67. MAGYARLAPÁD

1030–1038 között így szerepel a forrásokban: contuli in Transsilvanis partibus villam Lapath. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 171.) 1177-ben és 1202-ben Lapad, 1316-ban Lapad, 1317-ben Lapath néven említik. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Gizella királyné (1030–1038) adományából a déli apátság birtoka, 1296-ban pedig a budai káptalan a birtokos, és 1316-ban is. (Györffy: i.h.).

Korán lehetett temploma, de papja csak 1332-től ismeretes: Mihály, aki a pápai tizedjegyzék szerint 3 garast fizet, 1333-ban 10 dénárt, 1334-ben szintén 10 dénárt; 1335-ben Péter 10 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 84.; Batthyaneum. II. 134.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C. III. 124, 159, 194, 206.)

Román kori temploma ma is áll. A gótikus korban hozzáépített szentélye a hajó szélességére épült. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 228.) Kazettás mennyezete 1760-ból való.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.

A XVII. században megfogyatkozott lakosságát – a hagyomány szerint – hajduk telepítése pótolta. (Alsó-Fehér vármegye monográfiája. I. 469.)

A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.; Helységnévtár. 1913.) Magyarlapád csaknem teljesen tiszta református.

Református templom