Perjémesi

Szakácsi Peryemesi Pált 1441 máj. 4-dikén ügyvédjöknek vallották Nagydobai Csízér Mihály és Benedek; Csete Benedek és Gergely; Nagydobai Benedek és fia Illés; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Kakas Máté; Kisdobai Gergely és Récsei Gergely.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 66. nr. 1. 1474 jan. 17-dikén a néhai Vitéz Domonkos és Simon után maradt és a néhai Zakachi Peryemes Pál fiaitól: Jánostól, Antaltól és Györgytől {278.} visszaváltott szilágyszegi birtokrészeken megegyeznek Bideskúti Kún János utódaival Szilágyszegi Buda György utódai.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. p. 171. nr. 2.

Mátyást (M. Perÿmessÿ de Zahachy) 1514-ben tanúnak jelölik L. Kaplyon Dénes zálogbirtokainak visszaváltásánál.*Szgy. 1516 előtt (Perinesi Mátyás) pert folytatott a Szakácsi határán megtámadott és innen hatalmasul elhajtott marháiért az erdélyi püspök csögi jobbágyai ellen.*Gencsi-lt. nr. 831. 1533-ban (Szakácsi Peryemesy Mátyus) Közép-Szolnok vármegye alispánja.*Nagyv. Múz. Blt.

Zakachÿ Peryemessy Máté, mint Drágfi Gáspár ügyvédje szerepel abban a perben, melyet ez 1533-ban Kusalyi Jakcsi Mihálylyal folytat.*GKG. C. fasc. XII. 1543-ban (Peryemessy Máté) özvegyének szakácsii jobbágyai négy kapu után adóztak.*Dical. 1570 június 29-dikén Perjenessy Máté igaz örököseinek és ivadékainak állítják magukat: Szénássy Bálint és István, Gencsi János, Csűri (Chyuwry) István, Ákosi Újnémethy István, özv. Szentkirályi Istvánné Kaplyon Margit, özvegy Szénássy Lászlóné Kaplyon Erzsébet, özv. Ákosi Mihályné Szénássy Dorottya, utóbbinak Borbála és Petronella nevű leányai, özv. Ákosi Jánosné Papfalvi Apollónia s leánya Erzsébet s ellentmondanak, mikor Serédy István kapitányt a szakácsii birtokba akarják beiktatni. Állításuk igazolására a fejedelemtől egy évet kapnak.*Nagyv. Múz. Blt. (János Zsigmond fejedelem 1570 november 4-dikén Gyula-Fehérvárt kelt levelével néhai Perjenessy Máté e birtokát Serédi Gáspárnak, a Nagyfaluban levő fejedelmi hadak kapitányának ajándékozta).*U. o.

Perjemessy másként Hasa Ilona özv. Kispaczali Deák Jánosné ellentmond 1584-ben, mikor Csűry Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii jószágukba akarják beiktatni.*U. o. más.