{615.} Szoldobágy.

Zoldobagy 1414, Zoldobagh 1441, Zoldobag 1459, Zaldobagh, Zoldobaagh 1475, Zaldobagy 1479, Zoldobath 1500?, Zoldbagh, Zoldhbagh 1526, Zoldobagy 1549, Zoldobach 1550, Szoldob 1631, Száldob 1697, Szoldobágy 1698. A nép Szódobágynak mondja.

Száldob hársfát jelent.*A Nyelvtudományi Közleményekben ezeket olvashatjuk róla: A NySz.-ban csak egyetlen idevágó adat található: «A szőlőt, ha elég vastag, tzigolya avagy száldok vesszőkkel is meg lehet kötözni.» Apáczai Csere J. Encycl. 271. Sándor István is átvette ezt: «szádok, száldok tilia.» De megvan a régi TSz-ban mint székely tájszó: szádokfa, zádokfa. (A Czuczor-Fogarassy féle szótárban: «szál-dob egymás mellé vert két karóról lógó deszka, melyen a helységekben elszállásolt lovas katonáknak abrakolásra dobolnak»; hogy ez az adat hiteles-e és az itt említett szál-dob mennyiben függ össze, a fönt említettekkel, el nem dönthető. Ilyen értelme van egy állítólag 1463-diki oklevélben is, l. Székely Oklevéltár I. k., csakhogy ez az oklevél nagyon gyanúsnak látszik, tehát bizonyítékul el nem fogadható). – Az oklevélbeli példák és a mai Száldobágy nevü helységek tanúsága szerint a száldob szó a következő megyékben élt: Bereg, Szatmár, Mármaros, Szilágy, Bihar, Kolozs, Udvarhely, stb. tehát csakis a Tiszától keletre. Nyelvt. Közl. 1895. jun. 1. (XXV. k. 2. füz. 153. lap).

Minthogy Száldobágy nevű helység a szomszédos Biharban s Szatmárban is van – Biharban kettő is, az egyik a margitai, a másik (Hegyköz-Száldobágy) a bihari járásban –, adataink elbírálásánál nagyon is óvatosaknak kell lennünk.

Az a Szoldobágy nevű helység, melyet az oklevelek Közép-Szolnokban mondanak, Derzsida mellett feküdt. Szolduba, Szoldubicza helyek vannak ma is a két Derzsida, a két Szopor meg Girókuta vidékén. Szolduba helyet Hídvég, Lompért és Somlyó-Győrtelek közt is találunk.

Szolduba Nagy-Derzsidától délre, a Tasnád felé vezető állami út mellett, Nagy-Derzsida, Felső-Szopor és Girókuta közt fekszik, Szoldubicza pedig a Kraszna mellett, legközelebb esik Felső-Szoporhoz, távolabb Girókutához, közelében Szoldobicza nevű patak is van.

{616.} Szoldubáról már említettem, hogy Derzsidába olvadt. 1720-ban, mint puszta tartozott Derzsidához.*V. ö. E mű III. k. 272. és 273. l.

Az 1812-ben Kraszna vármegyében említett Szoldobágy helység kétségkivűl a bibari.*Szv. lt.

Szodobágy azon középszolnokvármegyei helységek közé tartozott, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*U. o.

Egy 1742-diki tanúvallatás szerint a Nagy-Derzsidával határos Szoldobágy puszta falu lakosai egy birtokosnak sem fizetnek tizedet, mert majdnem az egész határt felfogta az erdő és gaz.*Bl.

Az a Zaldobagh, a melyet Közép-Szolnoknak az 1475 körüli adólajstroma, mint Báthorinak s bizonyos Jánosnak a jószágát 3 frt 2 dr. és 2 frt 1 dr. adóval Sziget és Sarmaság közt említ, minden valószinűség szerint ez a falu*V. ö. e mű I. köt. 180. lap. s nem ama szatmárvármegyei Száldobágy, mely Erdődtől délkeletre fekszik.*V. ö. Csánki, I. k. 563. lap. 1543-ban a közép szolnoki Zoldobagh*Előfordúl Derzsida és Sarmaság közt. Dobai János, Szintai János és Kőrösi Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E 3 kapuszámon kívül találtak itt még 1 bírót, 1 szabadost és 3 szegényt is.*Dical. 1549-ben Zoldobagÿon*Előfordúl Ököritó és Csalános között Zálnok előtt. 1 kapu után adóztatták meg a Dobai János jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 1 szegényt és 3 új házat, továbbá Kőrösi Ferencz részéről 1 szegényt meg Patói István részéről 1 szegényt és 1 új házat.*Dical. 1570-ben (Zoldobaghon)*Előfordúl Alsó-Derzsida és Girókuta között. 1 kapu után rótták meg a Horvát István jobbágyait.*Dical.

1414-ben talán ehhez a Zoldobagy birtokhoz tartozó erdők elfoglalása miatt tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István – a Szántó, Tasnád, {617.} Szarvad, Szakácsi, Szent-Király, Mindszent, Kávás (Kovács?), Szopor meg más birtokok nemessége és lakosai ellen.*Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.

Egyébiránt e falu története nyomon követi Derzsidát. Az 1441–1757 évek némi eltéréssel teljesen összevágnak.*Az 1441., 1459., 1461., 1471., 1475., 1479., 1486., 1492., 1493., 1503., 1507., 1508., 1510., 1519., 1525., 1526., 1540., 1550., 1551., 1559., 1562., 1572., 1575., 1576., 1592., 1632., 1633., 1643., 1656., 1690., 1722., 1726., 1730., 1747., 1757. évekre vonatkozó adatokat l. Derzsidánál. Mint ott, úgy itt is a Dobokai, Miklós s a Majádiak meg az Ilosvai Gerberthek, majd a Sarmaságiak, a Kőrösiek, Bőnyeiek, Guthiak, Dobaiak, Bangák, Rápoltiak, Sándorháziak, Gencsiek viszik a főszerepet. A mohácsi vész idejéből kiemelkedő szép rész az az adat, mely szerint a Majádiak visszakapják II. Lajostól ezt a birtokukat is, melyet a parasztok mozgalma alkalmával vesztettek el.*Szgy.

A középszolnoki Zoldobath*Előfordúl Derzsida és Babuktelke között. egyike volt ama birtokoknak, a melyeket 1500? márcz. 22-dikén Görbet Pál és neje eladtak Kőrösi (Keresi) Zsigmondnak.*Dl. 36,405. Michael pag. 20. nr. 1.

1570-ben Dobai János árváinak: Györgynek, Jánosnak és Istvánnak száldobágyi részbirtokát hatalmasul elfoglalta Sarmasági Miklós, majd pedig Majádi Mátyás, kiket ezért ezen árvák gyámjai:*Gencsi-lt. nr. 737. Keresztúri Dobszai István és Lazinczki Horváth István megidéztetnek.*U. o. nr. 62.

1631-ben Boldogasszony havának 14. napján Hidi István s felesége, Ilosvai Kata a Szilágyban Szoldob alatt két szántóföldet adnak Lompérton lakó Filep (Philep) Jánosnak két forintért kiválthatólag Ilosván lakó Fülpösi (Fhwlpesi) István előtt.*Erd. Múz. Ködöböcz Károly ajándéka.

1694-ben Hidi Sándor többek között száldobágyi részjószágát is elzálogosította Guthi Farkasnak.*Szgy.

1697 nov. 17-dikén a Száldob alatti kétkerekű malom, atyai curialis telek s egyéb ingóságok felosztása tárgyában {618.} Dobai Györgyné Szécsi Judit megegyezik fiával, Dobai Miklóssal.*Gencsi-lt. nr. 923. 1698 ápr. 11-dikén Guti Farkas szoldobágyi jobbágya, Muszka Simon oltalomlevelet kap a középszolnoki alispántól.*Szgy. 1721 május 16-dikán vizsgálatot is tartottak az iránt, hogy Bisztrán, másként Kis Simon száldobágyi kétkövű malmát mivel akarta elcserélni Muszka Simon,*Gencsi-lt. nr. 228. junius 6-dikán pedig azt vizsgálják Bisztrán, másként Kis Simon érdekében, hogy Száldobágyon hány és miféle örökös és zálogos külső telkek maradtak atyjáról, Bisztrán Péterről.*U. o. nr. 227.

Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Szoldobágy puszta faluhelyen két puszta telket bírnak L. Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet és a Vayak. Ezeket mindig Boros Kata bírta. Jobbágyai vannak itt Guthi Ferencznek és br. Huszár Józsefnek.*Bl.

Mint Tasnád mezőváros tartozékát, a középszolnoki Szoldobágy részbirtokot 1779-ben hat évre bérbevették Vajai Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.*Bl.

A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra Szoldobágy prædiumból*Alsó- és Felső-Szoporral, Babuczával stb.-vel fordúl elő. 1797-ben összeírták a következőket, kisebb birtokosok: báró Huszár József, Gencsi Imre, Sándor és József, Szentmarjai György, Bydeskúti Imre, Matolcsi István, gróf Andrási Károly, Vay László, Kövér-utódok, Tyukodianus-utódok, Sajdi István, Borbély János, Halmágyi Klára, Guti Sándor; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Mezei Ursz.*Szv. lt.

1805 előtt Szoldobágyon telkeket zálogosított el Kövér Sándor Szűcs Gergely (Gligor) babuczai adózó nemesnek.*U. o.

Szolnok-Paczalusa. L. Paczalusa.