{214.} Patakfalva.

Pathakfalva 1424, Pathakfalwa 1543, Patakffalwa 1569, Pathakffalwa 1570.

Az oklevelekben Örményes és Vadafalva környékén (1424), Felső-Szivágy és Cseh között (1543), Mosóbányával (1549), Alsó-Szivágygyal, Alsó-Várczával (XXII. század), Somossal (1646), Tohát és Borzlyuk között (1671), Horváttal (1676), Vadafalva és Egerbegy közt (1729) fordúl elő, mint középszolnokvármegyei helység, mely – 1682 előtt – Váradnak a török uralom alá jutása után pusztúlt el.*Szv.lt. 1676-ban Patakfalva puszta faluhelyről van szó Somos és Mosóbánya közt.*GKG. A. fasc. VII.

Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma nem említi; de a tizenhatodik századi adóösszeírásokba már föl van véve; 1543-ban (a középszolnoki Patakfalván) 1 kapuszámnyi adóval rótták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, 4 szegényt pedig felmentettek.*Dical. 1549-ben szintén 1 kapuszámnyi adóval rótták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait. Ugyanekkor találtak itt még 2 szegényt, 1 új házat és 1 puszta telket.*U. o. 1570-ben is (a középszolnoki Pathakffalwán) 1 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.*U. o.

Mint az ezen vidékbeli birtokokat általában, úgy ezt is Báthori György kapta, a kinek a hűtlenségbe esésével, 1569 márcz. 19-dikén Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.*GKG. A. fasc. I., III. Gyulafit be is iktatták.*U. o. C. fasc. XII.

Lisztiné patakfalvi jobbágyai tanuskodtak Égerháton egy 1642 febr. 16-dikán tartott tanúvallatásnál.*GKG.

Egy a tizenhetedik század elejéről A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fenmaradt összeírás szerint Patakfalván a jobbágyok száma kettő, ezek: Asztalos Péter, egy 1 fiával és egy öcscsével, meg Medvés Kristóf egy fiával.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

{215.} Egy másik, szintén ebből a századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint itt 12 jobbágy volt.*GKG. A. fasc. XV., XVI. Ostrosith Borbálának egy patakfalvi szökött jobbágynak a puszta telke jutott, a mikor ezeket 1676-ban Gyulafi Borbála halála után felosztották Kapi György, Barcsai Judith és Ostrosith Borbála között.*U. o. A. fasc. VII.

Egy 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás szerint az itteni részbirtokban mindössze két puszta jobbágytelekről van szó.*U. o. A. fasc. XV., XVI.

Gyulai Ferencz szilágy-csehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fentmaradt lajstroma szerint Patakfalván hat puszta telket írtak össze.*GKG. nr. 17. és 18.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzékben csak egy puszta telket találunk.*U. o. C. fasc. XVI.

Hont vármegye küldöttei 1715-ben még nem szólnak róla, de már 1720-ban innen 4 jobbágy, 2 zsellér, 1 taksás, összesen 7 háztartást írtak adó alá, magyar 6, oláh 1, a miből következtetve a népesség száma 1720-ban 63 lélek, 54 magyar és 9 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

A művelés alatti területből, 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet, 53 köblöst; rétet 16 kaszást.*U. o.

Ez az utolsó adatunk róla, a melylyel végleg eltűnik szemeink elől.