Nyires.

Nyres 1461, Nÿres 1533, Kÿsnÿres 1543, Kÿsnyres 1543, Kiws Nÿres 1554, Nyeres 1555, románul Csuta (Ciut’a) 1733.

Ma csak Kis-Nyires nevű helységünk van. Nagy-Nyires már Szatmárhoz tartozik.

Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adóösszeírásában két Nyires fordúl elő, az egyik Litka és Körtvélyes, a másik Tölgyes és Tóhát közt, mind a kettő Drágfi-birtok, az előbbi 1 frt 1 dr., az utóbbi 6 frt 2 dr. adóval.*E mű I. köt. 178. lap. De ezek valószínűleg a mai szatmárvármegyei Nagy- s a szolnokdobokavármegyei Kis-Nyiresnek felelnek meg.*V. ö. Csánki, I. 561. l.

Kis-Nyires a tizennegyedik század végén a Kusalyi Jakcsok birtoka.*U. o. 1461 márcz. 23-dikán Jakcsi Péter eltiltja Györgyöt a középszolnoki Nyres (előfordúl Tóháttal) oláh (valachicalis) birtokbeli részének elidegenítésétől.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag 102. p. nr. 4.

{151.} Ettől fogva birtoklásának a története Bikáczát követi 1533-ig, a mely időszaknak legfőbb eseménye az, hogy a birtok a Jakcsiaktól a Bélteki Drágfiakhoz kerűl.*Az 1461., 1462., 1464. és 1533. évekről való okleveleket l. Bikáczánál.

1543-ban a középszolnoki Kÿsnÿresen 2 kapu után adóztatták meg Drágfi Gáspár jobbágyait, de fölmentést élvezett 1 bíró, 2 szegény és 2 új ház. Ugyanekkor feljegyeztek 1 puszta telket is.*Dical. 1549-ben (Kÿsnyresen) szintén 2 kapuszámnyi adót fizettek Drágfi özvegyének a jobbágyai.*U. o. 1554-ben is (Kiws Nÿresen) 2 kapu után adóztatták meg Kusalyi György özvegyének a jobbágyait, kiken kívűl találtak e helységben még 1 bírót és 3 szegényt.*U. o. 1570-ben már (Kÿsnyresen) csak 1 kapu után fizettek adót a császár jobbágyai.*U. o.

Az 1555–1557. évek története ismét Bikáczához igazodik, a mikor Nyires is a kincstár, azután Báthori György s neje Báthori Anna meg ezek fia kezére kerűl.*Az okleveleket l. Bikáczánál.

Nyires középszolnokvármegyei helység Váradnak török kézre jutása után pusztúlt el.*Szv. lt. 1720-ban még puszta volt, de Hont vármegye küldöttei mégis a községek sorába vették, minthogy egy jobbágycsalád élt benne.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.

1797-ben a középszolnoki főbb és kisebb birtokosok és más személyek jegyzékében, a kik a hadi segedelemhez «járúlhatnak», Kis-Nyires községből ezt a rövid névsort találjuk, kisebb birtokosok: Nemes Erdődi Ferencz, Nemes Erdődi István maradékai, Nemes Erdődi Anna és Nemes Erdődi Mária; molnár: Papp Petre.*Szv. lt.

1805-ben innen gyalogosnak vették föl Török János, adómentes nemest.*U. o.

Szilágy-Kis Nyiresen a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 183. l. 1733-ban (Csuta) az oláh családok száma 14; görögkeleti papjának neve Vazul (kit Seraphin püspök szentelt föl).*Tr.

{152.} 1750-ben (Csután) a gör. kath. lelkek száma 98, a kik részén volt egy templom, egy kántor, s illette a papot egy belső telek, három köblös szántóföld, három szekérnyi széna.*Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l. Egy tantermű elemi iskolájokat 1887-ben építették.

Kis-Nyiresen 1720-ban, mint láttuk, 1 jobbágyháztartás volt s így népességének száma ekkor mindössze 9 lélekre tehető. Ez az egy háztartás magyar volt.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

1847-ben (Csute) a lakosok száma 482 (?); valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben 345 lakosa van; nyelvre nézve magyar 7, oláh 338; vallásra nézve gör. kath. 337, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 1, izr. 6. Házak száma 74.

A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira szántóföldet mindössze 4 köblöst írtak össze.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 76. Területe 704 katasztrális hold, a melyből szántóföld 424, rét 102, erdő 92, legelő 42, kert 4, szőlő (parlag) 1, terméketlen 39 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 3344 K 28 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1019 K 80 f.

Nyirmon. L. Mon.