| Sámson. | TARTALOM | Sereden. |
Sándorháza (1401), Sándorhegy? (1497) középszolnoki birtok 1401-ben a Jakcsiak Darócztelke (Darvatelke) birtokának a határjárásánál, mint az oda való nemesek birtoka van említve.*
1429 junius 2-dikán Palóczi Máté országbiró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Sándorházi Péter fiát, Antalt, Sándorházi Balázs fiainak, Benedeknek, Péternek, Bálintnak Sándorháza középszolnoki birtokuk felébe iktassák, mely őt zálogjog alapján megilleti.*
1430 jul. 22-dikén is ezek szerepelnek; Sándorházi Péter fia a maga és fiai nevében minden fizetés nélkül visszabocsátja zálogban bírt középszolnoki Sándorháza birtokát Sándorházi Balázs utódainak.*
1439 jan. 31-dikén is a Sándorháziak tiltanak el Sándorháza negyedének eladásától, valamint jogtalan elfoglalásától más Sándorháziakat.* Sándorházi István és Mihály Sándorháza negyedét adták át nővérüknek, Veres Györgyné Klárának, jóllehet ezt csak egy nyolczad illette volna meg. Ezért 1441 máj. 10-dikén a fenti István és Mihály fiai eltiltják Klára utódait ama negyed elfoglalásától.*
Sándorháza egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyekbeli részöket 1467 jul. 1-sején Sándorházi Porkoláb Balázs és fiai, György, Pál és János, lekötötték Sándorházi Jánosnak.*
1475 körül Sándorházi Miklós jobbágyait 4 frt 4 drral adóztatták meg innen.* 1549-ben Sándorháza Dobai Lázár, Boda Imre és Kusalyi Ferencz között oszlott meg; az elsőnek a jobbágyai 10, míg az utóbbiakéi csak 1–1 kapu után adóztak. 1553-ban Sándorházi Gáspárnénak 1 szegénye van e {329.} helységben.* 1549-ben 25–25 dénárnyi adót fizettek Veres Benedek és Fábián Imre, egytelkes nemesek, özv. Nagy Pálné és Szabó János, féltelkesek pedig 13–13 dénárnyit.* 1570-ben csak 1/2 kapu után tudtak adót fizetni a Sándorházi Gáspár jobbágyai.*
1492 aug. 13-dikán az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Sándorházi Porkoláb Mihály középszolnoki Sándorháza birtokába iktassa be Lelei Adi Márton leányát, Szilágyszegi Pálné Annát és Szakácsi Kecskés János fiát, Lászlót;* szeptember 27-dikén Sándorházi György, Pál és János a középszolnoki Sándorházán levő birtokaikért cserébe kapják Horváti Peres fiai: János- és Andrástól a kolozsmegyei Botháza pusztát.*
1495 okt. 16-dikán Tőkés Miklós örökbe vallja Sándorhaza falubeli birtokát Szilágyszegi Péternek.*
1497 aug. 22-dikén Ulászló király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Sándorháza birtokba új királyi adomány alapján iktassa be Sándorházi Márton, erdélyi székesegyházi főesperest és rokonait, kiknek szülői is bírták e jószágot.* Kétségkívül e Márton, (gyulafehérvári káptalani archidiaconus) adja el Sándorháza birtokrészét Keresztúri Barnabás feleségének, Orsolyának.*
1546-ban egy itteni részbirtokba Kisdobai Székely Pált és Lázárt iktatták be.*
1549-ben Sándorhaza birtoknak Thelek nevű, eddig osztatlan részén osztozkodni akar Sándorházi Porkoláb Gáspárral és Menyhérttel meg Kisdobai Boda Balázsné Sándorházi Porkoláb Katalinnal Kusalyi Jakabfi másként Korpaszdi Imre, a miért is Ferdinánd király meghagyja a konventnek, hogy {330.} ez iránt szólítsa fel a Porkolábokat, ellenkezés esetén pedig idézze meg.*
1674 jul. 26-dikán Sándorházi Kata zálogba adja Sándorházán Pál András puszta telkét Katra Sándornak.*
1681 május havában Szilágy-Szegen lakó nemes János Deák, Közép-Szolnok vármegyének egyik hites assessora s Szilágy-Szegen lakó nemes Baxai Osvát Ferencz előtt Szilágyszegi Szikszai Gábor Sándorházán lakó Katra Ferencz nevű jobbágyát zálogba adja Szilágyszegi nemes Boda Mihálynak húsz magyar forintban.*
1696 decz. 28-dikán Sándorházi Zsigmond és István sándorházi és szilágyszegi örökös jobbágyokat zálogosítanak el Pap Lászlónak száznyolczvanhét magyar forintért.*
1714 febr. 14-dikén Boda Katalin elzálogosítja sándorházi telkét Dobai Andrásnak.*
De már ekkor a falut földig lerombolták kétségkívül Básta csapatai, a ki nem kimélte e vidék falvait. A mit talán ő meghagyott, azt a török hadak söprötték el. Hont vármegye küldöttei a pragmatica sanctio idejében mint pusztát említik.* Azután is mindig puszta. A Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallatások alkalmával egyik tanú a Fodor-családnak két kaszáló rétjéről tud, a melyek közül az egyik a Sándorházi puszta falu alatt, a másik pedig a menyői határszélben a gyepű mellett van.* Sándorházán, mint a néhai Menyői Fodor Zsigmond birtokán 1733-ban (Hadad várában kelt levél szerint) Fodor Zsigmond, Menyői Láposi Pál és Fodor Mária örökösei osztozkodnak.*
1806-ban Sándorháza prædiumban irtásai vannak Kozma Jánosnak (Vonul).*
Egyéb adatot Sándorházára vonatkozólag Menyőnél láttunk, mert a menyői határon – Menyő és Szilágyszeg között {331.} – volt Sándorháza falu. A menyői evang. reform. egyház tornyában levő 12–15 kilós kisharangot Sándorházáról vitték ide. A templom helye ez előtt félszázaddal még fölismerhet volt. Alapjából köveket Menyőbe is hordtak.
| Sámson. | TARTALOM | Sereden. |