A VÁRAKRÓL ÁLTALÁBAN.

Vármegyénk területén több nevezetes vár volt, a melyek az országos történelemben is szerepet játszanak.

1611-ben négy partiumbeli várról történik említés.*Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelm története, 145. lap.

Híres várak Bél Mátyás szerint Közép-Szolnok vármegyében: a) Szilágy-Cseh, b) Hadad, c) Köőd. Kraszna vármegyében: Somlyó- és Valkóvár.*Bél Mátyás: Compendium Hungariae Geographicum. 120., 124. l.

Marosi István 1684-diki verses munkájában a Szilágynak hat apró várát említi. Ezek: Somlyó, Hadad, Görcsön, továbbá a szilágycsehi, kövesdi s valkai. Ez a két utóbbi az ő idejében pusztán állott.

A szilágysági várak sokat szenvedtek különösen Básta idejében. 1600 április 6-dikán Ungnád és Székely írják Pezzennek, hogy jöjjön hamar, mert Mihály vajda el van határozva, seregét a Szilágy (Silag) várai ellen vezetni.*Szádeczky: Erd. és M. V. T. Okltár. 510. l.

1672-ben Somlyó, Cseh, Hadad, Gyalu és Sebesvár várát bizottságokkal vizsgáltatták a törökök, hogy régiek-e vagy újak? Egész sereg csapat kisérte a bizottságot. Az egy hóig tartott vizsgálat az országnak meglehetősen sok pénzébe kerűlt.

Cseh hajdan királyi vár, majd Hadaddal, Somlyóval erdélyi végvár (1672). 1690-ben Olasz Ferenc «Kegyelmes urunk ő nga» Somlyó és Cseh végvárai és praesidariusai főkapitánya.*WL.

1235-ben IV. Béla törvényt alkotott arra nézve, hogy {8.} az összes várakhoz tartozó birtokok kinyomoztassanak kiküldendő birák által. Ebből az látszik, hogy eredetileg nagy várbirtokok állapitottak meg, de idő folytán azokat elfoglalgatták.

Nálunk lépten-nyomon lelünk várromokra vagy a várbirtokok, uradalmi telepítések egyéb nyilvánvaló jeleire. Már a vár és a telek egyes helységek, határrészek neveiben elkalauzolnak bennünket. Ime:

Zilah közelében egy elpusztúlt falu neve Pálvára. A Valkó vára környékén s illetve a Felsőszék mellett levő Füzes-Paptelek a nagyfalusi Paulinus barátok telepítése, Kraszna várához tartozott a két Kiris várjobbágyság. Ez ma Kerestelek, Kárásztelek, e mellett volt a ma már csak egy határrész nevében élő Adorjántelek. Hadad vára mellett Darócztelek, Györtelek, azután Zsibótelke, Vártelek, Kusaly vára mellett, melynek romja a Hegyes bérczén látható, Szertelek. Mocsolya felett van egy várdomb nevű hely, a hol régi építkezések nyomai látszanak. Ettől nem messze Bendőtelek a sámsoni határban. A kövesdi várhoz tartozott Mázsatelek, egy része a kövesdi határnak. A zálnoki vár romjai a hegyei határszélben most is láthatók, e mellett volt Babuktelke. Manapság nagyderzsidai határ. A meszesi monostorhoz tartozhatott a Nyirsid mellett levő Paptelek, a melynek közelében meg Roba várjobbágyközség feküdt. Szilágy-Somlyó vára környékén Somlyó-Györtelek, Bántelek, Tuszatelek, Ákosmonostornál: Béltek, eredetileg Béltelek. A Várczák neve szintén jelzi eredetöket. Mográdon, mint már tudjuk, a dákokat, rómaiakat látott vár alapjának nyomai láthatók. Tihó Cetate = Csëtátë (vár) nevű határrészében egy szabályos alakú fensíkon a nép hite szerint Tuhutum vára feküdt. A vár alapzata tisztán kivehető, sőt ma is kitünő minőségű faragott köveket lehet itt kiásni a földből. Hodor is följegyezte a Tihón levő várromokról, hogy azok Tuhutum vára romjai lennének.*Hodor K.: D. vm. E. 352. l. Márkaszék {9.} Cetate nevű helyén szintén vár állott. E vár eleje, mint a nép tartja, a mai templomnál volt. Maga a templom hajdan őrhelyül szolgált, falai csakugyan szilárdak, régiek. Bagolyfalut Vêrful Tenului erdejében egy régi vár falainak nyomai láthatók: állitólag a római korból való. Bogdánházának a Cheile Secuiului határrészben levő kőfalmaradványt a lakosság várhelynek tartja, hol a néprege szerint király is lakott. Pecsely Arisztij pe sub vie nevű határrészben egy Cetăţea = csëtáczjá (kis vár, erőd) nevű várdomb van. Halmosd határán szintén van egy Csëtáczjá nevű körsáncz erőd. A körön belűl levő terület magasabb a kívül levőnél. A kör kerülete 1320 m. Lecsmérnek a Várdomb határrészén hasonlóképen erőd állott. A kisderzsidai Balota-dombon régi cserepek töredékei nagy számmal találhatók. Azt beszéli a nép, hogy vár volt itt. Balázsháza határán a Zsölcze-pusztában a nép Zsölcze nevű három testvérnek a várát keresi, a melyet a törökök elpusztítottak, lakóit leölték. Romjai most is láthatók. Magyar-Csaholynak a Kovácsmál határrészében vár romjai láthatók. Oláh-Csaholy Cetate határrészében szintén látható a hajdani vár alapja és az azt körülvevő sáncz. Közepén egy kút ürege most is megvan. Peér határán egy, az Ér ágaitól körülfolyt s elmosott, sánczféle nyomokat még feltüntető kerületet Várnak neveznek. Itt állítólag erőd állott, mit igazolnának az e helyen szétszórt kőmaradványok. 1849. évben Szarvad Várkút határrészében Puszta-vár nevű hely.*Bl. fasc. RR. nr. 21. Pele-Szarvad Várkút határrészében vár vagy község sülyedt el; húsvét napján most is hallja a nép onnan alólról a harangszót. Somró-Újfalúnál is vár volt valaha; erre mutatnak az egyik kőszirten látható kőhalmok.*Hodor K.: D. vm. E. 1837. 536. l. A «Vaskapu» nevű puszta, mely Poósa határán fekszik (1837), valószínűleg erősség volt hajdan. Erre utalnak Anonymus ama megjegyzései, hogy «a magyarok a mezesi kapuig – a mezesi kapukhoz mentenek».*U. o. 524. l.. Romlottnak hajdan vára volt, mely {10.} idővel elpusztúlt. Innen ered a helység neve is.*Hodor K.: D. vm. E. 1837. 531. l. 1570-ben Őrmező «vára már elpusztúltnak olvastatik».*U. o. 555. l. Vár volt Kendermező Cetăţea határrészében: nagy esőzések alkalmával itt fegyverdarabokat és lószerszámhoz használt vas- és rézdarabokat találnak. Magyar-Egeregy Cetate határrészében, szántás alkalmával most is találhatni régi téglafalak maradványaira és régi érczpénzekre.

Felső-Berekszón Földvár (két patak közt), Alsó-Szivágy Poeni nevű határrészében Cetate nevű hely van, a hol valamikor vár lehetett. Ugyanitt van egy la Cetaţueanul = lá csëláczujánul (a várbelihez) nevű, állitólag pogány sír. Úgy emlékeznek reá, hogy valaha kerek földhányás volt. Nagy-Mon Pogányvár határrészén állítólag egy földvár van, a hol pogányok laktak. Felásásakor égetett földet, csont- és kődarabokat találtak ott. Szilágy-Somlyó határrészei közt szintén van Pogányvár nevű.

A nép szívesen beszél várról minden romnál s ezekben a várakban rendszerint óriások laknak.

A Váralja Cetale határrészében állott várat a Csëtáczjá helyről hordott anyagból építették az óriások. Ezen a helyen a tatárjárás idejéből való fegyverdarabokat, késeket és golyókat találtak. Itt szorgalmas kutatással állítólag ma is lehet találni régiségeket. A vártól egy sánczalakú meder vezet a Cetëtuţă ( csëtátucza (váracska) nevű helyig, ennek a neve Drumul Uriesilor (az óriások útja, urieş = orijes szó nem egyéb, mint az óriás szó átvéve). Boján halmait, Dimburile Urieşilor (az óriások halmai), a nép hite szerint szintén óriások emelték Bagolyfalu és Boronamező Meszesében megint van egy Drumul Urieşlor: a Pajk határrészben levő nagy négyszögletű kőfalmaradványról azt is regélik, hogy azon az óriások pénzt szórtak. A Griben tetején mélységek láthatók, nevük: Groapa Smeilor = grapá szmëjilor (a lidérczek gödrei Somlyó-{12.} Györtelek helyén, melynek Kityi határrészében őskori köveket, nagyobb mennyiségű, vastag, tört edénycserepeket találtak, szájhagyomány szerint óriások lakta falu feküdt, Bréd Pëszlják határrészében van a Sánczul Urieşilor. Ez a sáncz a mojgrádi Pomet felé irányúl. Oláh-Csaholy Hosszúaszó határrészében Pomet felé irányúl. Oláh-Csaholy Hosszúaszó határrészében sok terméskő- és téglahalomra találhatni; itt hasonlóképen óriások laktak.

{11.}

KŐVÁR.*Kővár. A Vasárnapi Ujság 1869. évi 12. számából.

Érdekes néphagyomány fűződik Vármezőnek, Szent-Péterfalvának egy-egy határrészéhez. Vármező Gelate határrészében állítólag vár volt; ennek déli részén apró ékszereket, írott köveket és pénzdarabokat találhatni. A rege szerint ezen várból épitették a nagyalmási leányvárat, még pedig közlekedési út hiányában úgy, hogy az előbbi vár leigázott népét a győzők sorába állították s a vármezői vár falazatának a köveit kézről-kézre szállíttatták Nagy-Almásra. Szent-Péterfalva Frunten Dealului határrészében egy régi vár nyomai láthatók; maga a vár már egészen föld alatt van. A szájhagyomány szerint e vár lakói is óriások voltak; fölépítéséhez a köveket a most említett nagyalmási vártól, hasonlóképen sorba állított emberek adogatták kézről-kézre. Az óriás akkor indúlt hagymáért vagy sóért Kolozsvárra, mikor a felesége a tűzhöz tette a fazekat s mire arra szükség volt, már meg is jött. E helyen római pénzeket s őskori tárgyakat találtak.

Hodor Károly is emliti, hogy vár volt hajdan Vármezőn mint neve is mutatja s hogy e vár romokban hever (1837).*D. vm. E. 520. l.

A vármezői Meszesnek épen a tetején van egy épületmaradvány a Sigohegyen; ez a vármezői Meszes egyik legmagasabb csúcsa.

Szilágy-Szeg Várdomb, másként Váradi-domb nevű helyén állítólag Szilágyi Mihály vára állott, mit az ott most is található kő- és tégladarabok igazolni látszanak. Annak csakugyan van kétségtelen hitelű okleveles bizonyítéka, hogy Szilágyi Mihálynak volt vára Közép-Szolnokban.

{13.} 1460 február 11-dikén Kusalyi Jakcsi Péter és társai tiltakoznak az ellen, hogy a középszolnoki Radna ca trumot a király Horogszegi Szilágyi Mihálynak adományozza.*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. pag. 79. Nro. 2.

Kővár szintén Közép-Szolnokba esett, mint azt már előbb láttuk. Castrum Kewar, Kewwar 1390. 1392. 1405. 1424. 1469. 1470. 1491. A vár történtee a Drégelyek birtoklásával kezdődik.*L. Aranyos vára. 1367-ben Dragomér fiai: Drág és János nyerik adományul I. Lajos királytól. 1378-ban Balk és Drág kapják. 1378-ban még a királyé az «erdődi kerület»: később azonban Kővárhoz engedi át ezt is. Zsigmond király 1391-ben Balknak és Drágnak adja e kerületet, hivatkozva I. Lajosnak már előbbi adományozására. 1392-ben történik a beiktatás. A XV. század egész folyamán, újabb és újabb adomány és iktatás alapján mindvégig a Béltekiek és bélteki Drágfiak birják. 1424-ben e két család osztozkodása alkalmával a vár közös maradt. 1470-ben pedig, a mikor Bélteki Mihály hűtlenségi bűnbeesett, egyedüli birtokosok maradtak a Drágfiak.*Csánki: Hunyadiak kora, VI. (Magyarország tört. földr. I.) 548. l.

Végül Almás vára is érdekel részben, mert hozzá tartozott nehány Meszesen túli helységünk. Mint egy 1607-ben kelt fejedelmi parancsból tudjuk, a Doboka vármegyében lakó Mindszenti Benedek s felesége Bánfi Anna nevében Széchi Kata Prépostvári Zsigmond feleségétől kérik föl Almás várát a hozzá tartozó jószágokkal, köztük ezekkel: Felső-Rajtolcz és Vármező Kolozsban, Balázsháza, Galgó, Tihó, Kettősmező, Banyika, Paptelke, Doboka vármegyében stb. hogy mindezeket Mindszentinek s feleségének kezökbe adják; de Széchi Kata hites birája tagadó választ tőn, mire Széchi Katát nyolczad napra a fejedelmi táblára idézik.*G. K. G.

Aranyos, Cseh, Hadad, Kövesd, Somlyó és Valkó várának, aztán a krasznai, a tasnádi uradalomnak történetével, mint egy-egy nagy vidék főhelyeivel s a melyek a jelen területen {14.} álltak, úgyszintén a létezett várkastélyokkal alább külön-külön részletesen foglalkozom.

Aranyos és Cseh vára a Drágfiaknak és Gyulafiaknak, Hadad a kusalyi Jakcsoknak, Wesselényieknek, Kövesd a Sarmaságiaknak s Keményeknek, Bánfiaknak, Somlyó a Bánfiaknak és Báthoriaknak, Valkó a Bánfiaknak volt megannyi tartományuk, míg a Rákócziak fejedelmi családja Tasnád vidékére, egy szintén nagyobb uradalom környékére vezet bennünket.