82. MIRISZLÓ

1219-ben jelentkezik először az oklevelekben Myroslov néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 174.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1269-ben Myroslou, 1274-ben Mereslo, 1323-ben Myrozlou, 1355-ben Myrozlo, 1600-ban Miroszlo a neve. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)

1274-ben Szent Péter tiszteletére szentelt templomáról van oklevél („in qua in honorem B. Petri eccl. extitit de lapidibus fabricata”). (Györffy: i.h.; Batthyaneum. II. 135.; Beke: Az erd. egyházmegye. 184.; Cista Capit. Albensis. f. 4, num. 35.) Ekkor a káptalan birtoka lesz.

1332-ben Pál a plébános, aki a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, majd 1 garast és 6 dénárt, 1333-ban 18 dénárt, 1334-ben 22 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: i.h.; Batthyaneum. i.h.; Documente. XIV. C., III. 123, 144, 192.)

1514-ben Balás a plébános, aki egyben a püspöki palota káplánja is. (Beke: i.h.; Erdélyi Káptalani Levéltár. 40.)

A középkori templom a Maros felé nyugat felöl letekintő domb ormán állott, a falu pedig alatta, a Maros térségén húzódott. Miután 1600: szept. 18-án a falu leég, a nyugati, védettebb völgyben épül fel.

Később a dombon épült templomot is feladják és 1844-ben a falu új települési helyén építenek új templomot.

A régi templom alapvonalai ma is látszanak, és az is megállapítható, hogy cinterem és temető vette körül.

A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom

A régi templom helye