{208.} Papfalva.

Papfalwa 1549, Papfalwa 1570.

Középszolnokvármegyei helység, mely 1604-ben a Gyulafi jószághoz tartozóként van említve.

Az oklevelekben Tóhát és Köőd között (1549), Somos után Borzlyuk és Cseh között (1570), Alsó-Berekszóval és Gardánfalva előtt (1595), Örményes után (1646), Alsó- és Felső-Szivágygyal (XVII. század) fordúl elő.

Közép-Szolnok vármegyének egy 1682-diki jegyzőkönyve szerint 1682 előtt, Várad eleste után pusztúlt el.*Szv. lt. 1676-ban puszta.*GKG. A. fasc. VII. Hont vármegye küldöttei 1715-ben Felső-Berekszóhoz számítják, mint pusztát, tizenhat köböl, müvelés alatt álló területtel.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.

1549-ben 1 szegénye van Papfalwan Drágfi özvegyének.*Dical. Már 1570-ben (Papffalwá-n) 1 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*U. o. 1604-ben a közép szolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Papfalvá-n és Örményesen együttesen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*U. o.

1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy e birtokával is szabadon rendelkezzék.*GKG. C. fasc. XIX.

Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariurna czímmel fentmaradt jegyzék szerint Papfalván kilencz jobbágy van.*U. o. A. fasc. XV., XVI.

Papfalva puszta faluhelyen is osztozkodnak 1676 május 13-dikán Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála,*U. o. A. fasc. VII. a kinek egy papfalvi szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*U. o.

Egy 1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírásban Papfalva részbirtokban két puzta jobbágytelek szerepel.*U. o. XV., XVI.