| Nyirsid. | TARTALOM | Osztró. |
Középszolnokvármegyei helység.
Orbó szláv eredetű szó, vrbov, vrba = fűzfa.*
Mint a néphagyomány tartja, hajdanában csak egy házból állott ez a falu, erdő-vidék közepén, honnan a ház tulajdonosai, három testvér, nagy rablásokat vittek véghez.
A tizenhatodik század folyamán Orbó is áldozatul esett a harczi viharoknak, még 1720-ban is puszta.* Hont vármegye küldöttei az adóösszeírás alkalmával tehát még ekkor ezt az egyetlen háztartást sem találták.
A Váradi Regestrumban Vrsei villabeli Jólegény a pörosztó, a mikor egy Hatvan villabeli a táborban elveszett lova ügyében törvény elé állít egy Dobur villabelit.*
1427–1730 körül Szilágyi Miklós fiainak itt is volt birtokuk.*
1475 körül «Bernaldj» (Dengelegi Bernát) 3 frt, «Barta magistj» pedig 2 frt adóval vannak fölvéve Orboról, a mely 1543-ban Berendi János és Kőrösi Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 2–2 kapuszámnyi adót fizettek. Volt a helységben a 4 kapuszámon kívül még 2 bíró és 2 szegény.* 1549-ben is 2–2 kapu után adóztatták meg a Berendi János és Körösi Ferencz jobbágyait, kiket kívül találtak a helységben még 1 bírót, 2 szegényt és 3 új házat. 1554-ben ugyanezen adatokat jegyezték fel.* 1570-ben Kőrösi János és Kún László között oszlott meg; ezeknek jobbágyait 1–1 kapu után adóztatták meg.*
1489-ben a középszolnoki Orbo részbirtokba beiktatják {157.} Mághi Pétert és Pált.* Maghi Barnabás itteni részbirtokaiból Kemecsei Jánosné Erzsébetet leánynegyed illette meg, melynek kiadására 1548-ban meg is inti Kenderesi János leányát, Annát meg Mághi Pétert.* 1559-ben a szolnokmegyei Orbo birtokba Székely Antalné Magyi Zsófiát iktatták be.*
1534-ben János király meghagyja, hogy e birtok ama részeibe, a melyek a Kis Lajoséi, iktassák be Sámsoni Kőrösi Ferenczet, a kit ama részek királyi adomány meg a nevezett Kis mostoha atyja és gyámja, Panaszi Pázmány Péter örökvallása alapján megilletnek. E beiktatáshoz megidézték a következő szomszédokat: Vid Pétert, Keresztúri Német Ferenczet és Mihályt, Csízér Bálintot, Csehi Györgyöt, Adorján Ferenczet, Nagydobai Csete Mihályt, Jánosfi Györgyöt, Hagri Jánost, Beleer Tamást és Miklóst.* A beiktatás megtörtént.*
1549-ben néhai Deésházi Kelemennek amaz itteni birtokához, a mely ekkor Deésházi Lajos kezén volt, Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála tartottak igényt.*
1553-ban Farnosi Mihály ellenében Gencsi Imre javára mondanak ítéletet egy itteni birtokrészre nézve,* a ki mostoha fia volt Farnosinak.*
1578-ban egy orbói részt Rozsályi Kún Domokos leányai meg Rozsályi Kún László és István adnak el Verebélyi Péternek, Pankha Péternek, Vedi Literatus Istvánnak, Zeleméri Miklósnak és Bánfi Bálintnak,* a mi ellen tiltakozik Berendi János.*
Ettől fogva nyoma sincs e falunak az okiratokban 1755 junius 13-dikáig, mikor összeírják Orbón ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
{158.} 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György egyeznek meg ennek a birtoknak a visszaszerzésére nézve is.*
1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra Halmágyi László, Dants György, Nagy Dániel, Móré Mihály, Szunyogy Farkas és Szunyogh János kisebb birtokosokat írták innen össze.*
Orbón a gör. katholikusoknak fatemplomuk s egy tantermű elemi népiskolájok van.*
1890-ben 253 lakosa van; nyelvre nézve magyar 20, német 1, oláh 219; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kath. 230, evang. reform. 14, izr. 8. Házak száma 46.
1895-ben gazdaságainak, száma 63. Területe 698 katasztrális hold, amelyből szántóföld 218, erdő 179, legelő 169, rét 78, kert 16, szőlő parlag 11, beültetve 1, terméketlen 26 hold.*
A községnek 1900-ban 928 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 792 K 96 f.
Határrészeit fekvésökről nevezték el.
| Nyirsid. | TARTALOM | Osztró. |