| Monó. | TARTALOM | Mutos. |
Mosóbánya (hibásan Mesebánya) 1475, Moso Banÿa 1543, Mosso Banÿa, Mosbánya 1569, Mosobania XVII. század.
Az oláhok Baitianak hívják. (Baîe: bánya, Băiţa: kis bánya.)
Középszolnokvármegyei helység.
Lakói valaha aranymosást űztek, nevét onnan nyerte. 1475 körül Drágfi jobbágyai 7 forint adót fizettek.* Már 1543-ban (a középszolnoki Moso Banÿá-n) 1 kapuszámnyi adóval sem róhatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait.* 1549-ben (Mosso Banyá-n) 1 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait. Ugyanekkor találtak itt még 1 puszta telket is.* 1570-ben 1 kapu után adóztak a császár jobbágyai.*
1569-ben, mikor Báthori György nótáztatott, idősb Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.*
1577 szept. 2. előtt Gyulafi László elfogta a mosóbányai erdőben Valkai Miklós és leánya Zsombori Lászlóné Zsuzsánna szamosújlaki jobbágyait, Cseh várába vitette és fogságban tartja. Ez ügyben per folyik,* még pedig hosszas, mert Báthori Kristóf 1578-ban és 1579-ben is intézkedik ez ügyben.* Ugyane tájt a Jakcsi Boldizsár jobbágyai is a más fáját hordták el a mosóbányai erdőből.*
1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy e birtokával is szabadon rendelkezzék.*
Mosó-Bánya már, mint puszta faluhely van említve 1676 máj. 13-dikán, mikor osztozkodnak Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála,* a kinek két mosóbányai szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*
{110.} Ez a helység is 1682 előtt és Váradnak török kézre jutása utáni időben pusztúlt el.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket, főbb birtokosok: gr. Kornis Mihály és gr. Gyulai József; kisebb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel, gr. Toroczkai és br. Bornemissza József; más telkén lakó, adózó nemes: Tomája Von; pap: Pópa Ursz; kántor: Vánka György; molnár: Morár Nyikuláj.*
A gör. katholikusok fatemploma 1637-ben épűlt, egy kőtemplom építéséhez 1886-ban kezdtek. Anyakönyvök 1823-ban kezdődik.* Elemi iskolájok 1899-ben épűlt.
1733-ban Mosóbányán (Kis-Bánya; előfordúl Bükk-Tótfalu után Egerbegy és Égerhát között) az oláh családok száma 14; görög-keleti papjának neve Péter.*
1750-ben (Bacza-n ?) a gör. kath. lelkek száma 209, a kik részén volt egy templom, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi.*
A főkormányszéki levéltárból 1799 márcz. 13-dikán Marosnémeti Gyulai József számára kiadott kir. itéletlevél szerint e birtokon 1762 szept. 16-dikán tanúvallatást folyt oly földek ügyében, melyeket az egyház vagyonának mondott, de a gróf tartott azokhoz igényt.*
Mosóbányán egy a XVII. század elejéről A Bik alatt való .jobbágyok száma czímmel fentmaradt összeírás szerint egy,* a Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint hát jobbágy van.*
1720-ban 3 jobbágy, 1 zsellér, összesen 4 háztartás fizetett adót, magyar 2, oláh 2. Ebből következtetve a népesség száma ekkor 36 lélek, 18 magyar és 18 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában {111.} lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint egy zsellér van itt.*
1847-ben a lakosok száma 526; róm. kath. 1, gör. kath. 514, izr. 11.* 1890-ben 1500 lakosa van; nyelvre nézve magyar 17, oláh 1474, egyéb nyelvű 9; vallásra nézve róm. kath. 9, gör. kath. 1424, evang. reform. 8, izr. 59. Házak száma 291.
A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 20 köblöst; rétet 18 kaszást.*
1895-ben gazdaságainak száma 255. Területe 6902 katasztrális hold, a melyből erdő 3557, szántóföld 2239, legelő 704, rét 115, kert 18, terméketlen 269 hold.*
A községnek 1900-ban 1559 K 38 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4887 K 66 f.
Határrészeit fekvésök után nevezték el.
| Monó. | TARTALOM | Mutos. |