléndeket tesz, de régi „bon” nevét a kiejtés szerint „bony”-nak is mondták, mely a szláv: bánj, banje = fürdő szónak felel meg, a mi ráillik Buny forrásban gazdag talajára.
Először emlittetik 1405-ben* Boon néven.
Kis-Nyirestől északkeletre magas dombokon és szűk völgyekben szétszórtan fekszik, Deéstől 46.5 kilométerre a nagy-ilondai szolgabirói járásban.
Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrin-nak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.
Az 1424-iki* osztály szerint az Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak jutott.
1543-ban* Drágffy Gáspáré. 1546–52* már özvegyéé.
1553–54-ben* pedig Drágffy György birja.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is, beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.
1575 körül* Drágffy e birtokából 10-3 porta után 5 frt 2 denárt fizet adóba.
1603-ban* a kis-bunyi járáshoz tartozott s egy papja emlittetik.
1604-ben* Básta e falu jövedelmét több községgel együtt kis-buni Vajda Jánosnak adta.
1615-ben* Bethlen Gábor Kun Lászlót s nejét Ábrámffy Katalint e birtokukban zálogképen megerősíti.
1616-ban* idevaló egy telkes nemes a Román család.
1651-ben* birtokosa Kun István. Nemes a Pap család. Ugyanez évben* mint Kővárhoz tartozó fiskális birtok fordul elő.
{294.} 1666-ban* Apaffy Mihály a Fekete, Móga és Kifor családokat itteni részükben megerősíti. Birtokosa Toldy György.
1668–9-ben* összeirt nemes a Pap, Tamás és Szűcs család 9 taggal. Puskások: a Dants, Kranich, Nikita, Fekete és Móga családok 19 taggal. Szabados: a Karabucz vagy Kerebecz család.
1699-ben* Toldi család birta nagy részét.
1702-ben* birtokosai Tholdi István és György. Nemesei a Pap, Fekete, Nyikita, Dáncs családok.
1756-ban* birtokosai gr. Tholdi Ádám özvegye gr. Teleki Krisztina, Tolnai János és 57 házhelyen 59 egy telkes nemes.
1770-ben* birtokosai gr. Tholdi Zsigmond, Tolnai János özvegye és Miske Sámuel.
1786-ban* birtokosai: gr. Kendeffy Elek özvegyének gr. Bethlen Krisztinának van 18 jobbágya, 8 szegénye, gr. Teleki Lajosné gr. Tholdi Sárának 16 jobbágya, 1 zsellére, 5 szegénye, özv. Tolnáménak 15 jobbágya, 1 szegénye, Miske Sámuelnek 7 jobbágya, 4 szegénye.
1793-ban* gr. Tholdi Zsigmond, Miske Samu, Tolnai Zsuzsanna Rókász Jánosné és gr. Kendeffy Elek özvegye. Ezek közül a két utóbbi részét a fiscusnak átengedte, ki azt gr. Teleki Lajosnak adta.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Lajosnak van 23, Ujfalvy Sámuelnek 17, gr. Tholdi Ádámnak 7, Pap Jánosnak 4, Pap Indrejnek 3 jtelke. Két telkük van: Pap Nyikuláje, Pap Tódor, Mafszejnak. Egy telkesek: 2 Hosszú, 6 Pap, 19 Nyekita, 28 Dancs, 3 Péter, 5 Fekete, 7 Barbur, 1 Márk családbeli.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki József és br. Miske Imre.
1892-ben gr. Teleki Gusztáv: 930 h. 307 öl, öröklés hasonnevű atyja után.* Községi erk. testület: 168 h. 422 öl. Gör. kel. egyház: 189 h. 515 öl. Lengyel István utóda; 121 h. 1154 öl, vétel egyesektől.
Jelenlegi (1898) birtokosai: Lengyel Imre és János, Pap János és László, Szathmári Zaharia, Flórián Elek, kik birtokaikat gr. Teleki Arthur, Árvéd és Domokostól vásárolták.
Kezdet óta oláh lakosai voltak, kik a gör. keleti egyház kebeléből kilépve, gör. katholikusokká lettek.
Kőből épült temploma szent Mihály és Gábor angyalok tiszteletére épült s 1830-ban szenteltetett fel. Anyakönyvei 1833 óta vezettetnek. {295.} Három harangja 1851–79. évből való, melyek közül egyet Lengyel István öntetett. Papjai Dáncs Nuk, Lengyel Lup, Balázs Lukács (1851), Szűnik János után a jelenlegi Flórián Gergely.
Iskolája 1860-as évek végén keletkezett.
Lakosok főfoglalkozása földmivelés és baromtenyésztés. Házaikat s gazdasági épületeiket fából építik szalmafedél alá. A fiatalság új év éjjelén szalmából font s felöltöztetett bábut teszen az idősebb leány vagy legény kapuja elé. Húsvét első napján a templom előtt való e végre készített tornáczban a szegényeket gazdagon megvendégelik s Szent-György napján locsolnak s május elsején minden kapufélfa mellé hosszú rudakra kötött csóvát állitanak.
Határa kevésbbé termékeny s 1720-beli* összeírás szerint a terméketlenek sorába tartozott s ekkor legelője kevés és közepes minőségű, tűzre és épületre való fája elegendő. Jelenleg jól mivelve a sarlós gabona minden faja megterem, azonban juh-, kecske-, sertés- s főleg ló- és baromtenyésztéssel foglalkoznak; gyümölcsei: szilva, cseresznye, meggy, körtve (muskotály, darázs, téli) s különféle almafajokat termesztenek.
Nevezetes határán a két barlang, melybe vonták magukat veszedelmek alkalmával s főleg a tatárjárás idején.
Van 8 felülcsapó malma egy kerékkel és kővel, melyből egy két kövű és kerekű.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 10-10 frt.
Ajándékok: 17 quart vaj, 17 sajt, 1 meddő tehén, karácsonykor 17 szekér fa.
Szegényebb lakosai csépeléssel keresik kenyeröket.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denárt, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 forint, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hová küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba menni.
A szabados és a biró köteles a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy-egy őzet, vagy 32 denárt.
Elkelt évenként 9–10 hordó bor. Tizedet fizettek a kövér makkos disznó és rüdeg disznókból, melyek künn legeltek, az is annyit fizetett ez utóbbiból, kinek 100 volt, mint az, kinek 10 volt, az, kinek ennél {296.} kevesebb volt, minden disznó után 2 magyar pénzt, úgy adtak szintén ménből, de ezekből való pénzjövedelem a tiszteket illette. Minden szabados a tisztnek karvalypénz adóba 57 denárt, minden pap egy pokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden stronga (akol) juhnyáj után egy juhot, de a kinek 10-en alul van, semmit sem. Minden falu egy három éves meddő tehenet, de a nagyobb falvak nagyobb és tejelésre alkalmas tehenet tartoznak adni; minden család, kinek tehene van, egy negyed mérték vajat és egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint:
Adó: Szent-Mihály napi 10 frt, Szent-György napi ugyanannyi.
Ajándékok: 14 drb sajt á 12 denár; 14 budai justa vaj á 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 15 hold nagy faczia földet szántanak búza, s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 15 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly-, vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája Márián volt, a ki Kis-Bunyon lakott. Bírája Zink. Esküdtei Karácson és Kiss.
Jobbágyok: Oprisa, Vadár, Kövil, András, Nekety, Karanik, Hardok, Perse, Battyán, Zallya, Vara, Sztrenna, Vatt.
Határhelyek: 1756-ban* Kornya, Sztine, Doszu Pestiri, Pripor és Grujecze erdők. Gyalu Nyeguri, La Vultore, Valye Sovaruluj, Gyalu Mori, Toplicza, Le Sancz, La Pojane Hordon, Vadu Urszuluj, Preszáka dülők.
1761-ben* Bulbuk patak.
1864-ben* Facza ungyuluj, La sáncz, Krucsa luj kráju, La pestyire, Virvu Zsorzsuluj, Sóvár, Szátu Petri,* Bulbuku, Valea Száké.
1566-ban* 17 jobbágy, 6 zsellér, 3 szabados lakossal, összes házak száma 25, puszta ház 5.
{297.} 1603-ban* 16 jobbágy, egy szabados lakosa van, kik 17 házban laknak, el van pusztulva 26 ház.
1700-ban* fiaikkal együtt 20 jobbágy, 8 zsellér lakosa 11 házban lakik.
1720-ban* 64 jobbágy, 8 zsellér, 60 szabados (libertinus), lakosa van, fiaikkal együtt 29 házban laknak.
1886-ban lakossága: 821 gör. kath. és 35 zsidó, együtt 856. Ház 208; határa 4567. k. hold.
1891-ben: 859 lakosból, egy rom. kát, 822 gör. kath. és 36 izraelita.
Adója 1898-ban: 3216 frt 15 kr.
| Budafalva. | TARTALOM | Bujdos. |