| Örményes. | TARTALOM | Paczal. |
Ewrmezew 1469, Ew(r) Mezew 1492, Eormezeo 1575, oláhul Varul 1733, Váru 1837. Nevét lakosainak határőri foglalkozásától nyerte,* míg az oláh neve a lakosság egyik foglalkozásával: a mészégetéssel függ össze.
Dobokavármegyei helység volt, a hol a pánczélcsehi járáshoz számították.
Hajdan közvetetlen az Egregy mellett feküdt s Erdélynek {174.} legvégsőbb őrállomási helye volt. E helyről a háborús idők zaklatásai miatt költözött el a község a szűk völgybe, mostani helyére, mely biztosabb menedéket nyújtott. Már 1722-ben egy szűk völgyben és domboldalokon fekszik. Útja nincs. Távolsága Zilahtól két mértföld.*
Határos Zsibóval (K.-Szolnok vármegyében.)*
Szirmai Várnak nevezi,* de csak kis falu.* Mint Hodor mondja: nevezetes határőrhely és talán általut (passus) volt abban az időben, midőn Erdély, a vajdák alatt, csak Doboka vármegye széléig nyúlt.*
Hogy Őrmezőnek mily szerepe volt a sószállítás történetében s az itt levő portusról, valamint az őrmezői sánczokról már előbb szóltam.*
Birtoklásának története az 1469-dik évtől Borzova történetével egyezik.
A dobokavármegyei Ewrmezew is egyike Zsombori Péter ama részbirtokainak, a melyeket ez 1469 márcz. 16-dikán elzálogosított Zsombori Lászlónak.* Még ebben az évben, okt. 11-dikén, itt is Zsombori Péter és László meg a Drágiak, továbbá Csupor Miklós a szereplők.* 1471 okt. 22-dikén Zsombori Péter osztályos atyafiának, Zsombori Lászlónak eladta az itteni részt is.*
1492 aug. 20-dikán Drági Márk elzálogosítja Ew(r) Mezew-falubeli birtokát a vámmal együtt Zsombori Péternek.*
1525 jan. 28-dikán a kolozsm. konvent zálogvalló levele szerint Zsombori Benedek (Sombori Sombory N. fiai: Benedek, Péter) Ewrmezewi birtokát Gyerőfi Zsigmondnak (Kyskapwsi Ghyewrefy Zsigmond) zálogba veti s a békés birtoklásért kezességet vállal kisesküllői birtoka lekötésével.*
{175.} 1526 márcz. 1-sején Zsombori Péter és Benedek elzálogosítják az ewrmezewi birtokukat Drágfi Jánosnak bizonyos összeg és a borzovai meg a farkasmezői birtokok visszabocsátása fejében,* mint ezt Borzovánál szintén láttuk.
Eormezeo birtokot, mely a hűtlenségbe esett Károlyi Lászlóé volt, 1575 szept. 18-dikán Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta S. Báthori István különösen a Békés Gáspár ellenében tett hűséges szolgálataiért és elrendelte a beiktatást.*
1599 okt. 20-dikán Gyulafi László engedélyt kap Báthori Zsigmondtól, hogy Eormezeo falujára vigye át Zsibóról örökre a deési só lerakodó állomását (portus).*
1601 decz. 7-dike körül Szentmihályfalvi Tamás deák feljegyzése szerint ő a darabantokkal felvett Eormezeon só árában őrmezői András Lászlótól 210 frtot, a birótól 140 frt 50 pénzt és őrmezői Lupsa Lukácstól 118 frt 50 pénzt, mely összeget ura Gyulafi László kezéhez adta, a mit ez el is ismer.*
Gyulafi László a Tamás deák által Lupsa Lwkachtól fölvett 118 forintból, mely Deési Halász Gergely sava ára, 100 forintot Szántói Mihály deési lakosnak adott meg, a mit ez 1602 okt. 3-dikán elismer.*
Liszti Ferenczné elfoglaltatta a szerződés ellenére az eőrmezeői vámházat zsibói tiszttartójával fegyveres kézzel és oda vitette borát korcsmára és ott árúltatta. Ez ellen 1629 ápr. 19-dikén tiltakozik Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna.*
Eőrmezeőt elfoglaltatta a fejedelem, de 1639-ben özv. Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna a maga és nővére, Barcsai Zsigmondné Borbála, továbbá Gyulafi Sámuel leánya, Mária nevében kijelenti, hogy ők készek fölmutatni leveleiket, a melyek szerint e birtok őket illeti.*
Őrmező 1723 óta a Bornemissza báró nemzetség birtoka.*
{176.} A gör. katholikusok temploma fából van. Egy tantermű elemi iskolájokat 1900-ban építették.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímnel fentmaradt jegyzék szerint Eormezon 28 jobbágy van.*
1733-ban (Varul) 20 volt az oláh családok száma; egyesűlt papját Istvánnak hívták.*
1837-ben a lelkek száma 263, a házaké 51.* 1890-ben 353 lakosa így oszlott meg: nyelvre nézve magyar 18, német 1, oláh 333, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 327, evang. reform. 5, izr. 20. Házak száma 76. Lakosai kosárfonással is foglalkoznak.*
1722-ben határa két részre oszlik. Talaja az Almás völgyén félfekete, vízenyős, a délen és északon levő dombok oldalain veres, sárga, kavicsos; trágyában hiányt szenved. Hat és négy ökörrel, kétszer szántanak. A kétszeres megterem. Szénája vegyes. Az Almás néha kiönt. Erdeje bőven van. Malom van helyben.*
Ekkor összeírtak 7 jobbágyot, 6 zsellért és 5 bujdosót, kiknek kezén volt 13 egész és féltelek, 22 ökör, 37 tehén, 2 borjú és üsző, 8 ló, 13 juh és kecske, 45 sertés, 68 köblös szántóföld, 18 köböl és 3 metreta őszi vetés, 14 köböl és 2 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 198 kalangya búza, 131 kalangya zab, árpa és alakor, 15 kalangya kender és len, 5 köböl és 1 metreta borsó és lencse, 56 szekér széna.*
1895-ben gazdaságainak száma 68. Területe 1343 katasztrális hold, a melyből erdő 616, szántóföld 408, legelő 148, rét 76, kert 8, terméketlen 87 hold.*
1721-ben adója 183 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 100 magyar frt.*
A községnek 1900-ban 172 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1467 K 40 f.
{177.} Határrészei: Şesul Morii = Sëszul Morij (a malom körülí síkság), Őrmező, Mânzărie = Munzeríjë (csikós kert).
Az őrmezői Krisztus-képet, mely – mint Hodor mondja – (Bornemissza báró kegyes műve, ki dúsabb létére is elfajult századunkban nemcsak el nem fajúlni, hanem példás keresztyén is tuda lenni»,* már előbb bemutattam.*
Vizei: a Szamos, Almás és az Egregy.
| Örményes. | TARTALOM | Paczal. |