Zobor.
Zobor prædiumról hallgatnak okleveleink, csupán 1828-ban hallunk róla, hogy a középszolnokvármegyei «zobri prædium» gr. Andrási Károly részén van.* Diósad s Doba közt fekszik. Nevének magyarázatára Közép-Szolnok vármegyének 1744–1761. évi jegyzőkönyvei* igazítanak útba, a hol azt olvassuk egy helyt, hogy a mikor a munkácsi oláh püspök Erdélyországba utazván a felzendűlt oláhság lecsendesítésére a vármegyén is keresztül ment, a gubernium illő fogadást rendelt erre az alkalomra; s Szamos-Udvarhelyen hatod napig {815.} tartó csobort vagyis gyülést kellett tartani. A csobor másként zobor tehát gyülést jelent. Zobor prædium neve innen vehette eredetét, a mennyiben a diósadi Sószék nevű hattárrészben tartatott a sóvámszedés, itt lévén a sószállítás útja.