b) A krasznavármegyei Somos.

A krasznavármegyei Somos Hidvég és Doh között feküdt. Ma ott van a Valea Somosiei.

{349.} A török hódítások idején ez is elpusztúlt. A tizenhetedik század elején kisérlik meg újra telepítését. 1717 máj. 9-dikén Somos nevű puszta faluhelyre, melyen Szamosujlaki Rácz János is bírt pusztatelkeket, Kraszna vármegye Kövesdi Boér Ferencz főispánnak telepítési engedélyt ad, s a betelepített hely után három évi adó- és tehermentességet.*Szv. lt.

A krasznavármegyei Somos (előfordúl Domoszlóval) egyike volt azoknak a prædiumoknak, a melyekbeli birtokokat 1459 jun. 27-dikén Csomafái Pál többek nevében elzálogosít húsz arany forintért Perecseni Gáspár plébánosnak,*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 53. nr. 2. jul. 11-dikén Kémeri Klára apjának, Tamásnak, a krasznavármegyei Somos (előfordúl Doh és Domoszló között) birtokát is zálogul kapja hozománya fejében apja testvéreitől: Pétertől és Dávidtól.*U. o. p. 55. nr. 3.

1464 okt. 15-dikén a krasznavármegyei Somos birtokot eladja Kémeri László Dengelegi Borbálának huszonöt aranyforintért.*Dl. 27,681.

1466 nov. 14-dikén Kémeri Pál és fiai: István, Bernát, Ráfáel, György, Mihály krasznavármegyei Somos és Kémer birtokokbeli részeibe – kivéve Pál leányának a részét – nádori itélet alapján beiktatják kétharmad részben a nádort, egyharmad részben pedig Csaholyi Miklóst.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 10. nr. 3.

Az a Bucsummal s Detrehemmel 1497-ben előforduló Zolmus, melyet L. Bánfi László cserébe ad a L. Bánfi János más megyebeli birtokáért, szintén ez a Somos (nem Solymos).*Bl. fasc. A. nr. 22.

A krasznavármegyei Somos (előfordúl Doh és Domoszló között) aztán egyike volt azoknak a falvaknak is, a melyekbeli birtokait Kémeri Tamás 1502 május 19-dikén elzálogosította Kémeri Andrásnak.*Dl. 36,405. Michael pag. 202. nr. 1.

1532-ben Kémeri Kémeri János utódainak a krasznavármegyei Somoson levő részbirtokait megveszi Somlyói Báthori István erdélyi fejedelem.*Szgy.

{350.} 1547-ben a krasznavármegyei Somos felébe Somlyói Báthori Istvánt, Andrást és Kristófot iktatják be.*Lelesz, Stat. B. 308.

Sarmasági Mihály krasznavármegyei Somos részbirtokát megtámadta Losonczi Bánfi Miklós, a kit 1548-ban a fenti Sarmasági megidéztet.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 53.

1553-ban a krasznavármegyei Ipphoz tartozó Somoos-on (előfordúl Kémer és Hidvég között Badacson előtt) 1–1 kapu után adóztak a Kémeri László és Móré Márton jobbágyai, a kiken kívül találtak itt még 1 bírót, 7 szegényt és 1 új házat.*Dical.

1560-ban a Kémerrel, továbbá Geszthes prædiummal előforduló Somoson részbirtokos Cserepes György, «krasznavármegyei lakos».*Szgy.

Somosy Illés deáknénak, Hubai Pálnak, Fejérváry Miklósnak, Sombory Farkasnak és Kémery Istvánnak talán e Somosról való jobbágyai lesznek kezesek Somosy Farkas János nevű jobbágyért, a ki «esett néminemű emberi halálnak vétkében»; kezességet vállalnak érte, hogy ezentúl se nem öl, se nem lop.*Nagyv. Múz. Blt.

1602-ben a krasznavármegyei Somos részbirtokba (előfordúl Kémerrel) Szántói Becsk Györgyöt iktatják be.*Lelesz, Stat. B. 244.

A krasznavármegyei Somos (előfordúl Vártelek után) azon birtokok között volt, a melyekbe 1618-ban beiktatták Ravaszdi Erzsébetet.*Orsz. lt. Km. conv. fasc. R. nr. 5.; 20. fiók.

A krasznavármegyei Somosi (Somosy) és Vaja prædiumokat 1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király Nagyfalusi Serédi Péter bárónak és utódainak adományozza minden hozzájuk tartozandóval és a bennük gyakorolt királyi jogokkal együtt.*Szgy.

Somlyó. L. Szilágy-Somlyó.