35. RÁKOSD

1358-ban Rákustd néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Györffy szerint 1333-ban is. (Az Árpád-kori. III. 298.) 1381-ben Rákosd, 1429-ben Rácosd, 1492-ben Rákos, 1522-ben Rákozd a neve. (C. Suciu: i.m.)

1533-ban leég a ferencesek vajdahunyadi temploma és kolostora. Ekkor az eddig filiaként Vajdahunyadhoz tartozó Rákosdon templomot építenek Szent Ilona tiszteletére.

Rákosdi Gergely és a nép kérésére a filiából önálló plébániát szerveznek, s így az új templom plébánia-templom lesz. Az új plébániát a ferencesek vezetik. (Beke: Az erd. egyházmegye. 122., jegyz.; Budai: A hunyadi főesperesség. 28.)

A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.; Helységnévtár. 1913.)

Református templom