36. MAGYARDERZSE

1340-ben jelentkezik a forrásokban Dersa néven. (Györffy: Az Árpád-kori. 66.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1461-ben Derse, 1462-ben Derze (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.

Középkori plébániatemploma van, melynek plébánosa 1509-ben Mihály. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 337.) 1510 előtt meggyilkolják (Kolozsmonostori Levéltár protokolluma, D.L. 36 405, pp. 289, 301., nr. 1.)

Temploma román kori. Eredetileg egyenes záródású szentéllyel épült. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka m. 194.) Faragott kövekből épült. Erős várfal vette körül, de annak csak alapjait lehet kivenni.

1658-ban feldúlják és az oda menekült népet legyilkolják. 1721–1725 között Barsányi Benedek építteti újra a romokból, de szentély nélkül. A romok között megtalálták középkori keresztelőkútját, amelyen Szent Péter kulcsai láthatók kifaragva.

Különálló fatornya van. (Kádár: i.m. III. 284, 287.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 348.)

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, templomával együtt.

Az 1658. évi pusztítás után, híveiben megfogyatkozva, már csak mint Páncélcseh filiája marad fenn. A hívek fogyatkozásában annak is része van – amint a Schematismul 1900-ban megállapítja –, hogy: „közülük sokan szívesebben lettek görög katolikusok, minthogy a Kálvin vallását kövessék”.

Református templom