| Bábcza. (Kis- és Nagy-Babocsa.) | TARTALOM | Bán. (Bántelek, Alsó- és Felső-Bán.) |
Baldun 1344, Nag-Boldon, Felsebaldon 1428, Nag-Baldon 1452, Pwztha Baldon 1523, Kysbaldon 1542. Személynév.
1524-ben középszolnokvármegyei, 1525-ben s rendszerint {98.} azután is krasznavármegyei helység. De Közép-Szolnok vármegyének már 1475-diki adólajstromában sem találjuk s így már a XV. században Kraszna vármegyéhez számították. Határát, mint alább is látni fogjuk, 1391-ben járják.*
1344 okt. 8-dikán János fiai, Jakab és társai, Balduni Guch fiának, Imrének, özvegyével megegyeztek az iránt, hogy az özvegy bizonyítsa be Baldun birtok birásának jogát. Ebben az esetben az özvegy, János fiait, két márka budai ezüstért és félért a birtokból kizárhatja s a szerződést semmisnek tekintheti.* 1349 május 5-dikén kelt oklevél szerint Gut Imre özvegye: Kachlyn, itt fekvő birtokrészeit hagyományozza az erdélyi Szent Mihály egyháznak, illetőleg András erdélyi püspöknek s az ő székes templomának, a mint ezt a váradi káptalan bizonyítja; egy másik oklevéllel (1349 aug. 20.) ugyancsak a váradi káptalan bizonyítja, hogy Balduni Márkus fia, László, a krasznamegyei Baldunban fekvő birtokrészét az erdélyi káptalannak hagyja. A káptalan, 1365 aug. 29-dikén, erről a községről kelt oklevelét Domokos erdélyi püspök kérésére átírva kiadja.*
1391 decz. 21-dikén a kolozsmonostori konvent jelentést tesz Zsigmond királyhoz Baldon birtoknak Báldoni Domokos fia, Péter és Baldoni István fia, Péter közt való meghatárolásáról.*
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423. Ker. Szent János születése előtt való kedden, Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek, Baldon krasznamegyei birtokába, ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát, Jánost, ennek nejét, Annát, meg fiait: László és Györgyöt.* 1428-ban Felsebaldoni Péter fia, Miklós, Felsebaldon birtokát Jakch János, székely ispánnak adja.* {99.} 1452. márcz. 8-dikán Jakcsi Péter zálogul bírt Nagy-Báldon birtokába beiktatják Keczeli Szele Istvánt.* 1461. márczius 25-dikén Kusalyi Jakcsi János elzálogosítja a krasznamegyei mindkét Baldon birtokot 100 forintért Péntek Istvánnak, Bálintak és Mártonnak.*
1492 máj. 24-dikén Baldon falut Szarvadi Miklósnak ajándékozza Losonczi Bánfi János,* még pedig azzal a föltétellel, hogy ő vagy örökösei csak háromszáz arany forint lefizetése mellett válthassák vissza.*
1523-ban már pusztán áll, mert decz. 28-dikán a kolozsmonostori konvent tiltó levele szerint Borzási N. Macsi (Dobai Machy) Mátyást Baldon pusztának, (Puszta-Báldon prædium) Harakláni Miklós részére leendő elidegenítésétől eltiltatta Harakláni Ráthoni Miklós által.* 1524 aug. 1-sején Harakláni Miklós örökbe vallja a Kisbáldon, másként Pusztabáldon prædium és Vártelek felét nővérének, Borzási Györgyné Borbálának, a ki azért a harakláni birtokát adja fivérének.* 1525 aug. 30-dikán Kis-Báldon, más néven Puszta-Báldon prædiumbeli birtokukat elcserélik Borzási György és sógora, Harakláni Miklós.*
Jakcsi János, mint láttuk, elzálogosította Kis-Báldon részbirtokát Varsolczi Péntek Istvánnak, Bálintnak és Mártonnak, kiktől azután Nagyfalusi Baksa Demeter kezébe került. 1454-ben Kusalyi Jakcsi Mihály meginti Baksát ama részbirtok visszabocsátására.*
1548-ban Kőrösi Ferenczet «Puszta-Báldon» prædiumba iktatják. A beiktatáshoz Dobai Csizér István és Miklós, Ilosvai Gerbett Lőrincz, Rathoni János, Nadasdi Boldizsár, Ilosvai Mihály deák jelölvék.*
{100.} 1553-ban a krasznamegyei Báldonban 4 kapu után rótták meg adóval Baksa Demeter jobbágyait, a kiken kívül találtak a helységben még 5 szegényt, 2 servitort és 1 új házat.* 1568-ban a faluból, mely Szarvadi Miklós tulajdona volt, osztályt kérnek Baksa Ferencztől Szarvadi Miklós unokái.*
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs., erdélyi vajda megbízásából átírja a L. Bánfi Boldizsár Báldon birtokáról szóló határjárási levelet.*
A birtok nyolczadát Kémeri Imre elcserélte Ördög Simon Zálnok, Csalános, Varsolcz és Lecsmér részbirtokaiért meg Gesztestelek prædiumáért.*
1808-ban Bádonból összeírták a Bányai, Nagy, Orgovány, Récsei, Virág. László, Tokos, Huszti, Dul, Kis, Árvai, Dobrai, Pap, Boros, Jakab, Fodor, Guti és Deák birtokos nemes családok tagjait, összesen 22-t. Ezek kezén volt összesen 36 1/2 antiqua és 13 nova jobbágytelek; Hengye nem nemes család kezén 1 antiqua. Legtöbb jobbágytelke volt Bányai Ferencznek (7 antiqua és 5 nova); ezt követik Nagy Pál (6 antiqua és 1 nova), Orgovány Ferencz (5 antiqua) stb.*
Bádonban a görög katholikusoknak kőtemplomuk van. anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*
1715-ben és 1720-ban az összeírók egyetlen háztartást nem jegyeztek föl innen. 1733-ban (Badok) az oláh családok száma 9 (egyesült papja Jeremiás),* 1750-ben a görög kath. lelkeké 216.* 1847-ben 552 a népesség, még pedig gör. kath. valamennyi.* 1890-ben 493; nyelvre nézve oláh 493; vallásra nézve gör. kath. 489, izr. 4. Házak száma 103. 1720-ban, mint puszta, földesúri; az urak művelik.*
1895-ben gazdaságainak száma 117. Területe 1000 katasztrális hold, a melyből szántóföld 631, legelő 156, rét 145, kert 18, szőlő (parlag) 10, terméketlen 40 hold.*
{101.} A községnek 1900-ban 5368 K. 86 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2091 K. 32 f.
| Bábcza. (Kis- és Nagy-Babocsa.) | TARTALOM | Bán. (Bántelek, Alsó- és Felső-Bán.) |