| Hidvég. | TARTALOM | 2. Szántó-Hidvég. |
A község határán a Kraszna folyón vámhíd volt, ezen híd mellett épűltek az első lakóházak s ezért az ilosvaiak e helységet Hídvégnek nevezték el.
Az 1570 nov. 9-dikén Kolozsvártt hozott törvény szerint Hidvéget harminczadszedő helyül rendelik.
1665 körül e helység vásárait gyakran háborgatták a törökök által a megszökött jobbágyokból alakított szabad rabló csapatok.*
1351 decz. 6 előtt Medgyesi Simon leánynegyed fejében nővérének, Báthori Lászlónénak adta.*
Ettől kezdve követi a birtok Somlyó többi tartozékainak történetét. 1352. jan. 8-dikán Báthori Bereczkné Megyes Annát a leánynegyed fejében a somlyói várhoz tartozó Hydweg birtokába is beiktatják.* 1356-ban a váradi káptalan átírja azon levelet, a melylyel Simon mester kapja Somlyó vár e tartozékának a felét.*
A tizenötödik században a középszolnoki (Csehi és Badacson közti) Hidvéghet Báthori Andrásnak zálogosítják el.* Bélteki Drágfi János, másrészt Báthori Miklós fia, István és Báthori János fia, János között is per folyt érte, a mely ügyben 1447 jun. 21-dikén Hédervári Lőrincz nádor hozott itéletet.* Jakcsi László fiai meg Jakcsi Heléna (1435), özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig, s rokonai (1473), Báthorhidvégi Szaniszlófi István (1481),* Gerbed Tamás, Sarmasági András {509.} és János, Kémeri Nagy Imre, Vajai Balázs és fiai: Dávid, Imre, Ábrahám, Miklós és Pál, a kik hatalmaskodtak ezen a középszolnoki, de az oklevélben Kerestelek után Ilosva előtt előforduló birtokon (1493),* Haraklányi György, ki 1512-ben az esztergomi káptalan előtt kijelenti, hogy magtalan elhalálozása esetén Deésházi Mihály fiaira, Istvánra és Péterre hagyja,* Valkai Miklósné (1545),* Keresztúri Lengyel Jakabné (1549),* Sarmasági András,* Csaholyi Ferencz, a ki az édes anyját megillető leánynegyedet követeli Báthori Jánostól (1540),* Gyulafi János, László és Druget Gáborné Fruzsina, a kik szintén negyedet követelnek, mindegyik Báthori-jogon, az előbbi Báthori László, utóbbiak János után* lépnek előtérbe.
1553-ban a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó Hÿdwegh-en a Somlyói Báthori jobbágyait 9, a Báthori Imreéit 5, a Báthori János és Báthori Miklós özvegyéit pedig 1 1/2–1 1/2 kapu után rótták meg adóval. E 17 kapun kívül följegyeztek még 2 birót, 10 szegényt, 2 servitort és 1 új házat.*
Ekkor az itteni részbirtokra vonatkozólag özv. Nagymihályi Bánfi Györgyné somlyói Báthori Szaniszlófi Erzsébet akar egyezséget kötni Somlyói Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal, a mi ellen tiltakoznak a fenti Erzsébet gyermekei.*
Báthori Szaniszlófi Farkas jószágait, s így Hydvéget is, mint gyám bírt a Károlyi János, kit 1554-ben megidéztet fenti Farkas testvére, István, mert a gyámság ezt illette volna meg.*
Szaniszlófi Miklósnak ezen Hídvég egykori birtokára nézve 1560-ban Báthori András, udvarbíró itéletet hozott Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi másként Csarnarodai János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi másként Báthori Kristóf és István ellen. 1568-ban Báthori Miklós, udvarbiró {510.} elrendeli ennek végrehajtását 72 frt büntetés terhe alatt.*
Az itt lakó Szarvadi Miklóst és Ferenczet, s ennek fiait, Albertet, Jánost és Istvánt Báthori Kristóf biharmegyei főispán, 1575 ápril 29-dikén Váradon kelt levelében pártfogásába veszi és a Mojád birtok felé menő út mellett egy házhelylyel, melyet Fábián Ambrus jobbágyaitól saját költségén vett át, ajándékozza meg őket. Ez a házhely ment volt mindenféle adótól, kilenczedtől, dézsmától és tehertől.*
A krasznavármegyei Hidvég birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
1585-ben Somlyói Báthori Zsigmond, erdélyi vajda Borsoló Jánosnak azt rendeli, hogy az itt levő részbirtokon özv. Kállói Lőkess Ferenczné Szinyérváraljai Báthori Szaniszlófi Annát, meg néhai testvérének fiait: Farkast és Zsigmondot osztoztassa meg.* 1590-ben meghagyják Kraszna vármegyének, hogy az itteni birtokrészen osztoztassa meg Szaniszlófi Zsigmondot és nővérét, Bánfi Tamásné Zsófiát.*
1595-ben Báthori Zs. fejedelem Perecseni Farkas Mátyás leányait az itt levő nemesi kuria és ház birtokában megerősíti.*
1604-ben a «krasznavármegyei Somlyóaljá»-hoz tartozó Hídwegh, Győrtelek, Szoros, Ujlak, Csehi és Kerestelek helységekben 2 jobbágyház adózott Lónyai István részéről.*
1623-ban Báthori Szaniszlófi Katalin örök vallomást tesz az itteni részbirtokról Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*
1628-ban Rettegen lakó Bakai Dániel és neje, Szentmarjai Erzsébet az itt levő jószágát is zálogba adja Tamási Mihálynak és nejének, Bakóczi Borbálának.*
1636-ban (ápr. 12) Lindvai István és id. Bernát András bizonyítja, hogy Perecsenben lakó Nagy István e faluban levő {511.} Ferencz Balázs háza nevű telket kiváltotta Perecsenben lakó Erdőteleki Mártontól; ezt a telket régen Kardos Miklósné erdőteleki Borbála vetette volt zálogba Öreg Erdőteleki Mártonnak.*
1639-ben Szénási Borbála e falubeli részjószágát zálogba veti gr. Lónyai Istvánné Báthori Katának.*
1641 jun. 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint e jószágon Lónyai Zsigmond s mások osztozkodnak.*
1658 jan. 10-dikén Perecseni Máté István elzálogosít egy hidvégi kaszálót Balajti Lászlónak.*
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak e prædiumbeli részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
1682 febr. 2-dikán Gencsi Zsigmond adományúl kap egy hidvégi örökös jobbágyot özv. Kemény Jánosné Lónyai Annától.*
1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin itteni részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének.*
1708-ban az itteni részbirtokot Ecsedi János obester kezébe bocsátotta a «kegyelmes úr ő felsége».*
1716 máj. 5-dikén Kémeri Tordai István elzálogosít itt két jobbágytelket Gencsi Györgynek.*
1718-ban a Hidvégh és Györgytelki határok szélén levő Széperdő nevű hely és makkos-erdő ügyében tartanak tanuvallatást. E szerint azt a helyet Felsővadászi id. Rákóczi György Báthori-jogon bírta és ugyanezen a jogon Magyar-Véggyantai Boros László és neje Gálfi Zsuzsa. Utóbbiaktól zálogjogon vették birtokukba és nyerték a hídvégi és győrtelki részbirtokokat {512.} Somlyai Egeresi Miklós és özv. Kara Benedekné Rádi Kata. A somlyói várhoz a két falu lakosait azon erdőről sertésekből nem dézsmálták sem a Báthoriak, sem a fejedelmek idejében. Boros és Egeresi idejében innen nem szedtek díjat, a mint mindezt már S.-Győrteleknél láttuk.*
1726. jan. 23-dikán a Hidvégen netalán létező öröklési jogukat Szilágyi György és neje, Csögi Sára meg Szentgyörgyi Anna átengedték Gencsi Györgynek és utódainak.*
1730 aug. 30-dikán pert folytat Szentmarjai Lászlóné Csoba Juliánna Gencsi István és György ellen az itteni részbirtok visszaszerzése iránt.*
1731 ápr. 9-dikén br. Wesselényi István bizonyos itteni részjószág kiadása iránt megkináltatja a váltságösszeggel Gencsi István és György, osztatlan testvéreket.* Október 30-dikán is megidézteti ezeket az itt levő részbirtok ki nem bocsátásáért.*
1755 junius 13-dikán Hidvégen a Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illető javakat írják össze.*
A hidvégi részbirtokot Lónyai Anna elzálogosította volt, majd gr. Korda Györgyné Teleki Zsuzsánna folytatott pert érte Gencsi Györgygyel. E pert 1763 jun. 6-dikán Kordáné Gencsi Zsigmondra szállítja.*
1777 jul. 1. kelettel fenmaradt Kraszna megyének egy hitelesítetlen határozata Hidvég határának a régi jobbágytelkek száma szerint leendő felosztása tárgyában.*
A Nagy Lázár-féle itteni részbirtok egyike azoknak, a melyek kiadására 1800 május 16-dikán a Gencsieket Toldalagi Lászlóné gr. Korda Anna inteti meg és meg is kínáltatja őket bizonyos kisebb összeggel*
{513.} 1808-ban összeírták a br. Huszár, gr. Toldalagi, gr. Bethlen, br. Bánfi, gr. Károlyi, Gencsi, Osvát, Makrai, Zoltán, Ágoston, Szikszai és Módi birtokos nemes családok tagjait, összesen 13-at. E családok kezén volt összesen 1 curia, 28 antiqua és 49 nova jobbágytelek. Legtöbb jobbágytelke volt br. Huszár Józsefnek (10 antiqua és 14 nova); őt követik gr. Toldalagi Lászlóné (5 antiqua és 5 nova), Gencsi György (3 antiqua és 7 nova) stb.*
A gör. katholikusok temploma kőből van. Anyakönyvük 1802-ben kezdődik.* Egy tantermű elemi iskolájok 1893-ban épűlt.
1529-ben a Báthoriaknak itt öt jobbágyuk van, névszerint: Máté, Paal, Fablyán, Péter, Máthé.*
A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fenmaradt jegyzék szerint Hidwegen két jobbágy jutott Lónyai Margitnak,* egy másik, a Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fenmaradt leltár szerint egy jobbágy és két puszta van itt.*
Egy 1675-diki conscriptió szerint Hidvégen Balla Istvánnak van 2 fia; 4 ökre, 2 tehene, 2 tulka, 2 juha, 40 disznója, 9 méhe. Gál Péternek 1 fia; 4 ökre, 3 tehene, tulka, juha nincs. Ujlakon lakik János Pál, a kinek szántóföldje s 5 rétje van.*
1703-ban azt olvassuk e Hidvég birtok lakosairól: (a Prezneri javak összeírásakor), «minthogy még csak nem régiben szállották meg ezt a régen elpusztult helyet, eddig semmi adót sem adtak».*
1715-ben 11 jobbágy-háztartás fizet adót, magyar 7, oláh 4; 1720-ban 7 zsellér-háztartás, magyar 3, oláh 4. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 99 lélek, magyar 63, oláh 36; 1720-ban 63 lélek, 27 magyar és 36 oláh.*
{514.} 1733-ban az oláh családok száma 15; (gör. kel. és kétnejű papja Jeremiás),* 1750-ben a gör. kath. lelkeké 220.*
1847-ben 419 lakosa van; r. kath. 6, g. kath. 404, izr. 9.* 1890-ben lélekszáma 773; nyelvre nézve magyar 44, német 6, oláh 720, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve r. kath. 2, g. kath. 724, evang. reform. 19, izr. 28. Házak száma 155. Egy kastélyszerű épület a Horváth Bertalané.
A mívelés alatti terűletből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 88, 1720-ban 20 1/2 köblöst, rétet 1715-ben 55, 1720-ban 12 kapást.*
Minthogy Hidvég falunak szőlőhegye nem volt, elhatározta az 1643-diki fehérvári országgyűlés, hogy a lakosoknak szabad legyen más oláh falu határán szőlőt építeni s abból ne tartozzanak dézmát adni.*
1895-ben gazdaságainak száma 192. Területe 2437 katasztrális hold, a melyből 843, erdő 501, rét 410, legelő 303, kert 254, terméketlen 126 hold.*
A községnek 1900-ban 30568 K. 28 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4161 K. 20 f.
Utczái: Uliţa Satului = Uliczá Szátuluj, ez az észak-déli irányban haladó országút, Mitrascenilor = Mitrástyenyilor (valószinűleg Mitraşcu = Mitrásku előnevű családról van elnevezve), Dragoşenilor = Drágosenyilor (Drágos-utcza). Ardelenilor = Árgyëlenyilor (Ardelean = Árgyelján = Erdélyi-utcza) és Hencz-utcza. Határrészei: Şes = Sesz, la Meja = lá Mëzsá (Mëzsá melléke), Ciutruci = Csutrucs (tőkék), Lebeniţesci = Lëbënyiczësty (görögdinnyés), Rîtu. Satului = Ritul Szátuluj (a falu rétje), preste Pod = prëstë Pod (a hídon túl), între Mori = intre Morj (Malom-köz), Lunka (völgy), Szomosë (hasonnevű patak melléke), Puszte = Pusztë (puszták), Rîtul Diacului = Ritul Gyijákuluj (a kántor rétje). Legelők: Pśni = Pojëny (erdei rétek), Pădurea Satului = Padurjá Szátuluj (a falu rétje) Ceret = Csërët (cserfás).
{515.} Hidvég határában van br. Huszár Lajosné Molkbruni Bousiárd Terézia síremléke. E nő született 1810-ben, meghalt 1848 nov. 22-dikén.
Puszte határrésze onnan kapta nevét, hogy itt feküdt régebben a község, e mellett bizonyít az is, hogy szántáskor ma is tégla s egyéb építkezési anyag-maradványokra bukkannak.
Vizei: Kraszna, Szomosá és Mëzsa. Kútjai: la Buna = lá Buná (a jónál), és Fântâna Burdii = Funtina Burgyij (Burdea = Burgyá előnevű emberről elnevezett kút: Burgya-kútja).
| Hidvég. | TARTALOM | 2. Szántó-Hidvég. |