Rácz.

Rath, Rach (1488), Racz (1490) birtokrészről, illetve prædiumról emlékszik meg egy pár Mátyás-korabeli oklevél Közép-Szolnok vármegyében Elmezd (Ulmez ?), Poklostelek és Kékecz közt.

Története teljesen egybevág Poklostelek prædium történetével. 1488 szept. 20-dikán Vajai Balázsné Szénási Ilonát (Elenát) be akarják iktatni a középszolnoki Rach birtokrészbe, de Horváth Gáspár, az erdélyi püspök tisztje ellentmond.*Dl. 19,404. és Lelesz. Stat. V. 141. 1490-ben Mátyás király parancsára a középszolnoki Rácz prædiumba Báthori Andrást iktatják.*Orsz. lt. erdélyi fisc. és Lelesz, Stat. B. 309.

T.-Szarvadtól délkeletre fekszik egy Rácz nevű határrész, melyet elpusztúlt falu helyének tartanak, de a melynek már {273.} ma semmi nyoma az elsülyedt torony helyén, – a mint regéli a nép – minden hét évben megszólal a harang. Minden bizonynyal ezt a helyet illetik adataink.

Egy 1387 április 17-diki oklevél Csánynyal együtt egy szolnokvármegyei rakai birtokrészt is említ, melyet Zsigmond király Károlyi Lászlónak és testvérének, Andrásnak adományozott.*Gr. Károlyi levéltár. I. köt. 422. l. Minthogy Rácz ma is a gróf Károlyiak kezén van, talán ez a Raka egynek vehető Ráczczal.