Petenye.

Petenyeháza, Pethnyefalua, Pethinyefalwa 1484, Petheneháza 1495, Pethenyefalwa 1501, Pethenefalua 1553, Pethenyefalva 1582, Peteniefalwa 1604, Pelenye 1808. Ószláv név. Krasznavármegyei hajdan magyar helység. Kraszna-Horvát mellett fekszik, melylyel már egészen összeépűlt.

Mint a hagyomány tartja, Petenye egy erdélyi székely földesúr hét házszámú telepítvénye volt, mely család kihaltával a telepítvényt a Kozma, Miske, Rettegi, Szentes és Csáki-családok osztották fel maguk között. Lássuk a történeti forrást.

1484 jan. 23-dikán a krasznavármegyei Pethinyefalwa birtokba új adományként beiktatják Szentannai István, Miklós, Balázs és Ferencz testvéreket, kiket az örökség útján megillet.*Az oklevélnek több mint egy harmada elszakadt, a megmaradt részen az illetők neve és a birtokok csak hiányosan olvashatók, de az oklevél hátára egykorú irással való feljegyzés szerint az néhai Szenthannai István, Miklós, Balázs, Ferencz, Lőrincz fiai javára szólt. Dl. 27,723.

1495 ápr. 6-dikán Szentannai Tót Miklós elcseréli többek között Pethenehaza birtokát,*Előfordúl Szent-Keresztfalvával Sereden előtt. testvére, Balázs kolozs- és tordamegyei meg marosszéki birtokaiért.*Dl. 36,398. Km. Prot. min. p. 227. nr. 1. és Dl. 27,752.

{254.} Pethenyefalwa egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyeket Tót Balázs elzálogosított Keczeli Szele Mártonnak, a ki azonban 1501 ápr. 24-dikén a zálogösszeg felvétele után visszabocsátja azokat Tót Ferencznek.*Dl. 36,405. Michael pag. 101. nr. 1. és pag. 102. nr. 1.

1553-ban Pethenefalua-n*Előfordúl Alsó-Sereden és Horvát között. a Tót Mihály jobbágyait 9, a Bernárd Balázséit pedig 8 kapu után adóztatták meg. Eme 17 kapun kívül feljegyeztek még 1 birót, 12 szegényt és 5 új házat.*Dical. 1604-ben Peteniefalwán 3 telket adóztattak meg Tót Balázs és Miklós részéről, 1605-ben ellenben külön-külön 1 1/2–1 1/2-et.*U. o.

1582-ben Petenyefalva birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondottak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*Orsz. lt. Gyf. kápt. fol. 123.

1808-ban Petenyéről. összeirták a br. Kemény, gr. Rédai, Boér (Mária), Botos, Miske, gr. Kornis és Kozma birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 48 antiqua és 6 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Kozma Ferencznek (16 antiqua és 1 nova), br. Kemény Simonnénak (8 antiqua, 1 nova), Boér Máriának (7 antiqua, 1 nova) stb.*Szv. lt.

Petenyén a gör. katholikusoknak fatemplomuk s egy tantermű iskolájok van.*Sch. 1886. 148. l.

1715-ben nyolcz, 1720-ban tíz jobbágy háztartás fizetett adót, Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 90 lélek, mind magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1847-ben a lakosok számát jó magasra: 820-ra teszik: róm. kath. 15, gör. kath. 162, evang. reform. 643.*Nagyv. Nvk. 1847. 102. l. 1890-ben már csak 322 lelket számláltak össze; nyelvre nézve magyar 164, német 1, oláh 157; róm. kat. 6, gör. kat. 157, ev. ref. 132, izr. 27. Házak száma 69.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak {255.} szántóföldet 1715-ben 41, 1720-ban 29 köblöst, rétet 1715-ben 14, 1720-ban 15 kaszást, szőlőt 1715-ben 18, 1720-ban 25 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1895-ben gazdaságainak száma 92, területe 826 katasztrális hold, a melyből szántóföld 416, legelő 160, rét 72, kert 46, erdő 42, szőlő parlagon 20, beültetve 1 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 7517 K 50 f becsértékü cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 712 K 50 f.

Útjai: Lökős-, Kis-bogár-, Sereden-, Balladomb- és Seredenke-út.

Határrészei: Iszek, Lándzsa, Potyogó, Kerekerdő, Pincze-gaz, Páskuj-szőlő, Kis-bogár, Csere, Lökős, Csúpos, Disznó-regy. Szőlőhegyek: Alsó- és Felső-Csúpos, Hegyes, Szent-Mihály-hegy és Szökés. Iszek tájszó: szurok.

A Pinczegaz a tatárjáráskor menedékhelyül szolgált a népnek földalatti üregeivel. A Páskuj-szőlő hasonnevű jobbágy szőlője volt.

Patakjai: Seredenke-, Kis-bogár-patak. Előbbi határvonal Kraszna-Horvát és Petenye között, utóbbi a hasonnevű határrészben folyik.