1. Somfalu.

Mint mondók, Somfalut jelenti ama Somtelek birtok, melyet 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélnek Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*Lelesz, 126. f. 5. nr. 25.

Somfalu kétségkívül Drágfi-birtok azután.

Egy a tizenhetedik századból A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fentmaradt összeírásban Somos és Szomos fordúl elő. Az előbbi helyt egy jobbágyot jegyeztek föl, az utóbbira vonatkozólag, mely Illésfalvával s Alsó-Várczával van említve, azt a megjegyzést találjuk, hogy elpusztúlt.*GKG. A. fasc. XV., XVI. Az előbbi adat Somfalut, az utóbbi minden bizonynyal Somost illeti.

Somfalu 1715-ben még lakatlan, 1720-ban 2 jobbágy-, 3 zsellér-, összesen 5 háztartás fizetett adót, mind oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 45 oláh lélek,*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.a kik: mint láttuk, két év előtt költöztek ide.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben e (Somos?) községből gr. Gyulai József, br. Bornemissza József és gr. Bethlen Sámuel főbirtokosokat, Pap János papot s Pap Alexa kántort írták ki.*Szv. lt.

{346.} A gör. katholikusok kőtemploma 1868-ban, egytantermű elemi iskolájok 1882-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 183. l.

Az Örményes és Sülelmed közt 1847-ben említett Somos (Kornye) Somfalunak felel meg, a hol ekkor a lakosok száma 510; valamennyi gör. kath.*Nagzv. Nvk. 1847. 111. l.

Lélekszáma 1890-ben 734; nyelvre nézve magyar 6, oláh 711, egyéb nyelvű 17; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 712, evang. reform. 2, izr. 19. Házak száma 138.

A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 12 köblöst; rétet 10 kaszást.*M. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 118. Területe 1834 katasztrális hold, a melyből szántóföld 982, erdő 554, rét 102, legelő 56, kert 37, szőlő (parlag) 17, beültetve 1, terméketlen 85 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 4992 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1989 K 30 f.