| Magyarpatak. | TARTALOM | Mata. |
Malade 1448, Pwzthamalade 1473, Puszta-Malad 1553, Maladéj 1795, román neve is: Maladia = Máládija.
Oroszos hangzású név. Moloda: menyasszony, molodéj: ifjú, új.
Krasznavármegyei helység. 1553-ban Somlyóhoz, 1795-ben a tasnádi uradalomhoz tartozik.
A krasznavármegyei Malade egyike volt azon birtokoknak, a melyekbe 1448-ban beiktatták Báthori Lászlót.*
Pwzthamalade birtokrészt 1473 okt. 26-dikán özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig rokonainak, illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak adta át.*
1476 okt. 30-dikán Malade birtokba Mátyás király parancsára be akarja iktatni a kolozsmonostori konvent Parlagi Györgyöt és Károlyi Jánost, de Horváti Peres János a maga, Cseh Tamásné Anna és Ippi János nevében, Perecseni Pap Márton pedig Báthori Miklós és János nevében ellentmondanak,* a mikor az is kiderűl, hogy Suthak István birtoka volt Maladé.*
1486 nov. 27-dikén e birtokot Mátyás király Béltelki Drágfi Bertalannak adományozza.*
1493-ban meghagyják, hogy Malade prædiumba helyezzék vissza Báthori Miklóst és Domokost,* meg Jánost és Zsigmondot.*
Puszta-Malad (így) részbirtokból Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illette meg, minek kiadására 1545-ben az említett Petronella meg is inti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt.*
1553-ban a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó Malade-n {42.} 1 kapu után rótták meg adóval a Somlyói Báthori András jobbágyait, a kiken kívül volt itt még 7 szegény és 4 új ház, továbbá Báthori Imre részén 1 új ház.*
Az 1549–1795. évek története egyébiránt követi Somlyó többi tartozékainak történetét; 1549-ben Báthori András, Kristóf és István meg Valkai Miklósné, Kisvárdai Mihályné s Sarmasági András osztoznak,* 1551-ben Gyulafi János, László és Druget Gáborné követelnek negyedet Báthori Imrétől, Gáspártól, Elektől, Jánostól,* 1553-ban özv. Nagymihályi Bánfi Györgyné akar egyezkedni Báthori Andrással, Kristóffal és Istvánnal,* 1560-ban Szaniszlófi Miklósnak ezen egykori birtokára Puszta maladéra nézve is itéletet hozott Báthori András, udvarbíró Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi, másként Csarnavodai János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi, másként Báthori Kristóf és István ellen. 1568-ban Báthori Miklós udvarbíró ennek végrehajtását rendeli el.* 1585-ben Somlyói Báthori Zsigmond, erdélyi vajda parancsára az itteni részbirtokon özv. Kállói Lőkös Ferenczné Szinyérváraljai Báthori Szaniszlófi Annát, meg néhai testvérének fiait: Farkast és Zsigmondot kell megosztoztatni,* majd pedig – 1623-ban – a prædium egyike volt azon részbirtokoknak, a melyekről Báthori Szaniszlófi Katalin örök vallomást tett Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak Maladé prædiumbeli részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint a tasnádi uradalomhoz tartozik s Rákóczi Ferencz-féle birtok volt.*
{43.} 1806-ban Maladéról felírták a br. Bánfi, gr. Toldalagi és br. Huszár birtokos családok 1–1 tagját, a kiknek kezén volt összesen 1 curia, 40 lakott antiqua és 14 lakott nova jobbágytelek. Legtöbb telkük volt br. Bánfi György utódainak (1 curia, 40 lakott antiqua és 12 lakott nova).*
A gör. kath.-oknak főtemplomuk s egy tantermű elemi iskolájok van. Anyakönyveik 1823-ban kezdődnek.*
1750-ben (Maladej-en) 194 a gör kath. lelkek száma. A papot 1 1/3 köblös szántó illette. Szó van egy templomról, kántorról, sekrestyés egyházfiról s belső telekről.*
1703-ban két jobbágycsaládot írtak össze. Szolgálmányait már előbb láttuk.*
Hont vármegye küldötteinek Kraszna vármegyében a tizennyolczadik század elején végzett adóösszeírásában nem találjuk Maladét, a mikor tehát teljesen elhagyatva állhatott.
A lakosság száma 1847-ben 401, ebből g. kath. 396, izr. 5.* 1890-ben 449; nyelvre nézve magyar 26, német 1, oláh 391, horrvát 24, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve r. kath. 33, gör. kath. 391, evang. reform. 8, izr. 17. Házak száma 95.
1895-ben gazdaságainak száma 119. Területe 2229 katasztrális hold, a melyből erdő 876, szántóföld 554, legelő 426, rét 242, szőlő parlag 56, kert 19, terméketlen 56 hold.*
A községnek 1900-ban 2059 K 40 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2832 K 46 f.
Utczái: Felső-, Nagy-, Kerestelki- és Szorosi-utcza.
Határrészei: Lunka (völgy), ennek része a Szoros (itt feküdt a hasonló nevű falu), Faţă = Fácza (verőfény-oldal), Kárászteleki völgy, Coastea Mestecinilor = Kasztjá Mësztecsinyilor (nyirfás halom), Coastea Mare = Kasztjá Márë (nagy domb), pe Vale = pë Válë (patak mente), Bükkhátalja. Erdők: Pădurea Rară = Padúrjá Rára (ritka erdő), Bükkhát, Ponihoasa = {44.} Ponyihaszá (rövidlátó, tehát sűrű), Cserés-bokrok, Kárászteleki csere, Tufele Mării = Tufele Mariji (Mária-bokrok), Ertaş = Jërtás (írtás; ugyanez a szó). Szőlőhegyek: Meleghegy. Nagytábla, Szorosi és Bükkháti szőlők.
Patakjai: Maladéi és Kárásztelki patak. Kútjai: Făntăna Vulparului = Funtiná Vulpáruluj (a rókavadász? kútja), F. Satului = F. Szátuluj (a falú kútja) és F. Bună = F. Buná (jó kút). Forrásai: Bükkhát-aljai és Nát-forrás.
Malomszeg. L. Tasnád-Malomszeg.
| Magyarpatak. | TARTALOM | Mata. |