Újvágás.

Wywagas (1481), Új-Vágás (1492), Ujjvágás (1497), Vÿvagas (1550), Wÿwagas (1559), Vyvagas (1575) krasznavármegyei falu, melyet az oklevelek Valkó vár tartozékául említenek oláh lakossággal.*V. ö. Csánki, I. k. 586. lap.

1564-ben a krasznavármegyei Meszesalja kerületben fekvő Ujjvágás birtokról van szó, mikor II. János király adományul adta azt Nagyfalusi L. Bánfi Farkasnak.*II. János király adománylevele átiratban. Bl. fasc. M. nr. 2.

Egyébiránt birtoklásának a története Walkó várához s illetve e vár tartozékaihoz igazodik első megjelenésétől 1481-től egész 1768-ig. Csupán a következő eltéréseket találjuk:

L. Bánfi István az új vágási részbirtokot a zálogösszeg megtérítése mellett sem akarta visszabocsátani, ezért 1519-ben pert indítottak ellene Bánfi László fia Miklós és Báthori István.*Bl. fasc. LL. Ez évi ápr. 11-dikén Bánfi László lekötötte, április {732.} 28-dikán eladta Wywagas falubeli birtokát is Borzási Györgynek.*Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. p. 119. nr. 1. és pag. 143. nr. 1. Május 3-dikán özv. L. Bánfi Péterné Petronella a maga és Anna leánya, másrészt Valkói Székely János a maga és L. Bánfi András meg Imre fia Gáspár nevében tiltakoztak Bánfi László ellen.*Dl. 27809; fogalmazvány, mely kétségkívül tollhibából Ujváros birtokról szól.

Az wywagasi részjószágba 1537-ben a Somlyói Báthori István, néhai erdélyi vajda fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be, mint különben láttuk ezt Bagolyfalvára vonatkozólag.*Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. S. 97.

1641-ben Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédei Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta az újvágási birtokot örökáron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*Bl. fasc. LL. nr. 5.

1676 nov. 19-dikén Rátonyi Jánosné Bánfi Anna leányának, Piskolti Erzsébetnek hagy egy újvágási jobbágyot, a kit zálogban bírt Bánfi Miklóstól és ugyancsak Újvágáson tizennyolcz hold szántóföldet és egy rétet, mely utóbbit Borzási Györgytől vett zálogba.*Nagyv. Múz. Blt.

Az 1547 (Újvágás), 1550 (Uÿvágás), 1559 (Wÿvagas), 1568, 1580 (Újvágás), 1585 (Újjvágás), 1638, 1648, 1681 (Újvágás), 1753 (Újjvágás), 1760 (Új Vágás) évek története, vagyis azoké az éveké, a melyek adatait Valkó váránál föl nem találjuk, Bagolyfalvát követi.*L. ott a jelzeteket. Az 1481 (Új-Vágás), 1497 (Ujjvágás) 1508 (Újvágás), 1523 (Újvágás és Ujj-Vágás), 1546 (Új-vágás Ujjvágás és Wÿwagas), 1549, 1553, 1565, 1570, (Ujvágás), 1573 (Új-Vágás és Ujjvágás), 1575 (Vyvagas és Ujvágás), 1578 (Ujjvágás), 1587, 1590, 1646, 1768 (Ujvágás) évek történetére vonatkozó adatokat l. II. k. 246–253. l. Valkó váránál.

Wolkenstein Trostburgi gróf felesége, Aspermonti Anna 1795-diki vallomása szerint Új-Vágás Krasznához tartozik s a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

1808-ban Ujj Vágásról összeírták a br. Bánfi, gr. Petki, {733.} gr. Bánfi, br. Kemény és Vai birtokos nemes családok tagjait, összesen 8-at. Ezek kezén volt összesen 14 1/4 antiqua és 6 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt br. Bánfi Jánosnak (4 1/4 antiqua, 2 nova), br; Kemény Simonnénak (3 antiqua, 3 nova) stb.*Szv. lt.

A gör. katholikusoknak templomuk (fából)*Sch 1886. 151. l. s egy tantermű elemi iskolájuk van.

1733-ban (Lazur) oláh családjainak száma 9.*Tr.

1594-ben egy fél kapuszámot találtak.*V. ö. e mű II. k. 198. l.

A tizenhetedik századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fentmaradt lelettárban Ujvagasról egy jobbágy van fölvéve.*Wl.

1658-ban 5 családot írtak össze egy itteni részbirtokon (egyik Georbe nevű).*V. ö. II. k. 218. l.

Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Jaáz, Felső-Jaáz, Felső-Gyümölcsénes, Buczon, Füzes, Hídvég, Újvágás és Oláh-Valkó községekkel együtt, mint. a somlyói jószág tartozékai, évenként háromszáznégy kását tartozott kiszállítani és négy jó ökröt adni.*V. ö. II. 226. l. Egyéb jobbágyszolgálmányait előbb láttuk.*U. o. 198. és 241. l.

1703-ban Új-Vágáson három jobbágycsaládot és két puszta telket írtak össze.*V. ö. II. k. 241. l.

1715-ben 3 jobbágy-, 1 zsellér-, vagyis 4 magyar háztartás volt, 1720-ban egygyel több, de ez az egy már oláh. A népesség száma 1720-ban 45 lélek.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1847-ben 364 lakosa van, valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 102. l. 1890-ben 281 lakost számláltak össze; nyelvre nézve magyar 10, oláh 270, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve gör. kath. 274, izr. 7. Házak száma 54.

1715-ben szántóföldje 22 köblös, rétje 10 kaszás, 1720-ban szántóföldje 9 1/2 köblös, rétje 24 kaszás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

{734.} 1895-ben gazdaságainak száma 84, területe 474 katasztrális hold, a melyből szántóföld 270, rét 113, legelő 35, erdő 14, kert 7, szőlő parlag 4, terméketlen 31 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 4028 K 46 f becsértékű cselekvő vagyona van., állami egyenes adója 867 K 14 f.

Határrészei: Popoi = Popoj (papok, kik magas testüek és jó húsban vannak: nagyított képzővel pap alapszóból), Fundătura Lopisci = Fundaturá Lopistyi (lapátkás zugoly; lopişča tájszó = lapátka), Poeana = Pojáná (erdei rét), Muncel = Muncsël (dombocska), După Dealul Léri = Dupa Gyálul Léri (Léri-dombon túl).

Vizei: Valea Ungurului = Váljá Unguruluj (Magyar-patak), Părăul Grasii = Pereul Grászij (Kövér-patak).