{440.} A KEMÉNY-CSALÁD ÉS LÓNYAI ANNA.

A kövesdi vár történetében tárgyaltuk a Kemény-család történetét, sőt rokonsági összeköttetéseit is, egyéb szereplésükről területünkön az alábbiakban számolunk be.

Kétségkívül e vidéket illeti már az az oklevél, mely szerint 1459-ben Gerewmonostori Kemen Istvánt ügyvédjének vallja özvegy Kémeri Miklós deákné Zsombori Ilona.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 45. n. 2. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem előtt özv. Gyerőmonostori Kemény Mátyásné, Ippi Borbála, kinek leánya volt Kemény Klára, ennek férje pedig Sárdi Haczoky Ferencz, egyrészről, Széklaki Kardos Józsa másrészről, Baksai Pál és neje Szénás Anna, harmadik részről úgy egyeznek meg az Ipphoz és Szilágy-Széplakhoz tartozó makkos erdők használatáról, hogy azok jövedelmét minden évben három részre osztják és úgy egymás közt elosztják.*Eredetije Bölöni-lvt. Nagyváradi Múzeumban. Aztán mindjárt a fejedelem áll első helyen a család itteni szerepvivői közt is, a mint már a kövesdi várnál láttuk is. 1652 márczius 24-dikén Gyerőmonostori Kemény János 300 magyar forint örök áron megveszi Török Mihálytól, nejétől és gyermekeitől ezek lompérti udvarházát összes tartozékaival, ököritói és sarmasági szőlőjét, a mojádi praediumban levő házhelyüket tartozékaival együtt, valamint egy lompérti jobbágyi telküket minden örökségével,*Gencsi-lvt. nro. 41. de már junius 10-dikén Bibárczfalvi Istvánnak ajándékozza {441.} azon lompérti részbirtokokat, melyet Török Mihálytól s nejétől, Majádi Erzsébettől vásárolt.*Gencsi-lvt. nro. 484. 1655-ben Kemény János jobbágyáról beszélnek a krasznavármegyei Györteleken. 1689 június 21-dikén említik Kemény János ő nagyságát, hogy ő hozta ki Récsei Lászlót és Récsei neki adta szécsi és sámsoni jószágát, az pedig Balajti Lászlónak.*Nagyv. Múz. Blt. e.

Gyerőmonostori Kemény Simon bárónak 1702-ben a krasznavármegyei Somlyón van egy részjószága, a melyen jobbágya Menyhért István.

Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Kemény Jánosné asszonyomat egy lovas zsoldos állítására írta ki; szükség szerint pénzzel adózik.

Kemény László gurzófalvi jobbágyai 1715 április 8-dikán kezességet vállalnak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyilas Tivadarért s ennek fiáért.

Kemény Sámuelné Macskási Kata szilágycsehi jobbágyai azok között vannak, a kik 1725 november 15-dikén kezeskednek gróf Gyulai István két szilágycsehi jobbágyáért, Szakács Jánosért és Györgyért, L. br. Kemény Sámuel középszolnoki győrtelki jobbágyai pedig 1733 február 25-dikén kezesek lettek 300 forintig gróf Gyulai Istvánnak középszolnoki győrteleki jobbágyáért: Rojb Simonért, a ki Hadad várában le volt tartóztatva.*GKG. marosnémeti lvt. cista C. fasc. XVI. Június 10-dikén a báró Kemény Sámuel szilágycsehi jobbágybirája Moni István.*U. o.

1736 június 1-sején középszolnokvármegyei táblabirák L. báró Kemény Sámuel részére tanúvallatást tartanak Kis-Debreczenben. November 14-dikén Kemény Sámuel és neje Macskási Kata részére tanúvallatást tartanak Széplakon az iránt, hogy a Kreszul pusztája illeti-e és mennyiben Macskási Katát. Az egyik tanú szerint e puszta harmada illeti Katát.*GKG: A. fasc. N. 1742-diki tanúvallatás szerint Kemény Sámuelnek M.-Csaholyban {442.} jobbágyai vannak. Macskási Katát, mint k.-paczali nagyobb birtokost 1743 augusztus 2-dikán arról értesítik, hogy a közös erdőt fel fogják osztani.*GKG. A. fasc. VII.

1791 szeptember 30-dikáról kelt Közép-Szolnok vármegyéhez intézett leiratában kihirdettetni rendeli a gubernium báró Kemény Pálnak udvari tanácsossá lett kineveztetését.

A tasnádi és krasznai uradalmak felének visszaszármaztatása ügyében özv. L. liber Bánffi Mihályné Kemény Teréz és társai ellen pert indítottak 1795-ben Aspremont Goberti János és neje Wolkenstein és Trostburg Aspremont Mária Anna.*BL. fasc. yy. no. 3.

Gróf Kemény Farkas előfordúl a hadi segedelmben való hozzájárúlásra 1797-ben összeírt kövesdi, sarmasági, girókutai, kisderzsidai fő-, csányi, domoszlói, újnémeti, zálnoki, kusalyi kisebb birtokosok közt.

Báró Kemény Simon a kövesdi, szigeti, babuczai, gurzófalvi, vártelki fő- és ököritói kisebb birtokosok közt.

Báró Kemény Miklósné a kövesdi kisderzsidai, sarmasági főbirtokosok között van.

Báró Kemény Sámuel a diósadi kisebb, báró Kemény Sándor pedig a sámsoni főbirtokosok között adózik.*Szvlt.

1736-ban báró Kemény János birtokos Ördögkúton s Pósán s 1837-ben báró Kemény birtokos Bodján és Somró-Újfalun.*Hodor K.: D. vm. E. 522., 524., 525., 536. lap.

Lónyai Annának itteni szerepléséről külön is kell szólanom. A híres fejedelemasszony, Zsigmond krasznavármegyei főispánnak volt leánya, született a XVII. század elején, előbb Wesselényi Istvánhoz ment nőül, a kitől Pál nevű fia született, a híres kuruczgeneralis, 1656-ban özvegyen maradt s aztán 1660-ban vette nőül Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem. Kemény Jánosnak vele folytatott levelezéséből értékes {443.} kis gyűjteménye van báró Kemény Árpádnak. Egy szép levelét Keménynek Szikszai közlötte a Szilágyban.

Ujabban Tóth Ernő hatvanhármat tett közzé a Történelmi Tár 1900. évfolyamában az 1656–1662. évekből e levelekből, melyekben gyakran történik vonatkozás bennünket érdeklő dolgokra. Igy például 1658 körül Szurdokról írja Kemény János: igen kedvesen érintette, hogy «nem csak ebédjére igér jó kedvvel ellátást» Lónyai Anna, «de lelkünkre vigyáz és isten igéjének hallgatására is serkent», azért még jó reggel elindúl, hogy «praedicatio idejekorban» Zsibóra érkezhessék. Gerendről 1657 január 1-sején arról tudatja, lehetetlen Hadadra mennie, Zsibó keresett útjában lesz. «Kegyelmednek van módja oda jövetelében. Kérlek felette, édes asszonykám, ne szánd fáradságodat Zsibóig eljönni érettem, ha élek, több fáradsággal igyekezem megkölcsönözni». A mint Kemény Jánosnak egy másik leveléből kitetszik, Lónyai Annát betegsége egyelőre meggátolta, hogy Zsibóra menjen. De egyéb is kitűnik Kemény e szavaiból: «Zsibóra való Kegyelmed fárasztását az emberek itéletére nézve, bizonyságom Isten, én is igen sajnálom, feljebb kivánván vigyázni becsületére, mintsem magaméra, de megorvosolhatatlan okok kényszerítenek». Azért arra kéri, vegye föl érette az «ebben való nehézséget és ne mulaszsza el velem szemben létét» és tudósítsa egészségéről stb. Január 12-dike előtt Hadadból válaszol Anna. «Hadadból iratott Kegyelmed levelét – írja Szinyér-Váraljáról Kemény – vettem szeretettel, de abból értett gyönge egészségét a mint szomorúan olvastam, úgy tiszta szívből is kivánom, adja meg Isten előbbi jó egészségét és annak hirével, hogy Kegyelmed engemet is hamar napon megörvendeztetni ne késsék.» Maga felől azt irhatja: «én is úgy vagyok Isten kegyelméből, eddig lovamról és lábaimról le nem vett hitvány nyavalyám, de egyik lábammal igen gyengén vagyok. Továbbá Isten mint adja lételemet, van maga titkában és hatalmában. A benedekfalvi lakozásban egyéb nem {444.} lehetett, kivel nyúlt hitvány nyavalyám, de Gardánfalváról csakhamar ebédlés után elsiettem». Február 13-dikán Sztry várából a «negyedik» levelét küldi Kemény, egyet Szikszai Zsigmondtól küldött, hogy Kövesden adja be levelekbe becsinálva. 1659. szeptember 13-dikán a következőket írja: «Az erdélyi veszedelmező állapotok miben forogjanak, arról nem irok; sokak rosszak. Szóval György deák uram által izentem és tovább való szándékomról is, de abban bizonyosság nem lehet. Isten hatalmában és az idő titkában vannak azok, sokféleképen változhatnak, de magunkra a mi néz, a halál vagy reménytelen elrekedés egyéb nem változtatja meg. Isten engedelme járulván, kegyelmed látogatására igyekező szándékomat, melynek eddig való haladása is szívemnek megirhatatlan szomorúsággal vagyon, de nincsen mit tennem az isteni rendelés ellen. Egy általvetőben rakva küldtem, kegyelmed gondviselése alá, sarczomra rendelt aranyakat, ötezerig valót, s egyéb portékát is. Nem tartván hívebb komornikomat ez világban és mind kinek ajánlottam fejemet s magamat is nem kételkedem, meg nem tartana jövendő szükségemre gondolkodván az történhető ki tudjáról ha többitől elrekesztene is az szerencsének valamely boldogtalansága, azt megtalálhatom kegyelmednél. Miglen Hadadban leszen mulatása kegyelmednek az is ott lehet, azután a hol maga leszen vagy Medgyesen vagy Huszton, az is ott legyen. Egyebekről szóval izentem kegyelmednek. Adja az szent Isten, édes kis asszonykám, hamar időn láthassam kévánatos állapotban kegyelmedet.» Pár nap múlva, szeptember 2-dikán azt írja: «Kérem kegyelmedet elmenni Hadadból egy kevés ideig. Hugom Bethlen Ferenczné asszony tegnap mene el tőlem betleni házához, titkon várván indulása felől. Egyébiránt leánya látogatására menetelének alkalmatosságával kegyelmedhez is megyen én akaratomból és fog megvárni engemet is.» 1661 augusztus 5-dikén Sárvárról azt írja kedves feleségének: «Csak isten a hazát maraszsza meg, építjük Hadadot {445.} is.» 1662 január16-dikán Rücsön irja levelét, melynek végén e sorok vannak: «Hadadban az gyalogság pénzen sem kaphat semmit s elszöknek. Parancsold meg az ott levő tiszteknek, azon áron, az mint Szathmárt vehetik, adjanak buzát nekik és az fizetésből kitartván, azon pénzen vegyenek mást Szathmárt az medgyesi házhoz. Az sibóit javallanám Kővárba is szállítani. Az gyermekeket atyai szeretettel köszöntöm és most nem lévén többről mit irnom, kevánom, engedje Isten édes szivem halljak jó egészséget felőletek.»

Lónyai Annával szintén megemlékeztem már a kövesdi vár történetében is s e helyt csak egyéb szereplését kivánom összefoglalni.

A hadadi, zsibói javakat illető jogáról másutt van szó szintén, itt erről – egyik leveléből – csak annyit említek meg, hogy anyai indulatából «az elmúlt 1668. esztendőben fiának, tekintetes nagyságos Hadadi Veselyeni Pálnak» a hadadi jószágot a hozzátartozó városokkal, falukkal s jövedelmekkel együtt birodalma alá bocsátották, továbbá Zsibó várost s Korond falut.*Orsz. lt. Kolozsm. Conv. 27. fiók Cottus Szolnok med. fasc. L. nro 5. 1669 július 11-dikén Kolya András, Lónyai Anna fejedelemasszony szolgája kijelenti asszonya nevében, hogy a mint ezekre kezét fejedelemasszonya «reája akarja vetni, reája is veti, abból való autoritását senkinek sem engedi.»*U. o. L. nro 1.

Lónyai Anna fejedelemasszonynak szintén volt joga a Báthori-jószághoz, azért következő adataink már Somlyó környékére vezetnek.

Lónyai Anna, Wesselényi István özvegye, 1657 márczius 14-én Hadadon kelt levelében elismeri, hogy Gyulafi Zsuzsától, Liszti Ferencz özvegyétől ezer magyar forintot vett föl «tallérul s potura-pénzül», adott érte Perecsenben hét ház jobbágyot, Keresteleken, Ujlakon, Varsolczon 1–1 jobbágyot.*Wl.

{446.} 1673-ban Bornemisza Sámuel, Kraszna vármegyének, egyik nemes szolgabirája s Horvát János assessora, mindketten somlyaiak előtt Wesselényi Pál sutakujlaki s Báthori Zsófia fejedelemasszony györtelki jobbágyai kezesek Lónyai Annának egy Sutakújlakon lakó jobbágyáért.*Wl.

Lónyai Anna Gerenden 1675-ben április 20-dikán kelt levele szerint a krasznavármegyei Lompérton lakó Gencsi Zsigmondnak eladja ugyancsak Lompérton néhai Zoltán Mihály nevű jobbágyának házastelkét 20 magyar forintért, de oly feltétel alatt, hogy ha azt ő vagy maradékai vissza akarják váltani Gencsi Zsigmondtól vagy maradékaitól, ezek minden perpatvar néélkül, a lefizetett áráért visszabocsássák.*Szlt. Nro 493. eredeti. Lónyai Anna Kemény J. özv. 1676 november 9-dikén Gerenden kelt levelével Somlyón Kraszna vármegyében két ház jobbágyot 100 magyar forintig – kiválthatólag – ad nemzetes vitézlő Frater György uramnak.*Wl.

1678 előtt Perecsenben, Zoványon, Nagyfaluban, Somlyón, Hidvégen jobbágyokat ad zálogba idősb gróf Csáki István özvegyének, gróf Mindszenti Krisztinának 300 forintig.*U. o.

1682 február 2-dikán egy hidvégi örökös jobbágyot és egy győrtelki szőlő fele részét adományozza Gencsi Zsigmondnak.*Gencsi-lt. nro 13.

1683 április 11-dikén Mocsolyán, Veres István, középszolnokvármegyei szolgabíró s két assessor előtt a fejedelemasszony iródeákja: Nagy Gábor s az ő szilágyi jószágának gondviselője: Lőrincz János Gurzófalva ügyében jelentek meg, a melyet Szőcs Bálint, zilahi lakos vett volt zálogba Lónyai Annától.*Wl.

1684 május 8-dikán a középszolnoki Szécsben két pusztát ad nemes Szécsi Györgynek 16 frtért kiválthatólag*U. o..

{447.} 1685 január 17-dikén Guthi Farkasnak s nejének, Sarmasági Máriának, ad zálogba szintén két puszta telket, 15 magyar forintért.*Szgy.

1685 április 3-dikán a középszolnoki Szécsben lakó nemzetes Guthi Istvánnak s felesége Erdőteleki Juditnak s maradékaiknak a krasznamegyei perecseni határon a falu mellett egy darab Csűröskert nevű kaszálót ad 18 magyar forintért zálogba.*Wl.

1685 augusztus 21-dikén kérésére Somlyó-Csehi határán tanúvallatást tartanak.*Nagyv. Múz. Blt. e. Tanuskodtak itt ujlaki jobbágyai is.*U. o.

1687 előtt a Perecsen határán levő földjeiből némelyeket elzálogosított Beregi Mártonné Nagy Borbálának és Czeglédi Szabó Istvánnak.*Jt. e. fasc. 5. nro 24.

1701 május 11-dikén tanúvallatást tartanak Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsánna érdekében arról, hogy Kemény Jánosné Lónyai Anna jogán miféle jószágok vannak Perecsenben és Somlyón.*Gencsi lt. nro 189.

Lónyai Anna elzálogosított bizonyos ilosvai, lompérti, hidvégi és hosszúmezői részbirtokokat, a melyekért 1763 február 3-dikán br. Korda Györgyné Teleki Zsuzsánna inteti meg Gencsi Zsigmondot.*U. o. 559.

A fejedelem-asszonynak a Szamos mellett Köődön, Kelenczén is volt birtoka, így Kővárvidékén köődi és kelenczei portióját, jószágát nemes Tormás Gáspárnak zálogosította el; de tőle kiváltotta s a nemes Butsi Istvánnak zálogosítja el. Egyébiránt «Loniai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról való inventariuma» a XVII. századból a következő: Kövesden van 22 jobbágy-család, puszták száma 10; Szigetben 12, 7; Girókúton 17, a «Girókúti kertben levő puszták» száma 7; Dersida 21 jobbágycsalád és 9 puszta. Kis-Dersidán majorságszőlő van, melyet Vanczának hívnak. Sarmaságon {448.} jobbágycsalád 38, pusztatelek 4. Pusztaházak, melyekből az emberek elszöktek: 5. Hidvégen 1 jobbágy s 2 puszta; Győrtelken 1, 4; Újlakon 1 jobbágy; Nagyfalun 7; Zoványon 3; Ujvágáson 1; Varsolczon 1; Perecsenben 13, pusztatelkek száma 15. Récsén 1 jobbágy*Úgy látszik, valamennyi együvé tartozik s Lónyai-jószág. W. lt..

«Szilágy és Erdély jószágokban, a mely jobbágyok» pedig «Loniay Margit asszony számára jutottak», ezek: Perecsenben 11 jobbágy, 1 puszta; Somlyón 3, 1; Sutaujlakon 1 jobbágy, Hidvégen 2; Kerestelken 1 jobbágy, 1 puszta; Györteleken 1, 2; Szoroson 1, 1; Csehiben 1, 2; Badacsonban 1, 2; Diósadban 3, 2; Ujfaluban 3, 1; Kelenczén 3, 1; Gyulakután 1 puszta s Goroszlón 10 jobbágy.*Wlt.


LÓNYAI ANNA ALÁÍRÁSA.*Lónyai Anna aláirása. Beöthy: A Magy. Irod. Tört., I. 393. l.

ZILAH VÁROS CZÍMERE.

ZILAH VÁROS CZÍMERE.*Zilah város czímere. Színes. Zilah város birtokában.