1. Pele-Szarvad.

Pele-Szarvadot a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztították.*Szv. lt. 1714 őszén telepűlt újra.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 340. lap.

Egy 1447 jun. 9-dikéről kelt beiktató parancs szerint a középszolnoki kis-szarvadi részjószágba bevezették Keszi Mihályt, Pelei Csonto Ilonát, Paczali Ferenczet és Szunai (Zonai) Jánost, a mely beiktatást julius 30-dikán bizonyítja a váradi káptalan.*Gr. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon.

1455-ben Peleszarvadi Tamás elzálogosítja pelezarvadi részbirtokát huszonöt arany forintért Fekete Pál- és Mátyásnak.*Lelesz, Prot. 4. fol. 40. an. 1455.

1475 körül a Bajom és Keszi közt említett Zarwad a Szarvadi Miklós jószága, a melyre 3 frt 3 dénár adót róttak ki.*E mű I. k. 178. lap. 1543-ban Pele Zarvadon 3 kapu után rótták meg adóval a Peleszarvadi Imre jobbágyait, ellenben a Peleszarvadi László özvegyeéit csak 1 után. Volt ekkor a helységben e 4 kapuszámon kívül még 1 bíró, 2 szabados, 13 szegény és 3 puszta telek.*Dical. 1549-ben, 1554-ben szintén 4 adózó kapu volt, 1549-ben {406.} 3 kapu után a Szarvadi Boldizsár jobbágyai, 1 kapu után az özv. Szarvadi Lászlónééi adóztak. E 4 kapun kívül találtak a helységben még 9 szegényt és 5 új házat.*Dical. 1554-ben (Pele Zaruadgÿan) 3 kapu után a Szarvadi Imre jobbágyai fizettek adót, 1 után pedig a Szarvadi Boldizsár özvegyeéi. E 4 kapuszámon kívül volt a helységben még 5 szegény és 1 puszta ház.*U. o. 1570-ben (Pele Zarwadon) 3–3 kapu után adóztatták meg özv. Szarvadi Imréné és Kőrösi János jobbágyait, ellenben a Nagy Paléit, csak 1 után.*U. o.

Pele-Szarvadot illetheti amaz 1489-diki oklevél, mely szerint Szarvadi Pál a maga és Antal meg Albert fiai terhére zálogba adja a középszolnoki Zarvad határában levő Várkút nevű rétjét, azután ugyancsak a határban Puszta vár mellett levő Nagyrét nevű legelőjét, melyet neki Szarvadi László zálogosított volt, – Pele birtokban lakó Nagy Albertnek tizenöt tiszta arany forintért.*Átiratban. Bl. fasc. RR. nr. 24.

1573-ban Beregszói Hagymás Kristóf ellen, a ki Pele Zarvadon hatalmasul elfoglalta Szarvadi Miklós leányának, Szatmári Literatus Miklósné Petronellának mostoha atyja és gyámja, Etheli Kőrösi János kezén levő atyai részbirtokát, mint megbízott, tiltakozik Petronella férje.*Lelesz, Signat. Lib. 4. fol. 76.

Ettől az időtől alig van nyoma Pele-Szarvadnak az okiratokban, egész 1797-ig, mikor a nemzeti fölkelésre készülődött az ország. A hadi segedelemhez való hozzájárulásra Pele-Szarvad községből 1797-ben összeírták a következőket, főbb birtokosok: Vay Ábrahámné, Tornya Sámuel, Keövér Gábor és Bydeskúti Imre; kisebb birtokosok: Beke Ferencz, Bíró Pálné, Bató György, Lánczi Zsigmond, Török Pálné, Beke Zsigmondné, Beke József, Belényesi Gábor, Bydeskúti László, Sándorházi József és Avasán Vaszil; más telkén lakó immunis nemesek: Bélteki Tógyer és Navátzky János; urasági tiszt: {407.} Gyulai László; pap: Bálint Gligore oláh; kántor: Pap Gábor oláh; zsidó: Keller Dávid; molnár: Pap Simon.*Szv. lt.

1805-ben kiírták Bélteki Tivadart (Tógyer), mint fegyverfogható adózó nemest;*U. o. okt. 14-dikén homagialis esküt tett Gyulai Áron.*U. o.

A gör. katholikusoknak templomuk (kőből) s egytantermű iskolájok van.*Sch. 1886. 187. lap.

1715-ben már 8 jobbágy- és 4 zsellér-, összesen 12 háztartás fizetett adót, 9 magyar és 3 oláh; 1720-ban 9 jobbágy-, 9 zsellér- és 1 taksás-, összesen 19 háztartás, magyar 17, oláh 2. A népesség száma 1715-ben 108 lélek, 81 magyar és 27 oláh; 1720-ban 171 lélek, 153 magyar és 18 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. 65. és 67. l.

1733-ban (Szereudról) 11 oláh családot jegyeztek fel; egyesűlt és kétnejű papját Györgynek hívták.*Tr.

1847-ben a lakosok száma 329; róm. kath. 1, gör. kath. 318, evang reform. 4, izr. 6.*Nagyv. Nvk. 1847. 107. lap. 1890-ben 216 lakosa van; nyelvre nézve magyar 4, német 15, oláh 197; vallásra nézve gör. kath. 197, evang. reform. 4, izr. 15. Házak száma 46.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 60, 1720-ban 382 köblöst, rétet 1715-ben 45, 1720-ban 94 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 85. Területe 923 katasztrális hold, a melyből szántóföld 574, legelő 134, rét 99, erdő 43, kert 30, terméketlen 43 hold.*Mg. St. 506. l.

A községnek 1900-ban 2637 K 38 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1323 K 30 f.

Utczái: Lá Pucé-sikátor, Lá Budiu-sikátor, Hegy-utcza, Siriman = Szirimán (szegény)-sikátor, Lá Topile (kenderáztatók)-sikátor.

Határrészei: Hátút, Lászlókút, Plopi = Plopty (nyárfák), Várkút, Pusztë (puszták), Băltoci = Báltocs (tócsák), Komlóskút.

{408.} 1720-ban ide tartozott Szuna puszta 43 köböl művelt területtel.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.

Kútjai: Hátúti-kút, László-kút és Vár-kút.