Egri

Talán már nálunk szerepel az az Egry János, a kinek, továbbá Kovási Péter és Dobracsi László, György, János, Kelemen meg Benedek számára 1429-ben vizsgálatot tartottak Kovási Bőnyei Simon ellen a Kovás (Kávás?) birtokon levő erdő, mező és szántóföld elfoglalása ügyében.*Leleszi conv. D. 140. f. 29. nr. 68.

1494 jul. 1-sején Péter fiai a középszolnoki Sámson birtokukat két pusztával (Mázsatelke és Szertelke) Báldoni Ambrusnak örökre vallják.*Dl. 36,398. Km. prot. m. min. n. 187. nr. 1. Az itt szereplő Egriek:

Egryi Pethrycz; Péter †; Imre; Gergely; Gergely; János; Anna; Zsófia; Borbála; Ferencz; István; Magdolna; Borbála

Márton és Mihály, sámsoni lakosok, 1774 okt. 15-dikén Közép-Szolnoktól nemességök igazolását kérik.*P. C. Product. 488. l.

1675-ben Zsigmond krasznavármegyei assessor.*Orsz. lt. ügyvédek utáni iratok 29–105. Récsei Egri Zsigmondné Adorján Katalin récsei jobbágyai 1685 jan. 4-dikén a Szécsi Guthy Farkas kérésére Récsén tartott tanúvallatásnál,*Nagyv. Múz. Blt. egyszerű fogalmazvány. majd pedig 1696 jun. 6-dikán, mikor ő már özvegy, Krasznán szerepelnek valamely tanúvallatás alkalmával.*U. o. e.

László, menyői nemest közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

Egri József 1781-ben zilahi (székely-utczai) lakos.

Az 1797-diki összeírásban András, magyar-csaholyi kisebb birtokos, János, mocsolyai saját telkén lakó adózó nemes, az 1805-dikiben István, 36 éves, tasnád-szántói nemes (lovas, Becski János tisztje) meg András, mint mocsolyai saját telkén {426.} lakó szabados, fordúlnak elő. Amaz István Tasnád-Szántódról Nagy-Enyedi előnévvel tett homagiális esküt. János és András, mocsolyai adózó nemesek szintén homagiális esküt tettek 1805-ben. 1806-ban Istvánnak Ippon 1 adómentes lakótelke, 1/2 lakott és 1/2 puszta antiqua meg 1 lakott és 2 puszta nova, Cseresén 2 lakott antiqua és 4 lakott nova, Alsó-Krasznacson 1 lakott antiqua, András, csaholyi lakosnak 1808-ban Bürgezden 1 antiauqa és 1 nova jobbágytelke volt.