Szoros.

Zoros (1448), Soros, Szoros (1529), Zorooss (1553), Szoross (1604) krasznavármegyei helységet az oklevelek rendszerint Újlakkal meg Maladéval említik. 1529-ben Csehivel és Györtelekkel fordúl elő.*Szgy. Meg is találjuk a helyét S.-Újlaktól kelet felé, a csucsa-nagykárolyi állami út mellett az 56–57 kilométer szakaszánál. Nevét a hely fekvésétől nyerte.

1448-ban Báthori Lászlót,*Lelesz, Stat. B. 342. 1476 szept. 3-dikán pedig, mint Suthak István birtokába Parlaghi Györgyöt és Károlyi Jánost iktatták be.*U. o. Stat. P. 241. – Dl. 27,702. De 1476 október 30-dikán Horváti Peres János a maga, Cseh Tamásné Anna és Ippi János nevében, Perecseni Pap Márton pedig Báthori Miklós és János nevében ellentmondottak.*Dl. 29,839.

1486 nov. 27-dikén Mátyás király Bélteki Drágfi Bertalannak adományozta.*Dl. 27,726.

1493-ban a krasznavármegyei Zoros prædiumba Báthori Jánost és Zsigmondot iktatták be,*Lelesz, Stat. B. 357. s még ebben az évben meghagyták, hogy helyezzék vissza Báthori Miklóst és Domokost.*U. o. C. Kraszn. Prot. 2. folio 220.

A Báthoriaknak 1529-ben két jobbágyuk volt itt, ezek neve: Susman, Drugan.*Szgy.

Az 1545–1582 évek története összevág a szintén elpusztult {630.} Endrefalva történetével. A Báthoriak meg Valkai Miklósné Csire Petronella (1545), Kisvárdai Mihályné, Sarmasági András (1549), Csaholyi Ferencz (1550), Gyulafi János és László meg Druget Gáborné Fruzsina (1551), a Nagymihályi Bánfiak (1553, 1560), Károlyi János (1554), özv. Kállai Lőkös Ferenczné (1582) a szereplők itt is.*Ezeknek az éveknek közelebbi adatait l. Endrefalvánál.

1553-ban (a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó) Zoroosson 1–1 kapu után rótták meg adóval a Báthori Farkas, Imre és János jobbágyait, a kiken kívül följegyeztek még 2 szegényt és 2 új házat, továbbá Báthori Miklós özvegye részéről 1 új házat és a Báthori Andráséról 1 szegényt és 2 új házat.*Dical. 1594-ben Szoroson egy kapuszámot és egy puszta házhelyet találtak.*V. ö. II. k. 197. l. 1604-ben (a krasznavármegyei Somlyóaljához tartozó) Szoross, Hídvég, Győrtelek, Újlak, Csehi és Kerestelek helységekben 2 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről.*Dical. A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fentmaradt jegyzék szerint Szoroson egy jobbágy és egy puszta jutott Lónyai Margitnak.*Wl. 1623-ban Báthori Szaniszlófi Katalin az itteni részbirtokra nézve örök vallomást tesz Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*Lelesz, Prot. 62. fol. 49.

1658-ban Szoroson tizenkét jobbágycsaládot és egy puszta telket írtak össze. Jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.*V. ö. e mű II. köt. 197. és 210. l. Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Szoros, mint a somlyai jószág tartozéka, évenként százhetvenhat kősót tartozott kiszállítani, «marhát pedig egyet sem tartozik præstálni ».*V. ö. e mű II. köt. 225. l.

1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak Szoros prædiumbeli részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás felében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*Bl. fasc. XX. nr. 22. és fasc. YY.

{631.} 1686 január 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin szorosi részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvay másként Kovács Mihálynak és nővérének.*Nagyv. Múz. Blt.

1703-ban Szoros puszta hely.*V. ö. e mű II. 239. l.

Nincs szó aztán Szorosról egész a jelen századig, a mikor csupán annyit hallunk róla, hogy 1805-ben Simoni Andrásnak jobbágya van Szoros prædiumban.*Szv. lt.