Prodánfalva.

Prodwfalwa (1475), Prodanfalwa (1543), Prodanffalwa (1570), Prodoffalwa (1575 után), oláhul Prodenesti (1733), Prodenesci szláv eredetű személynévtől származik. Mindig középszolnokvármegyei falu volt, mely csak a Hunyadiak korában kezd feltünni. 1549-ben Kővár, 1564-ben, 1570-ben, 1584-ben Hadad várállak tartozékai közt találjuk. A Jakcsiak birtoka volt.

Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírásába {265.} Prodwfalwa (Varasitó és Náprád közt), mint (Jakcsi?) István jószága 1 frt 2 dr. adóval van fölvéve.*E mű I. k. 180. l. 1543-ban a középszolnoki Prodanfalwá-n 1 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, de felmentést élvezett 1 bíró és 1 szegény.*Dical. 1549-ben a Kővárhoz tartozó középszolnoki Prodanfalwá-n 2 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait, kiken kívűl volt még a helységben 4 szegény és 1 új ház.*U. o. 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Prodanfalwá-n 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, az adó behajtását azonban nem engedte meg Sulyok György. Ezen 1 kapun kívűl találtak itt még 2 zsellért és 1 új házat.*U. o. 1570-ben a középszolnoki Prodanffalwá-n 1 kapu után fizettek adót a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.*U. o.

A birtoklás története nyomon követi a Jakcsi-birtokok történetét az 1545., 1548., 1570., 1582. éveken át, míg aztán ez is a Wesselényiek kezére kerűl.*Az erre vonatkozó adatokat l. Bogdándnál. 1545-ben (Prodanfalwa) Jakcsi Mihályé, 1570-ben (Prodanffalwa) Jakcsi Boldizsáré. Prodánfalva is egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyeket Wesselényi Pál 1690 febr. 24-dikén elzálogosított két esztendeig kiválthatatlanul nemzetes Szűcs Bálint és felesége nemes Varga Erzsébet, zilahi lakosoknak.*Wl.

A hadadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Prodánfalva községből: báró Wesselényi Miklóst, továbbá Popa Dávid, papot, Pap Gábor, kántort s Tyeglás Stefán, molnárt írták ki.*Szv. lt.

A gör. kath.-oknak van fatemplomuk,*Sch. 1886. 162. l. s egy tantermű elemi iskolájok.

1733-ban Prodánfalva (Prodenesti) oláh családainak a számát nem állapíthatták meg.*Tr.

1750-ben (Pro Denesty-n) a gör. kath. lelkek száma 122, a kik részén volt egy templom s egy kántor.*Tr. 1901. évi IX. szám. 284. l.

{266.} 1703-ban Prodánfalván kilencz jobbágy családot és négy puszta telket írtak össze. Szolgálmányaikat már előbb láttuk.*V. ö. II. köt. 99. l.

1715-ben 4 jobbágyháztartás fizettett adót, magyar 3, oláh 1; 1720-ban 5 jobbágy, 4 zsellér, összesen 9 háztartás, 7 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 36 lélek, 27 magyar és 9 oláh; 1720-ban 81 lélek, magyar 63, oláh 18. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb része oláh.*V. ö. Magy. Stat. Közl. 66. és 67. l.

1847-ben 230 (valamennyi) gör. kath. lakost mutattak ki.*Nagyv. Nvk. 1847. 109. l. 1890-ben 236 lakosa van; nyelvre nézve magyar 10, oláh 224, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve róm. kath. 7, gör. kath. 216, izr. 13. Házak száma 48.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 11, 1720-ban 108 köblöst, rétet 1715-ben 4 1/2, 1720-ban 20 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 72. Területe 740 katasztrális hold, a melyből szántóföld 239, erdő 214, legelő 134, rét 106, kert 18, terméketlen 29 hold.*Mg. St. 510.

A községnek 1900-ban 1594 K 94 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 887 K 84 f.

Határrészei: Coastea Mihuţ = Kasztjá Mihucz (Mihuczhalom), Eklëzsijá Popij (papi eklézsia), Balta Pescilor = Báltá Pëstyilor (halas tócsa), Cânepişte = Kinyëptyistyë (kenderföld), Lunka (völgy), Vêrful Şanţ = Virfui Sáncz (sáncz-tető), Valea Vacii = Váljá Vácsij (a tehén völgye).

Vize: az Egregy.

Puszta-Baksa. L. Baksa.

Puszta-Bádon. L. Bádon.

Puszta-Maladé. L. Maladé.

Puszta-Rajtolcz. L. Rajtolcz.

Puszta-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós.